Lelkigyakorlatra hívták a Kaposvári Egyházmegye pedagógusait

Szerettünk volna a továbbképzés mellet egyfajta lelki töltetet is adni a pedagógusoknak, ami segítséget nyújthat számukra a tanévkezdésben, a mindennapi feladatok elvégzésében – fogalmazott Bálint Gábor püspöki biztos, iskolalelkész.

Elmondta továbbá, hogy a témát a lelkigyakorlat előadója, Magyar Lóránt mentálhigiénés szakember, állandó diakónus választotta, aki az érzelmi rugalmasságról és a stresszhelyzetekkel való megküzdésről tartott interaktív előadásokat a két nap folyamán. A lelki tölteten túl szándék volt továbbá, hogy a pedagógusok közötti baráti kapcsolatok is épüljenek, ebben segített, hogy a napi szentmise mellett a témához kapcsolódó közösségi játékokkal, feladatokkal is készültek a szervezők.

A tanév indulásakor a pedagógusoknak rengeteg feladatuk van, nagy nyomás helyeződik rájuk. Olyan eszközöket kerestünk a lelkigyakorlat ideje alatt, melyek segítik az alkalmazkodóképességet és a rugalmasságot, hogy a viharban ne elsodródjunk, hanem szilárdan álljunk a helyünkön – emelte ki Magyar Lóránt, majd hozzátette: az interaktív előadások alkalmával ötvözték a mentálhigiénés eszköztár és a biblikus lelkiség, a hit és imádság erejét, mely kettősség találkozása adta a lelkigyakorlat témáját, útvonalát.

A stresszhelyzetekkel való megküzdésben hangsúlyozták az elcsendesülés, a mozgás, illetve a bibliaolvasás, az imádság és a közösség erejét.

Az alkalmazott szakmai módszerek a „MÉGIS” mozaikszó köré épültek.

M, mint mentális rugalmasság

É, mint életfelelősség

G, mint gondolkodásfejlesztés, a szemléletmód formálása – A szemléletmódunknak az igazsághoz való idomítása, Pál apostolt idézve: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

I, mint irány – Hová nézünk, mit várunk? Jézus szavaival: „Legyen nekem a te igéd szerint.” Mi az, amit hiszek, s mi az, amit várok? Mire számítok az új tanév elején?

S, mint segítség kérése – Ne legyünk restek segítséget kérni akár kollégától, ismerőstől, szakembertől. Az Úr mondja: „Hívj segítségül engem a nyomorúságok idején, és én megszabadítalak…” Olyan bátorító megszólításunk van a Jóisten részéről! Halljuk meg, és higgyük, hogy ő velünk van akkor is, ha egyedül érezzük magunkat. Kezében tartja az életünket, és tovább is viszi azt!

A lelkigyakorlat második felében a hivatás és az életcél került középpontba. Magyar Lóránt hangsúlyozta, előfordul, hogy a hivatásunkat is megtépik a viharok, azonban ha tudjuk, hogy az út, amin járunk, az a mi utunk, és erre vagyunk elhívva, s ehhez vannak adottságaink, akkor ez a bizonyosság megerősít minket e nehéz helyzetekben. Ilyen esetekben is fontos, hogy kegyelmet, bátorítást és a hivatásunkban való felfrissülést kérjünk a mennyei Atyától.

A lelkigyakorlat végén a nehéz helyzetekkel való megküzdés stratégiáit tanulmányozták a pedagógusok.

Vannak helyzetek, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Kitör egy járvány, egy háború, egy gazdasági válság. Rajtunk kívül álló történések, melyek kibillenthetnek. Mit tehetünk ilyen helyzetben? – tette fel a kérdést a mentálhigiénés szakember, majd az érzelemfókuszú megküzdésről beszélt. – Saját feszültségeinket igyekezhetünk csökkenteni akár úgy, hogy beszélgetünk a problémáról egy lelkivezetővel vagy szakemberrel. Emellett a hit és az imádság, a közösségben való lét is megnyugvást hoz, de a fizikai munka, a testmozgás vagy egy séta a természetben is segíthet, hogy felfrissüljünk, és a bennünk lévő konfliktusok lecsillapodjanak, lecsengjenek. Ekkor elfogadjuk a helyzetet, melyet nem tudunk megváltoztatni.

A lelkigyakorlat végére eljutottunk oda, hogy a változás szükségszerű, s a tegnap módszerei meglopják a holnapi sikereket. Ami tegnap jó volt és működött, az lehet, hogy ma már csak csetlik-botlik, holnap pedig már végképp nem lesz jó.

Fel kell készülni, új dolgokat megtanulni, például régen nem kellett online órákat tartani, azonban ma már minden tanár tudja, hogy kell, mert rákényszerültek, és megtanulták.

Ha igent mondunk a tanulásra és változásra, akkor nagyobb békét kapunk, mint mikor csak a tiltakozás és kényszerűség árán tesszük ezt meg. Jó, ha vállaljuk és elfogadjuk, hogy az élet olyan változásokkal és kihívásokkal jár, melyeket nem tudunk elkerülni, viszont választhatjuk azt, hogy ebben partnerek leszünk, és rugalmasan, illeszkedő és segítségkérő módon, tanulási hajlandósággal és minden gondunkat Isten kezében téve haladunk az úton – fogalmazott Magyar Lóránt.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

Magyar Kurír