Tiborszálláson megáldották a felújított görögkatolikus templomot és kertjében a keresztet

Táj és közösség

Tiborszállás, Szatmár megye határ menti települése a Kraszna töltésén túl, az egykori Ecsedi-láp szélén fekszik. A falu – amelyet a helyiek néha „a világ végének” is neveznek – elszigeteltsége éppoly meghatározó, mint az a csendes, őszi pompa, amely a folyópart fáit öltözteti. Ez a távoli fekvés nem gyengíti, hanem inkább megerősíti a helyi közösségi összetartozást. Erre a szertartásra is sokan érkeztek a környező parókiákról és a faluból.

A búcsúi Szent Liturgiát a felújításért való hálaadásként ajánlották fel. Mosolygó Marcell atya, a templom építtetője, aki évtizedekkel ezelőtt itt szolgált, megerősítette: „A határ mentén egymás iránt sokkal nagyobb szeretet és kohézió működik.”

A templommegújítás mint a közösség szeretetnyelve

A szertartást Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezette. A főpásztor prédikációjában a szeretet gyakorlati megnyilvánulásairól beszélt.

A templom megújítása is ennek a szeretetnek a jele – fogalmazott a püspök, utalva Gary Chapman öt szeretetnyelvére (elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szolgálat, érintés). – Krisztus élete és halála a kereszten a legnagyobb jócselekedet és a szeretet végső jele. A kereszt üzenete szerinte arra emlékeztet, hogy

a keresztény embernek nem elég a jó szó: „a szeretet legnagyobb próbája, ha akkor is szeretünk, amikor megbántanak.

Krisztussal együtt kell kilépnünk a templomból, és vinni ezt az üzenetet.”

A felújítás részletei és az összefogás ereje

A templom felújítási munkálatai a Nyíregyházi Egyházmegye célzott támogatásával valósultak meg, mivel a helyi parókia – négy filia anyaegyházközségeként – az aktuális pályázati körből már kikerült.

Kicsák György parókus részletesen ismertette a munkálatokat: külsőleg a tetőszerkezet, a szigetelés és a templom külső-belső festése is megújult, a technikai fejlesztés során teljesen kicserélték a villanyvezetékeket, a templomkertben új keresztet állítottak, melyet Janka Gábor atya festett. A munkálatok nagy részét Szilágyi László alpolgármester vezetésével helyi szakemberek és a falu lakosai végezték.

Az összefogás mértékére utalt a templomépítő Mosolygó Marcell atya is, felidézve a templom 1987-es, 13 hónap alatt történt felépítését. Akkor a hívek 2150 munkanapot dolgoztak saját kezűleg, ami a közösség példaértékű áldozatát mutatja. Az akkori teljesítmény és szolgálata alatt megélt tapasztalatai alapján így szólt a tiborszállásiakhoz: „Hála nektek és a szereteteteknek olyan papi egyéniséggé váltam, aki bízik a kis közösségek erejében.”

Erdélyi József polgármester felidézte az 1918-ban a Károlyi család által felállított carrarai mészkőkereszt emlékét, amely a mai napig összeköti „a földit az égivel.” Beszédében hangsúlyozta: „Itt, a világ végén is fontos, hogy újítsuk meg templomainkat és őrizzük meg hitünket – mert a kereszténység képes megtartani Európát.”

Keresztmegáldás és az ünnep zárása

A Szent Liturgia után a közösség kivonult a templomkertbe, ahol Szocska Ábel püspök külön szertartás keretében megáldotta a megújult keresztet.

Az ünnep szeretetvendégséggel zárult, melyet Erdélyi József polgármester a helyi közösségi erőforrásokra támaszkodva biztosított.

Mosolygó Marcell atya visszaemlékezése és a teljes beszámoló ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye/P. Tóth Nóra

Magyar Kurír