Esztergomban is bemutatjuk Török Csaba Róma című nagy sikerű zarándokútikönyvét

A több mint kétszáz képpel gazdagon illusztrált kiadvány szerzője Török Csaba teológus, egyetemi tanár, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház plébánosa. Most itthonról haza – a magyar Egyház szívébe megyünk, és a kötetet Esztergomban is bemutatjuk.

Szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt február 19-e, szerda 17 órára a zarándokútikönyv bemutatójára, a Keresztény Múzeum Gobelin termébe (Esztergom, Mindszenty tér 2.)

A kötetet Kovács Zoltán egyetemi tanár, az Érseki Hittudományi Főiskola tanára, a Szent István-bazilika plébánoshelyettese és Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának vezetője mutatja be.

A könyvbemutató végén a szerző dedikálja megjelent könyvét. 

A kötet a Magyar Kurír kiadásában, a Via Sacra zarándok utazási irodával való együttműködésben jelent meg.

Török Csaba több mint öt évet élt és alkotott Rómában, ahová azóta is többször visszatért mint pap és zarándoklatvezető. A városba és a római kultúrába tanulmányai során szeretett bele. A kötet több mint útikönyv.

A könyv minden szükséges tudást és információt tartalmaz, mégis olyan tudásbéli és lelki többletet kínál, mely a teljességet szolgálja.

Így (nem csak) a 2025-ös szentévben minden Rómába zarándokló méltó útitársa. Erre utal a könyv borítójának egyedisége is, hiszen nem a megszokott, például a Szent Péter-bazilikát ábrázoló kép látható rajta, hanem az egyik legősibb római bazilika, a Szent Kelemen mozaikjának központi része.

A könyvben helyet kapott több mint kétszáz fénykép Merényi Zita és Fábián Attila munkáját dicséri.

Legújabb zarándokútikönyvünk ünnepélyes bemutatójára Budapesten, a Terézvárosban került sor december 16-án.

A könyvben Török Csaba Rómáról így ír:

„»Natum quod gelidum vides ad Istrum / Romana tegier viator urna / Non mirabere si extimabis illud / Quod Roma est patria omnium fuitque.« Vannak ugyan míves műfordításai e költeménynek [Lászai János síremléke, a római Santo Stefano Rotondo bazilikában – a szerk.], ám mégis engedélyt kérünk a szó szerinti magyarításhoz, hiszen itt minden szónak mélysége van: »Amikor látod, vándor, hogy római sír fedi azt, aki a fagyos Dunánál született, nem fogsz csodálkozni, ha megfontolod: Róma volt és marad mindannyiunk hazája.«

Van ennél szebb hitvallás? El tudunk képzelni ennél szebb szavakat annak leírására, mit jelent egy magyar zarándok számára eljutni az Örök Városba?

Létezik-e kifejezőbb, igazabb megfogalmazás arra, mi köti hazánkat, történelmünket, önazonosságunkat, s nem utolsó sorban szívünket-lelkünket-hitünket Rómához?”

*

Zarándokútikönyv-sorozatunk korábban megjelent kötetei: Lourdes, Fatima és Međugorje.

Kuzmányi István/Magyar Kurír