Az ercsi Mária ösvényein – Megújulását keresi az évszázados kegyhely

Ercsi határából gyalogosan vagy kerékpárral érdemes útnak indulni a Szapáry-Eötvös-kápolna felé. De érkezhetünk vízen is, majd megmászva a meredek löszfalat jutunk fel a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt épülethez. Páratlan a látvány és az atmoszféra. A zöld lombok ölelésében álló hófehér falak, alant a Duna megcsillanó hullámai. A dombtető nemcsak Ercsi legszebb pontja, de megszentelt hely, a „természet békés, csendes katedrálisa”.

A Székesfehérvári Egyházmegye települése évszázados Mária-kegyhely. Ennek gyökerét a középkorban találjuk. Bizonyítja a régi ercsi pecsét fölirata: „BODOC ASON ERSI VAROS POCZETI” 1638-ból.

Ahogy a falu életét a Duna alapozta, úgy a kegyhely története is egy forrással kezdődik. Ennek gyógyító vizéért álltak meg itt a dunai hajósok, pihentek meg a szőlőművesek és sereglettek ide a zarándokok.

Ma néhány faragott kő beszél arról, milyen lehetett a forrás környéke. Pusztítást végzett itt az idő, a történelem, de a vandalizmus is. A Duna sem könnyíti meg a terület megóvását célul kitűző emberek dolgát. „Mission impossible” – mutat körbe a területen Baracza Szabolcs faszobrász-restaurátor művész, műemléki szakértő. A víz minden évben tömegével rak itt le hordalékot; fatörzsek, szemét borítja el a partot. De a település lakói újra és újra kitisztítják, igényük van arra, hogy méltó környezetet teremtsenek. Ahogy a dombra vezető meredek utat is ők tették járhatóvá, lépcsőket vájva a löszfalba.

Uszadék fa mindenütt; bokrok nehezítik a forráshoz az utat. Pillangók, madarak, a leveleken át beszűrődő napfény. Szép itt. Mintegy a rejtekben bukkanunk ki a csobogó vízhez, és frissülünk fel a nyári kánikulában.

A víznek ma is csodatévő erőt tulajdonítanak. Az 1950-es évekből származó plébániai feljegyzés számos gyógyulást tart számon, olyan emberek vallomásait, akiket hordágyon hoztak le a forráshoz, és saját lábukon mentek fel a meredeken.

A forrást egykor nem csak kődísz jelezte, kegykép is került fölé. Gyógyulása feletti örömében vásárolt egy Máriát ábrázoló képet Mészáros Lukács 32 éves ercsi jobbágy 1756-ban. Szeretett a kép itt lenni – tartja a legenda. Éjszakára mindig visszatért, amikor a földművesek magukkal vitték munkájuk helyszínére. Az évek során azonban mégis elkerült innen, először a Szapáryak által Mária tiszteletére építtetett kápolnába, később a falu 1767-ben épült templomába. Ma ez a Nagyboldogasszony-templom egyik kegyképe.

Az első kápolna Baracza Szabolcs megfogalmazásában a „második szinten” volt, félúton az oldalban a dombtető felé. Mára megújult, ami az egykori épületből maradt. A szentélyt tudták megmenteni, a hajó falai leomlottak, az ár lemosta a téglákat.

Az akkor már a környék legnagyobb búcsújáróhelyének számító kápolna sem maradhatott kép nélkül, a Szapáry család 1792-ben elkészítette a kegykép másolatát. A festő, Falkóner József Ferenc olajképének jellegzetessége Mária helybéli, délszláv leányarca, amellyel az ismeretlen festő kifejező portrévá avatja munkáját. Később ez a kép, az illír-rác Madonna is bekerült a plébániatemplomba, és lett a templom második kegyképe. 

Illír-rác Madonna – Ercsit ekkoriban rácok, katolikus horvátok lakták. A török uralom után, a nemzetiségi vándormozgalmak és újratelepítési akciók során kerültek Magyarországra, és telepedtek le főleg Budán, Szentendrén, Törökbálinton, Hamzsabégen (Érd), Csepelen, Tökölön és Ercsiben. Hivatalosan illíreknek, de a köznép nyelvén rácoknak hívjuk őket. A Bosna-Argentína rendtartomány ferenceseinek vezetésével érkeztek, akiknek feladata volt a katolikus népesség megmentése és a foglyok kiváltása. A letelepülők újrahonosították a földművelést, állattenyésztést, a szőlő- és gyümölcstermesztést, és megindultak a dunai vízimalmok is.

A rác gyökerekre ma is büszke falu igyekszik ápolni hagyományait. 1998 óta rendeznek rác nemzetiségi napot, meghívják a környék délszláv lakosságát szentmisére és az azt követő vendégségbe.

Évszázadokon át zarándokok sokasága kereste fel a kegykápolnát az Eötvös-halmon és Ercsi nagytemplomát a település legmagasabb dombján.

Ez a kápolna nagyboldogasszonynapi ünneplésünk helyszíne, melyre Spányi Antal megyéspüspök a házasságra készülőket kiemelten szólította meg, új küldetést adva a kegyhelynek. „Hívom a jegyben járó fiatalokat, hogy Mária oltalma alatt tisztán tudjanak készülni a házasságra, elgondolkodni a családról, és tudjanak áldozatot hozni ennek szent értékéért.”

A kápolna a dombtetőn, a „harmadik szinten” áll. A Szapáryaknak köszönhető, ahogy romos állapota miatti újjáépítése is. Báró Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna (1759–1831) építtette 1828-ban, férje temetkezési helyéül. Ez lett Eötvös József nyughelye is 1871-ben, innen az elnevezés: Szapáry-Eötvös-kápolna.

Mellette, a Duna felőli oldalra állították fel 1879-ben a közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján készült kőobeliszket, rajta a Szász Gyula által készített, tölgy- és babérkoszorúval övezett Eötvös József-portréval és a kőbe vésett felirattal, „Báró Eötvös Józsefnek”.

A Szapáry-Eötvös-kápolna hófehér épülete és környezete most, 2019-ban olyan, mintha tegnap készült volna el. 2016-ban adták át, valóságosan a pusztulástól mentették meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Forster Örökségvédelmi Központ munkájának köszönhetően – az utolsó pillanatban. A II. világháborút követően ugyanis az átvonuló vallástalan csoportok célpontja lett. Kifosztották, feldúlták, később sorsára hagyták. A bozótos – a Csöpögő – teljesen benőtte a területet. Az összeomlás határára jutott épületet mentettek meg.

Elkészültekor, ahogy ennek Zsuppán András a Heti Válaszban írt cikke is hangot ad, nem igazán bíztak abban, hogy a kápolna és a terület megszépülése megőrizhető. Ezt vetítette előre az 1980-as évektől indult és meghiúsult restaurációs próbálkozások sora és a település korábbi megítélése, miszerint 2015 előtt Ercsi volt a második legkevésbé biztonságos tízezer fő alatti település az egész országban.

Valami azonban ebben a megújulásban más volt, mint a korábbi felújítási kísérletekben. Egy ercsi baráti kör figyelt fel kápolna és környéke páratlanságára, és karolta fel ügyét. A Sandi házaspár, József és Riegler Andrea kezdeményezésére a Berkenye Baráti Kör elkezdte a terület megtisztítását, és vállalják ma is karbantartását, gondozását és fejlesztését.

Teljes szívvel és odaadással – fogalmazódik meg bennem a szentmisét követő agapén, a búcsúzáskor az obeliszk köré ültetett virágokat öntöző Andrea láttán, és megismerve a település erőfeszítéseit az értékőrzésben. Ez a közösség képes megóvni legjelentősebb értékeit, és képes áldozatot hozni a továbblépésért.

A kápolna fenntartásához is kapott segítséget a település: járhatóvá tették a kivezető 3 kilométer hosszú dűlőutat, és a kápolnára térfigyelő kamerát szereltek, amit a tetőn elhelyezett napelemek látnak el árammal.

A munkálatok Ercsiben folytatódnak. Itt, az Eötvös-halmon, a kápolnában felújításra várnak a belső berendezések, az oltár és a szószék. Ennek legjelentősebb forrását a Székesfehérvári Egyházmegye biztosítja, de támogatást nyújt a NKA is. Az elmúlt évben a barokk, székesegyház nagyságú kegytemplom felújítása is megkezdődött. Teljes körű állagmegóvást és fejlesztést biztosít az egyházmegye által elnyert kormányzati, 670 millió forintos támogatás.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír