Az alábbiakban részleteket olvashatnak a beszélgetésből.
„Zarándoklatunk célja mindenekelőtt a munkaközösségünk építése, összerázása. Nagy lehetőség ez számunkra, hogy ne csak társulatként, hanem közösségként legyünk itt az Örök Városban, és hogy munkatársakkal és barátokkal együtt imádkozzunk – mondta el Kovács Szabolcs érseki titkár. – Ez egy lehetőség számunkra, hogy itt, Rómában együtt lehessünk, és így jobban megéljük a szentévet. Meglátogathatjuk a pápai bazilikákat, átmehetünk a szent kapukon. Mindez olyan lehetőség számunkra, ami összeköt, hogy egyre jobban szolgálhassuk a Jóistent és Egyházunkat.”
„Rómába elzarándokolni egy nagy lehetőség és öröm. Voltak olyanok, akik először vannak Rómában, sőt először repültek, tehát egy nagy élmény önmagában – fogalmazott az interjúban Hegedűs Enikő, az érsekség egyházművészeti referense. – Olyan helyeken járunk, ahol szinte kézzel foghatjuk a szentek nyomait, a jelenlétét.”
Kovács Gergely „érsek atya vezetett minket idáig, a program összeállításán túl ő volt az »idegenvezetőnk«, és így a négy nagy bazilika meglátogatása és a szent kapuikon való átlépés voltak a »pillérek«; de útközben is, amire lehetett, felhívta a figyelmünket, és így valóban a szentek nyomában járhattunk – mondta Hegedűs Enikő. – Ma voltunk a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában, és a magyar szentek és boldogok közt különösen erős élmény volt számomra elmondani a boldoggáavatási imát Márton Áronért, és reméljük, hogy nemsokára ő is a boldogok közt lesz.”
„Szent Ignác mintájára különösebb elvárás nélkül jöttem, így szabadsággal élem meg azt, hogy lepjen meg a Jóisten mindnyájunkat, és kinek-kinek adja meg azt a kegyelmet, hogy felfedezhesse saját személyes életében, hogy mit ajándékozott neki ez a zarándoklat” – mondta el Kovács Szabolcs atya.
A kérdésre, hogy egy művészettörténésznek mit jelent Róma utcáin sétálni, ahol a történelem jelen lévő valóság minden egyes századból, a gyulafehérvári érsekség egyházművészeti referense úgy fogalmazott: „Róma mindig lenyűgöző, és az fogalmazódott meg bennem, hogy tulajdonképpen mindaz, ami kétezer évvel ezelőtt megépült, aminek a romjait láthatjuk, illetve ahogy kiépülve a századok egymásra épültek, ugyanazt tapasztalhatjuk meg (...) Gyulafehérváron is: (...) az érseki székhely a régi római falakra épült. (...) Egy-egy ilyen út ennek a kapcsolatnak lelki, művészeti és egyházi megerősödése.”
A beszélgetés bővebben ITT olvasható.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria