A „Jó hogy vagy!” Életvédők Szövetsége Zalaegerszegen zárta országjárását

Osztie Zoltán szerint az életvédelem sorskérdés; súlya nem kevesebb, mint a nemzet jövője. A „dekadenssé” vált jóléti társadalomban óriási jelentősége van keresztény küldetés tudatosításának: megtartani a hagyományos keresztény civilizációt. Hozzátette: nem a történelem lépett túl a keresztény civilizáción, hanem mi szakadtunk el Jézus Krisztustól. Ennek következménye a sok meghasonlott ember, család és nemzet.

Nem állhatunk meg a problémák felvázolásánál – hangsúlyozta Osztie Zoltán atya. – A megoldásokat kell megtalálni. Az egyik az életvédelem.

Kifejtette: sok a félreértés e fogalom körül. Az életvédelem nem a környezet, hanem az emberi méltóság védelme, amely erős támadásoknak van kitéve (abortusz, lombik, nemváltoztatás, szenvedélybetegségek, az idősekről való méltó gondoskodás hiánya, eutanázia stb.). Nemcsak az abortusz ügyét jelenti, hanem a fogantatástól kezdve az e világból való távozásig tartó méltóságteljes élet minden szakaszára vonatkozik. Nem keresztény ügy, hanem egyetemes érvényű sorskérdés. Manapság a társadalom döntő többsége elzárkózik a keresztény ügyektől, ezért a „Jó hogy vagy!” Életvédők Szövetsége elkötelezett abban, hogy ne csak vallási, hanem természettudományos (azaz nem ideológiai) alapokon is válaszoljon arra a kérdésre, hogy ki az ember, és milyen tiszteletet érdemel.

A keresztény örömüzenet Istenről szól. A lényege a szeretet, a kapcsolat és a függés, ami vonatkozik az emberre is. A gyerekekkel kapcsolatos fő tényező a szülőktől való függés; legfontosabb kincsünk a személyes szeretetkapcsolataink. A mai liberális világ szabadságfogalma viszont ennek ellenkezőjét állítja, ezért az elszemélytelenedés és magányosság egyre jobban veszélyezteti az embert.

Osztie Zoltán tapasztalatai alapján rengetegen dolgoznak az életvédelem területén, de sokszor egymást sem ismerik, pedig a segítő szolgálatok hatékonyabbak, ha tudják, ki hova irányítható – ezért jött létre a „Jó, hogy vagy!” Életvédők Szövetsége, ami immár közel 100 szervezeti és magánszemély tagot számlál. Nem ernyőszervezet (nincs tisztség vagy önálló költségvetés); koordináló szerepet tölt be a tagok közötti együttműködéseknél, hogy minél hamarabb egymásra találjanak azok, akiknek speciális tudásra van szükségük.

Évente több fórumot is szerveznek, ahol a tagok megismerhetik egymást. Egyre bővülő hálózatot építenek, amelyen keresztül gyorsan elérhetőek és cselekvésre buzdíthatóak az életvédelem iránt elkötelezettek. Az alapító végül hangsúlyozta: az emberi méltóság ügye minden egyes ember ügye, ezért a szövetség vár minden új tagot, aki elfogadja az életvédők 10 pontját.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, közgazdász szerint hajlamosak vagyunk valami ellen fellépni, ahelyett, hogy valamiért küzdenénk. Szerinte sokan még ma sem értik: az ember bio-pszicho-szocio-spirituális egység, amelynek minden eleme egyformán fontos és törődést igényel. A mai embernél viszont nincsenek egységben: a mai társadalmi törekvések sorra igyekeznek leválasztani az egyes részeket az emberről, ami után nem marad más, csak a biológia, amit ma már szintén támadnak (lásd gendermozgalmak). Más pszichés területen viszont van hierarchia, így a személyiségfejlődésben is, ennek ellenére a szülők állandóan sürgetik, gyorsítják gyermekeiket, valamint gyakran és sok mindentről tiltják őket, aminek eredményeként manapság rengeteg a szorongó, depressziós, magatartászavaros (például empátiahiányos), hiperaktív és/vagy figyelemzavaros óvodás. A tiltás és korlátozás szükséges például a digitális tér esetén, ugyanakkor meg kellene tanulni elesni ahhoz, hogy felálljunk – fogalmazott a szakember. – A testképzavaros és önértékelési felnőttek sem „egészek”; ez ma már a gyerekeken is látszik- A gyerekek úgynevezett index-páciensek, a családi gondok náluk jelennek meg először.

A szakember tíz éve dolgozik a bajai állami kórház általános pszichiátriai osztályán, ahol gyakran találkozik olyan esetekkel, akikről nem, vagy nehezen tudják megállapítani, hol lenne a helyük az ellátásban, ugyanis minden negyedik 18 év alatti fiatal a mentális zavar legalább egy képével küzd. Tíz éve még tízből kilenc páciens depresszió-szorongással küzdött, és egy személyiségzavarral – ez utóbbi arány mára tízről ötre ugrott. Az esetek száma folyamatosan nő, és okai az elemi kötődés létének és minőségének hiányára vezethetők vissza. Ha ezzel nem foglalkozunk, egyfajta halálkultusz terjedéséhez járulunk hozzá – figyelmeztetett Hal Melinda. – A szintén egyre gyakoribb empátiahiánnyal kapcsolatban Philippe Pinel francia pszichiáterre hivatkozva ismertette a „morális elmezavar” fogalmát: olyan személyek, akik minden tekintetben normálisak, kivéve az agy érzelmi reakciókat szabályozó részét. Következménye az erőszak terjedése, ami immár nemcsak hormonális, hanem anatómiai elváltozásokat is okoz.

Muszáj összefognunk, mert mentális egészségügyi katasztrófa felé tartunk – hangsúlyozta, hozzátéve: van remény, mert a magyar erős nemzet. Megoldási javaslatként kidolgozta és a Nemzeti Mentális Egészség Alapítvány révén elkezdte megvalósítani a Nemzeti Mentális Pajzs Programot, amely egyesíti az említett négy területet, két „mentális szuperhős”, Csenge és Magor segítségével. Rövid edukációs videó után, az érzelmek aktiválását célzó drámapedagógiai foglalkozás keretében két beöltözött tanár segítségével elmagyarázzák a pajzson szereplő négy szimbólumot, átbeszélik a lehetséges veszélyeket és megfelelő reakciókat (hogyan mondjanak nemet a zaklatásra, a drogra, stb.), hangsúlyt fektetve az (osztály)közösség szerepére. Ezzel párhuzamosan a gyerekek egy rövid, 10 kérdéses mentális egészségre vonatkozó kérdéssort töltenek ki, amely alapján szükség esetén szakellátásba tudják irányítani őket. Már több száz gyerekkel foglalkoztak, riasztónak tartják a gyerekek mentális állapotára vonatkozó eddigi adatokat, tervezik az érintett korosztályok bővítését.

A spiritualitás megvan a gyerekekben, de utat kell nekik mutatnunk, szülői felelősségünk segíteni nekik abban, hogy jó döntéseket hozzanak – fogalmazott a szakpszichológus. Céljuk minél több magyar fiatal számára mentális védőpajzsot nyújtani, amelynek lényege a megelőzése, nem a kármentés.

Ahogy 15 éve a vezetés tekintetében is nulla alkoholtolerancia van Magyarországon, és azóta sokkal kisebb a balesetek száma, úgy kellene kezelni a drogokat is. Ahogy nincs kevés alkohol, úgy nincs könnyű drog sem – figyelmeztetett. – Fontos, hogy a mentális egészséget, a gyógyulást ne a magyar egészségügyi rendszertől várjuk, hanem otthon és közösségünkben teremtsük meg. A tudomány szerint is a legjobb relaxációs gyakorlat az ima, aminek fontos mentálhigiénés vonzata is van. Közben nem érezzük magunkat egyedül.

Az életvédelem azt is jelenti: meddig tudom gyerekeink mentális egészségét, érzelmi rendszerét megőrizni, miközben a big tech cégek folyamatosan azt üzenik: „le vagy maradva”; pedig a gyerekeknek nem fejlesztő applikációkra van szükségük, hanem szeretetre, alvásra, egészséges táplálkozásra, mozgásra, lehetőleg családban és közösségben. Az értéksemlegességgel szemben az értékorientáltságot valljuk, melynek csúcsán az életvédelem kell álljon, különben elveszünk – zárta beszédét, felhívva a hallgatóság figyelmét a transzgenerációs értelmi és érzelmi tudás átadásának fontosságára. 

Szöveg: Antal-Ferencz Ildikó

Forrás és fotó: Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia

Magyar Kurír