Nők az Egyházban és a társadalomban – Németh Emma SSS előadása a Salkaházi-esték keretében

A Salkaházi-esték alkalmain neves előadók tekintik át katolikus szemmel a társadalmi és mindennapi élet időszerű kérdéseit.

Németh Emma SSS, a Szociális Testvérek Társasága magyarországi elöljárója, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának (MRK) elnöke, közgazdász előadásában a nők helyzetéről, társadalmi szerepéről szólt a statisztikai adatok tükrében. Rávilágított napjaink esélyegyenlőségi törekvéseinek rejtett mozgatórugóira, vázolta a világi és a keresztény feminizmus szemléletbeli különbségeit, kitért a nemi szerepek jelenkori, a világnézettel, az emberképpel összefüggő kérdésére-krízisére, és beszélt a nők jelenlétéről, szolgálatáról az Egyházban, külön említve e témával kapcsolatban Ferenc pápa gondolatait.

A Salkaházi-esték előadója Suenens bíborosnak a II. Vatikáni Zsinaton elhangzott provokatív kérdését idézte, amely arra utalt, hogy a zsinaton a kétezer résztvevőből mindössze huszonhárom volt nő: „De hol van az emberiség másik fele?”

Németh Emma statisztikai adatok tükrében tárta fel a nők helyzetét: a világ népességének közel 8 milliárd lakosából 49,55 százalék nő, a fejlődő országokban férfitöbblet, a fejlett térségekben nőtöbblet tapasztalható.

A nők társadalmi helyzetéhez kapcsolódó adat, hogy a Világbank szerint a teljes esélyegyenlőségre vonatkozóan 2021-ben 190 vizsgált országból mindössze 12 kapott maximális 100 pontot; hazánk 96,9 pontjával a 22. helyen van. Ötmillió nő él Magyarországon, ez a teljes népesség 52,1 százaléka. Ugyanakkor hosszú évek óta jóval több nő szerez hazánkban felsőfokú végzettséget, a férfiak ezen a téren alulmaradnak; a vezető beosztásban dolgozó nők aránya 2020-ban 39,2 százalék volt. Magasabb a munkanélküli nők aránya a férfiakénál. A keresetek aránya nemek közötti összehasonlításban 83,82 százalék a nők hátrányára.

Az előadó megállapította, hogy számos egyenlőtlenség tapasztalható jelenleg is a társadalomban, a gazdaságban, a családban, az Egyházban a nők hátrányára, de a figyelmet elsősorban azokra az „anomáliákra” (újabb egyenlőtlenségek, méltánytalanságok kialakulása) kívánta felhívni, amelyek a nők helyzetének javítására irányuló törekvések nyomán keletkeznek.

Idézte a nőkérdéssel európai nőszervezetekben is foglalkozó Koncz Katalin 2008-as tanulmányát, amely szerint „a nők helyzetének javításaként megjelenő intézkedések a női érdekek burkában gyakran nem elsősorban a nők, hanem a piacgazdaság érdekeit szolgálják. Az csupán szerencsés egybeesés, ha az intézkedés egyúttal a nők számára is kedvező”.

A nemek közötti egyenlőség csak úgy érvényesülhet, ha mindkét nem esélye egyenlő – tette hozzá az előadó Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítójának szellemében. Feltette a kérdést: vajon az a nagyobb hátrány, hogy egy nő kisebb eséllyel kerülhet vezető pozícióba, vagy az, hogy a férfiak életkilátásai sokkal rosszabbak (hét évvel rövidebb a várható élettartamuk)?

Németh Emma az anomáliákra rámutatva, a krízisre válaszolva megoldásként az Egyház társadalmi tanításának néhány gondolatát ajánlotta megfontolásra.

Ha az embert kizárólag társadalmi képződménynek tekintjük, és megfeledkezünk teremtettségéről, felelősségéről, örök céljáról, akkor nemcsak az ember, azaz a nő és a férfi méltósága csorbul, hanem a közjó és a társadalmi hatékonyság is

– mondta, többek között a radikális feminizmus mégoly nemesnek látszó elveivel kapcsolatban is. Ratzinger bíboros már 1984-ben felhívta a figyelmet, hogy „a nő fizet rá legkeményebben egy kultúra felületességének és zavarainak következményeire”.

A nemi szerepekkel kapcsolatos kérdésekről (genderideológia) szólva az előbb említett nőjogi szakértő, Koncz Katalin megállapítja: a szerepek lazítása sem egyéni, sem társadalmi szempontból nem tűnik eredményesnek, nem lettek az emberek sem boldogabbak, sem hatékonyabbak. Nem lettek szabadabbak sem – tette hozzá az előadó.

A keresztény feministaként számontartott Slachta Margit tavalyi újratemetése során Erdő Péter bíboros a rendalapítóról elmondta: próféta, aki az idők jelei mögött a mélyebb történéseket is észrevette. Ehhez kapcsolódóan Németh Emma hangsúlyozta, hogy Slachta Margit gondolatai a női jogok és az esélyegyenlőség kérdéseiben ma is segítenek az eligazodásban: „Az Egyház nem a revolúció, hanem az evolúció alapján áll…, nem helyesli, amikor a karhatalom, a törés, a zúzás nyit utat egy eszme haladásának.” Ma a Me Too, a Time’s Up égisze alatt már a nő is zúzhat, sebesíthet, akár egy ország nevében is – mondta az előadó.

Slachta Margit nem állította szembe a nők érdekét a férfiakéval. A férfi és a nő nem vetélytársak, hanem partnerek, együttműködésük révén kiegészítik egymást. A keresztény feministák számára az egyenjogúság nem jelent egyformaságot, és a jogok mellett hangsúlyozzák a kötelességeket is. Slachta Margit sürgette a családi bérrendszer bevezetését, hogy a családfő képes legyen abból a családját is megfelelően eltartani, ahogy ezt a Rerum novarum elvei nyomán a II. Vatikáni Zsinat egyértelműen ki is mondta.

Németh Emma utalt Barsi Balázs OFM gondolataira is, aki az ember antropológiai átalakítására irányuló törekvésként korunk legveszélyesebb „izmusának” nevezte a nők férfiasítását. Ma ott tartunk, hogy a USA Today az év nője címre egy transzneműt, valójában egy férfit jelölt – figyelmeztetett a Salkaházi-esték előadója.

„A genderőrület jegyében néhol már törvényileg is tiltott, de politikailag már semmiképpen sem korrekt a biológiai nemek alapján történő megkülönböztetés. Ezen ideológia értelmében gyakorlatilag a nem is létező nő számára követelik a férfiakéval azonos jogokat, az egyenlőségnek álcázott egyformaságot.”

A Hittani Kongregáció a férfi és a nő együttműködéséről szólva 2004-ben egy dokumentumban hangsúlyozta: „ez a (genderideológia – a szerk.) szemlélet erőlteti azt a gondolatot is, hogy a nő felszabadítása magával vonja a Szentírás felülvizsgálatát”.

Németh Emma SSS a nők Egyházon belüli helyzetét feltárva rámutatott:

az Egyházat a legjobban két kifejezett női szereppel, a vőlegényre várakozó jegyes és az anya képével ábrázolhatjuk. Erre a ma Egyházának is figyelni kell.”

Az Egyház a kezdetektől fogva nőnemű – mondta Ferenc pápa egy alkalommal, riporteri kérdésre, s azt is hangsúlyozta, hogy a nőket tisztelni kell, és nem klerikalizálni. Egyébként a legutóbbi három pápa különösen is foglalkozott a nők szerepével, rávilágítva értékeikre – tette hozzá az előadó.

Németh Emma elmondta, az Egyházban javarészt nők végzik a hitoktatást; sokan lelkipásztori kisegítők, részt vesznek a jegyesoktatásban, igeliturgiát vezetnek; ott vannak a plébániai, egyházmegyei bizottságokban; referensi feladatot vállalnak; az egyházi bíróságokon dolgoznak jegyzőként, ügyvédként, kötelékvédőként. Jelen vannak az egyetemeken is, egyházjogot, teológiát is oktatnak.

Ferenc pápa az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című új könyvében 

a nőket a remény jeleinek nevezi. Ahhoz, hogy betölthessék ezt a hivatásukat, nem megtagadni kell, hanem ki kell bontakoztatniuk a teremtettségükből, biológiai adottságaikból fakadó ajándékaikat

– szögezte le a Szentatya.

Németh Emma SSS előadását zárva így fogalmazott:

Az Egyház a tagjait, nőket és férfiakat egyaránt arra hívja, hogy álmodjon egy emberhez méltóbb jövőt, Krisztus és Mária arcát magán átragyogtatva váljék tükörré, visszatükrözve ezt az arcot, az Egyháznak, Krisztus menyasszonyának és a hívők anyjának igazi arcát a világ felé.”

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír