Kovács Gergely viceposztulátor: Imáinkban sokan kérjük Mindszenty bíboros égi közbenjárását

Nézőpont – 2022. október 17., hétfő | 17:10

Október 6-án fogadta Ferenc pápa a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma szervezésében október 3–6. között Rómában tartott Életszentség ma című kongresszus résztvevőit, köztük Kovács Gergelyt, Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának viceposztulátorát, aki ezt követően a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában beszámolt a pápai audienciáról és a konferenciáról.

Kovács Gergely a Vatikáni Rádió stúdiójában, Vértesaljai László SJ kérdéseire válaszolva elmondta: „...személyes tapasztalatom, hogy a szakirodalom tanulmányozása mellett az igazi információkat és inspirációkat itt, az Egyházunk szívében szerezhetjük meg. A mostani továbbképzésen nemcsak a dikasztérium munkatársait, elöljáróit lehetett hallani, hanem a legrangosabb pápai egyetemekről érkezett, legkülönbözőbb tudományágak képviselői tartottak gondolatébresztő előadásokat. Az is nagyon örvendetes volt, hogy minden életállapot megjelent az előadók között: püspöki, papi, világi, női és férfi egyaránt. A tudományágak sokszínűséget tükrözi, hogy a teológia, a filozófia, az egyháztörténet és az egyházjog mellett a szociológia, a kommunikáció, a művészettörténet és kifejezetten a média területéről is jöttek szakértők, Lombardi atya például, vagy az Avvenire katolikus napilap igazgatója. Mindez azt szolgálta, hogy a továbbképzés tényleg arról szólhasson, ami a címe: a mai életszentségről és a mai szenttéavatási eljárásokról. (...)

Majdnem minden második előadó hivatkozott az Egyház mai helyzetére és azokra a lelki szükségletekre, amelyekben a szentté avatás nagyon fontos szerepet játszik. És míg a korábbi képzésen szinte naponta tízszer is hallottuk emlegetni a szenttéavatási eljárások történetének egyik legnagyobb alakja, Prospero Lambertini, vagyis XIV. Benedek pápa nevét és évszázadokkal ezelőtt megírt alapművét – legújabb kiadása nyolc kötet, latin és olasz nyelven –, addig most sokkal inkább a mai kihívásokon volt a hangsúly. Például – és ezt a bíboros prefektus is megfogalmazta – a mai dikasztériumnak az is a feladata, hogy a régi szakszavainkat újrafogalmazza a mai kor embere számára. Erre csak egyetlen példa: az »életszentség élő híre« (...); a szélesebb közönség számára korántsem biztos, hogy érthető a kifejezés, hiszen nem arról van szó, hogy a mai híradásokban szerepel valamilyen információ, hanem egy sokkal mélyebb, gazdagabb lelki valóságról és egyéni, közösségi tapasztalásról.”

„Október 11-én ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 60. évfordulóját. Több előadásban is azt éreztem, hogy a zsinati tanítás – II. János Pál pápa megfogalmazásában: prófécia – csodálatosan átmegy az életszentséggel kapcsolatos tudományos és főleg gyakorlati megközelítéseken keresztül a szenttéavatási dikasztérium mindennapi munkájába is – mondta a Vatikáni Rádió műsorában Kovács Gergely. – Arról van szó, hogy

az életszentség nem egy különleges mutatvány, nem egy teljesítménytúra, hanem egy nagyon hétköznapi, élő és eleven meghívás mindannyiunk számára, 

ahogy ezt a II. Vatikáni Zsinat évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta. (...)

Egyrészt az emberségünk, másrészt az istenkapcsolatunk mélyebb megélésére hív. És ennek a legapróbb megnyilvánulásaira is, ami a szeretet. Nagyon szép az is, hogy a szentek bizonyos szempontból az Egyház látványos, magával ragadó, kirakatba tehető arcát képviselik, de legalább ennyire fontos a névtelen életszentség, amelyből egyre többet merít most már nemcsak a szentté avatás elmélete, hanem a gyakorlata is. Egyre több olyan szentet avat az Egyház, akik akár egy kolostori portaszolgálatban, akár egy családi fészekben, családi szentélyben, mintegy elrejtve valósították meg az életszentségüket. (...)

Nem a rendkívüliség az életszentség fő jellegzetessége, hanem az az emberség és istenkapcsolat, az az öröm és az a hűség és az a szeretetgyakorlás, ami lélekben gazdaggá teszi az egyént és a közösségünket egyaránt.

A bíboros prefektus arra is felhívta a figyelmünket, hogy azért fontos a dikasztérium munkája, mert sok olyan névtelen szentünk van, akiknek ez a kegyelmi hatása éppen a szenttéavatási eljárásnak köszönhetően válik széles körben ismertté. Erre egy újabb példa Boldog Carlo Acutis, de régebbi korokból is találunk hasonlót, például Lisieux-i Szent Terézt. Az ő lelkisége a szenttéavatási eljárás során részletesen megvizsgált, majd közzétett naplóin keresztül hatotta át az egész Egyházat.”

„Az eljárást illetően nagy öröm és nagy hálaadás van bennem amiatt, hogy ma átadhattam a Szentatyának azt a könyvet, amelyben kiadtuk a bíboros életszentségét elismerő pápai dekrétumot, hozzátársítva fontos pápai megnyilatkozásokat latin, olasz, angol és magyar nyelven, valamint olyan képeket, amelyek az Egyház legfelsőbb hivatalos tiszteletének bizonyságai – nyilatkozta Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának viceposztulátora. – Például az a fotó, amely azt a pillanatot örökíti meg, amikor három évvel ezelőtt első alkalommal fejeztük ki köszönetünket a Szentatyának egy márványkőbe foglalt ruhaereklye átadásával, amit ő megcsókolt, és azt mondta: Mindszenty bíboros nemcsak hitvalló volt, hanem valódi vértanú. Nagyon fontos a bíboros boldoggáavatási eljárása szempontjából, hogy

az Egyház kinyilvánította az ő életszentségéről, hősies erénygyakorlásának megvalósulásáról szóló pozitív döntést és vizsgálati eredményt. Ez egy befejezett tény, amiért három éve hálát adunk. Most pedig imádkozunk Mindszenty bíboros közbenjárását kérve, hiszen a boldoggá avatásához egy csodára van szükség.

Ezt azért mondom kijelentő módban, és nem úgy, hogy lenne szükség, mert, Istennek hála, nagyon sok az imameghallgatás. Ezek között nagyon érdekes esetek vannak, például az utóbbi időben egyre több gyermekszületéssel kapcsolatos eset. Persze ezekből ki kell emelkednie annak az egynek, amely kiállja a komolyabb vizsgálatok próbáját is, és bebizonyosodhat róla, hogy felülmúlja a fizikai-biológiai törvényszerűségeket, a tudomány minden jelenlegi ismeretét és tudását. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy

Mindszenty bíboros tisztelete élő és széles körű gyakorlat, hogy imádságainkban sokan az ő égi közbenjárását kérjük.

Alig egy hónapja volt a máriaremetei gyalogos Mindszenty-zarándoklat, ahol a hűvös idő ellenére közel ötezren gyűltünk össze. Fiatalok és családok is. Egy apró csoda volt látni az időtérképen, hogy körülöttünk mindenhol esett az eső, egy kis világos folt jelezte csak a zarándoklat helyét, és egészen a rendezvény végéig egyetlen csepp eső sem esett. Szép égi jel volt ez is számunkra.

Mi, a Mindszenty Alapítvány azért is hálát adunk, hogy Erdő Péter bíboros jóváhagyásával kiadhattuk az első hivatalos Mindszenty-kilencedet. Hivatalos szenttéavatási imádság eddig is volt, hosszabb és rövidebb változatban, de a kilenced azért fontos, mert ebben még intenzívebben és mélyebben, Mindszenty bíboros életút-állomásait és lelkiségét szemlélve kérhetjük a Jóistent, hogy adja meg nekünk azt a csodát, melynek köszönhetően megvalósulhat az ő sokunk által kért és remélt boldoggá avatása” – fogalmazott Kovács Gergely, Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának viceposztulátora a  Ferenc pápával való találkozót követően a Vatikán Rádió magyar nyelvű adásában.

Az interjút, melynek szövege teljes terjedelmében ITT olvasható, Nagy Brigitta, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány irodavezetője jegyezte le.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Lambert Attila, Merényi Zita; Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria