XIV. Leó pápát a migránsok pasztorációjáról és Rupnik műveiről is kérdezték Castel Gandolfóban

Miután este 20.30 körül kilépett a kapun, és gyorsan üdvözölte az utcán várakozó embereket, a pápa megállt a mikrofonok és kamerák előtt, és először is megemlékezett az aznapi ünnepről, az olasz fegyveres erők napjáról: „Boldog ünnepeket! Egy országnak joga van ahhoz, hogy katonái legyenek, hogy megvédje a békét, hogy felépítse a békét” – fogalmazott.

Ebből kiindulva a pápa elmondta, aggodalommal tekint a venezuelai partoknál az elmúlt napokban kialakult feszültségre. A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre hivatkozva felvonultak az amerikai tengerészgyalogosok a Karib-tengeren, ami egy hidegháború veszélyét hordozza magában. „Úgy gondolom, hogy erőszakkal nem nyerhetünk” – jelentette ki a pápa, és elmondta, hogy néhány perccel korábban olvasta a hírt, hogy a hadihajók még közelebb mentek a venezuelai partokhoz.

A lényeg az, hogy keressük a párbeszédet, hogy megkeressük a helyes utat, amelyen haladva megoldást találhatunk az egyes országokban fennálló problémákra.”

Béke a Közel-Keleten

A beszélgetés ezután a Közel-Keletre terelődött, ahol a fegyverszünetet veszélyeztetik az izraeli hadsereg új támadásai Gázában, valamint az aznapi provokáció a telepesek részéről a Mecsetek terén és Ciszjordániában a falvak elleni támadások. A fegyverszünet nagyon törékeny – mondta XIV. Leó, ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy „legalább a békeegyezmény első fázisának (amelyet október 10-én kötöttek – a szerk.) még megvalósítása folyamatban van”. Most azonban – hangsúlyozta – „meg kell találni a módját, hogy hogyan lehet átlépni a második fázisba, meg kell vizsgálni a kormányzás kérdését, hogyan lehet garantálni minden nép jogait”.

„Ciszjordánia és a telepesek kérdése valóban összetett kérdés: néhányszor Izrael mondott valamit, aztán mást tett” – mutatott rá. – Szükség van arra, hogy „megpróbáljunk együtt cselekedni az igazságosságért minden nép számára”.

Tiszteletben tartani a migránsok lelki szükségleteit az Egyesült Államokban

Leó pápának kérdést tettek fel szülővárosáról, Chicagóról is, ahol a hatóságok megtiltották a katolikus papoknak, hogy a fogvatartott migránsokat szentáldozásban részesítsék. A pápa először is arra emlékeztetett, hogy „az Egyház dolga az evangélium hirdetése”.

Hivatkozott Máté evangéliumának 25. fejezetére, „amelyben Jézus nagyon világosan mondja: a világ végén megkérdezik, hogyan fogadtátok be a jövevényeket. Befogadtátok őket, vagy sem?”

„Úgy gondolom, hogy mélyen el kell gondolkodnunk azon, ami jelenleg történik – hangsúlyozta. – Sok embert, aki évekig élt ott anélkül, hogy bármilyen problémát okozott volna, most súlyosan érintenek az események, amelyek napjainkban történnek.” Ezért arra buzdított, hogy vegyék figyelembe a fogvatartott emberek lelki egészséghez való jogát is: „Természetesen arra buzdítanám a hatóságokat, engedjék meg a lelkipásztoroknak, hogy gondoskodjanak ezeknek az embereknek a szükségleteiről. Sokukat hosszú időre elszakították családjuktól, senki sem tudja, mi történik velük..., a spirituális szükségleteiket tiszteletben kell tartani”.

A munka mint emberi jog

Az újságírókkal folytatott rövid beszélgetés során nem maradhatott el egy kérdés a munka témájáról, tekintettel arra, hogy közeleg a munka világának jubileuma, és mivel Olaszországban és másutt számos munkahelyi halálos baleset történt, köztük nem utolsósorban a 66 éves munkás esete, aki néhány nappal ezelőtt életét vesztette a Torre dei Conti toronyépület összeomlásakor Rómában. „Az Egyház felemeli szavát a jogokért. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek együtt kell munkálkodnia ezért. Az embernek joga van ahhoz, hogy legyen méltó munkája, amellyel a családja javát is szolgálhatja” – mondta a pápa, megismételve aggodalmát a munkahelyi biztonsággal kapcsolatban, és kijelentve, hogy a jubileum ünneplésének az is a célja, hogy „egy kis reményt adjon, és megpróbálja egyesíteni az erőket a megoldások érdekében, és ne csak a problémákról beszéljen”.

A Rupnik-ügy

Mielőtt a pápa elbúcsúzott és visszatért volna a Vatikánba, egy utolsó kérdés is elhangzott a volt jezsuita, Marko Ivan Rupnikról, akit szerzetesnővérek bántalmazással vádoltak, és akinek ügyét a Hittani Dikasztériumnál folyó perben tárgyalják. Főként arra irányult a kérdés, hogy mi legyen Rupnik mint ismert művész mozaikjaival, amelyek még mindig számos szent helyen láthatók, és amelyek közül néhányat az áldozatok kérésére és tiltakozása nyomán eltakartak.

„Természetesen sok helyen – éppen azért, hogy együttérzéssel forduljunk azok felé, akik jelentették, hogy az áldozatai voltak – a műalkotásokat eltakarták, illetve eltávolították a weboldalakról. Olyan kérdés ez, amellyel nyilvánvalóan tisztában vagyunk” – mondta XIV. Leó. Elmagyarázta, hogy nemrégiben új eljárás indult a volt jezsuita ellen: „Kinevezték a bírákat, de a bírósági eljárások sok időt igényelnek. Tudom, hogy az áldozatoknak nagyon nehéz türelmesnek lenniük. Az Egyháznak azonban tiszteletben kell tartania minden ember jogait. Az ártatlanság vélelme a bizonyításig az Egyházban is érvényes. Reméljük, hogy ez az újonnan megkezdett eljárás tisztázza a helyzetet, és igazságot szolgáltat minden érintett számára.”

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír