Az Egyház rábíz bennünket Krisztusra – Érseki szentmise a betegek világnapján Egerben

Hazai – 2022. február 14., hétfő | 11:29

A Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapján, február 11-én, a betegek világnapján Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be az egri főszékesegyházban.

Immár harmincadik alkalommal emlékeztünk meg világszerte a betegekről, miután Szent II. János Pál pápa 1993-ban elrendelte a betegek világnapját. Az ünnepi szentmise elején Árvai Zoltán kórházlelkész köszöntötte a jelen lévő egészségügyi dolgozókat – orvosokat, ápolókat, mentősöket, az egészségügyi intézmények vezetőit –, a papokat és híveket. Egyúttal jelezte: az ima és könyörgés folytatódik a járvány megszűnéséért.

Szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek emlékeztetett: jeles ünnepek alkalmából a pápák üzenetet szoktak intézni a hívekhez és a papsághoz. Ferenc pápa az idei betegek világnapja alkalmából arról írt: ez a világnap az isteni irgalmasságot helyezi figyelmünk középpontjába. A pápa Isten felé fordítja tekintetünket, és arra szólít fel: legyünk irgalmasok, amint Atyánk is irgalmas! – idézte a Szentatya szavait a főpásztor.

Majd folytatta: Isten irgalmassága leginkább egyszülött fiában jön közel hozzánk, ahogy az evangéliumi szakaszban is nyilvánvalóvá válik. A siketnéma meggyógyításának történetében a hozzátartozók azt kérték Jézustól, hogy tegye rá a kezét a betegre. Tudták ugyanis, hogy kézrátétellel gyógyít. Elgondolkodtató azonban, hogy Jézus, aki Isten irgalmasságának nyilvánvaló jele és megnyilatkozása, és aki számos beteget meggyógyított, mégsem mindenkit gyógyított meg – mutatott rá Ternyák Csaba, hozzátéve, hogy az evangélista azt is megjegyzi, Jézus a szülőföldjén és Názáretben sem gyógyított meg mindenkit, mert nem hittek benne.

A szentleckében Pál apostol is a hit fontosságára emlékeztet, amikor szenvedéseket kell elviselnünk, hiszen azok a mennyei örök dicsőség túláradó örömét szerzik meg nekünk, ha nem a láthatóra, hanem a láthatatlanra fordítjuk a tekintetünket. Mert a látható mulandó, a láthatatlan azonban örök. A betegségben a legfontosabb, hogy az ember ápolja magában mind a természetes, mind a természetfölötti hit adományát – fejtette ki homíliájában az érsek.

A főpásztor arról is szólt, Szent II. János Pál pápa azért választotta a Lourdes-i Szűzanya emléknapját, mert ha a betegségről és az emberi szenvedésről hittel gondolkodunk, hamar eljutunk Szűz Máriához, a betegek gyógyítójához, aki közbenjárásával csodálatos gyógyulásokat eszközöl ki Lourdes-ban és a világ más tájain is.

Eljutunk az isteni gondviselés és az isteni irgalom titkához, amellyel az ember a betegsége során óhatatlanul szembesül”

– fogalmazott Ternyák Csaba. „A hívő orvosok úgy tekintenek saját szolgálatukra, mint akik tudásuk, tapasztalatuk és a rendelkezésükre álló gyógyító eszközök által Isten irgalmának eszközei, és kezük az ő gyógyító keze” – mondta.

A betegség, a szenvedés, a halál minden ember életének legnagyobb kísértése. Botránykő és hitünk próbaköve”

– mutatott rá az érsek, hozzátéve, hogy érdemes felidézni Ferenc pápának az eucharisztikus kongresszuson elhangzott szavait: a kereszt sohasem divatos, ugyanakkor benső gyógyulást hoz. „A kereszt képes arra, a szenvedés képes arra, hogy benső gyógyulást, tisztulást hozzon. A kereszt előtt üdvös küzdelem játszódik le bennünk, amint az Isten szerinti gondolkodás összeütközik az emberi gondolkodással, az Isten terve szerinti gondolkodás és az emberi gondolkodás. Az egyik oldalon van az Isten logikája, a másik oldalon az ember logikája. A pápa is arra emlékeztetett bennünket Budapesten, hogy hangoljuk rá életünket az Isten logikájára, akkor is, hogy ha ez bizony nehéz, hiszen a földi életben élünk, emberi, földi módon gondolkodunk.

Az Egyház rábíz bennünket Krisztusra. És jó ezt nekünk tudni, hogy az Egyház gondoskodik rólunk. És nem akárkire bízza az életünket”

– mondta az érsek.

Szentmiséről szentmisére, bűnbánatról bűnbánatra, imádságról imádságra, gyónásról gyónásra egyre inkább meg kell tanulnunk Isten logikája, az Ő gondolatai szerint látni helyzeteket, betegségeket, a szenvedést, életünk keresztjeit, ahogyan életünk örömeit is. 

Az olajat, amellyel megkenik kezünket és homlokunkat, a nagycsütörtöki szentmisében áldjuk meg, és az olajfák hegyén tusakodó Jézusra emlékeztet, aki arra készül, hogy magára vegye a világ bűneit, a világ fájdalmát és szenvedését. Erősítsen meg mindannyiunkat, akik felvesszük ezt a szentséget, azért, hogy élő hittel járuljunk hozzá – biztatott Ternyák Csaba.

Végezetül az érsek ismét a Szentyatya üzenetéből idézett: „Máriának, a betegek gyógyítójának közbenjárásába ajánlom az összes beteget és családjaikat. A világ fájdalmát magára vevő Krisztussal egyesülve találjanak értelmet, vigasztalást és bizalmat.”

„Imádkozom az összes egészségügyi dolgozóért, hogy irgalmasságában gazdagon ne csak megfelelő ellátást, hanem testvéri közelséget is nyújtsanak a betegeknek. Szűz Mária, betegek gyógyítója, könyörögj érettünk” – zárta beszédét Ternyák Csaba egri érsek.

A hívek megerősítették keresztségi fogadalmukat, majd a főpásztor és a jelen lévő lelkipásztorok a szentmisében kiszolgáltatták a betegek szentségét.

Debnár Ádám beszámolója az eseményről ITT olvasható.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Federics Róbert/ Szent István Televízió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria