Válasz az emberi nyomorúságra – Szent Márton-díjas a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja

Ahogy az a méltatásban elhangzott: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat évtizedes munkájával és a Jelenlét programmal észreveszi és igyekszik egyre inkább elérni azt a – becslések szerint – közel egymillió mélyszegénységben élő embert, akik dideregnek a fizikai és emberi hidegben. Bátran oda mer lépni hozzájuk, megosztani velük mindazt, amije éppen van. Ennek a Szent Márton-i érzékenységnek és tanúságtevő odafordulásnak elismerése a Szent Márton-díj.

Ahogy immár több mint húsz éve, idén is átadták a Szent Márton-díjat. A Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok attól a céltól vezérelve alapította a kitüntetést, hogy hozzájáruljon nemzeti örökségünk, kulturális értékeink, továbbá a megvalósított szociális elkötelezettség minél jobb megismertetéséhez, kihasználja és egyben megőrizze a Pannon-térség egyedülálló adottságait, és elismerje a fenti célokat szolgáló, kimagasló emberi teljesítményt.

Az ünnepség elején Hortobágyi T. Cirill főapát megemlékezett azokról a Szent Márton-díjasokról, akik már eltávoztak a földi életből – különösen is a nemrégiben, 2023. október 8-án elhunyt Sólyom László köztársasági elnökről –, majd mindannyiukért gyertyát gyújtott.

Ünnepi köszöntőjében Cirill atya kiemelte, hogy a monostor védőszentje, Pannónia szülötte, Szent Márton az az ember volt, aki tudta, hogy „a Gazda sokat bízott rá”. Ahogy ránk is – tette hozzá a főapát. „Felelősnek lenni, nyitott szemmel járni a világban annyit jelent, mint érzékenynek lenni jelekre, finom érintésekre, figyelmeztetésekre. Márton tudta, hogy dolga van a földön!”

Bár nyomaszthatták őt is a kérdések – miért van betegség, szegénység és kitaszítottság –, de felismerte, hogy „jobb tenni, amit lehet, amire képes, mint a gyötrődő kérdéseknél megmaradni”.

Márton pontosan tudta, ki ő, kihez tartozik, és mi a feladata – jelentette ki Hortobágyi Cirill OSB. – Márton tudta, hogy amikor nem magának, hanem a jobbért él, az Isten mellé áll. Márton életének titka, hogy az élő Istennel volt szeretetkapcsolata.

Végül arra hívta az ünneplőket a pannonhalmi főapát, hogy tegyék fel maguknak is a kérdéseket: „Tudom, hogy kihez tartozom? A jobbért élek én is? A jó úton, a felfelé vezető úton járok én is? Vagy letapadok a miérteknél, és eltékozlom az időt?”

A beszédet követően Palojtay János zongora-, Langer Ágnes hegedű- és Devich Gergely csellóművész koncertjét hallgatták meg a jelenlévők.

Ezután Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szólt az ünneplő közösséghez. Beszédében a legnehezebb időszakokban való jelenlétet hangsúlyozta. „Nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy jelen legyünk, amikor valaki szenved, hogy jelen legyünk, amikor valaki kínlódik, hogy jelen legyünk, amikor valaki nyomorog. A legnagyobb és egyben legegyszerűbb ajándék, amit ember a másik embernek adhat, az, ha jelen van, és ha mást nem is tesz, de puszta jelenlétével osztozik szenvedésében, együtt szenved vele.” Majd hozzátette:

együtt szenvedni a másikkal a legalapvetőbb keresztény kötelezettség.

Mint mondta, ahhoz, hogy jelen legyünk, Isten jelenlétében legyünk, a megbocsátás révén el kell törölnünk a múltat, az önös és önző vágyainkról való lemondással pedig felszámolnunk a jövőt. „A nyomorban nincs múlt, a nyomorban nincs jövő, a nyomorban csak jelen van. Az egyetlen valódi jelenlét a nyomorban való jelenlét.”

Az ünnepség végén a Szent Márton-díj alapítói közül Hortobágyi T. Cirill főapát és Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója adták át az elismerést, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjáért Vecsei Miklós, az MMSZ alelnöke vett át.

A méltatásban elhangzott, hogy a „Jelenlét-módszertan bátran teszi meg az első lépést a legnehezebb településeken és feltételek közepette is, hogy aztán a kölcsönös bizalom építése, az osztozás megélése, a tisztelet és az emberközpontúság attitűdje mentén dolgozzon a periférián élők közösségfejlesztésén és felzárkóztatásán”.

A Jelenlét program a Felzárkózó települések program része, amelyet 2019-ben indított a kormány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával.

Ebben partnerszervezetekkel együttműködve igyekeznek – jelenléten alapuló módszertan és átgondolt, településre szabott cselekvési terv mentén – segíteni a leghátrányosabb helyzetben lévő háromszáz településnek a felzárkózásban. Az érintett helységeket egyebek mellett a lélekszámot, a születések számát, a komfort nélküli lakások arányát, a nyilvántartott álláskeresők és a nyolc általánost el nem végzettek számát figyelembe véve választották ki.

A Jelenlét program a helyi igényekre, szükségletekre, problémákra keresi a célzott választ. „A lakhatási problémák megoldása, a munka világába való bekapcsolás, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőbbé tétele, a közösségi szolgáltatások, a sport és a zene kiemelt szerepe mind azt szolgálja, hogy lehetőséget és esélyt adjon egy emberibb életre mindazoknak, akik társadalmi kirekesztettségben élnek” – hangzott el a laudációban.

„A Jelenlét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat válasza az emberi nyomorúságra” – mondta Vecsei Miklós, az MMSZ alelnöke köszönőbeszédében. Majd hozzátette, hogy a módszertana nem bonyolult, csak nagyon nehéz, mert

„jelen lenni azt jelenti, hogy nyomot hagyunk a világban, és ami még ennél is nehezebb, hogy akikkel találkozunk, hagyjuk, hogy nyomot hagyjanak bennünk”.

Végül meghatódva köszönte meg, hogy a díj alapítóiban ők is nyomot hagytak, és nekik ítélték a kitüntetést.

Korábbi Szent Márton-díjasok:

2001: Nemeskürty István író, egyetemi tanár
2002: Pungor Ernő vegyészmérnök, egyetemi tanár, miniszter
2003: Nagy Gáspár költő, szerkesztő
2004: Kukorelli István jogtudós, egyetemi tanár, a Bencés Diákszövetség (BDSZ) elnöke
2005: Mádl Ferenc köztársasági elnök
2006: Szokolay Sándor zeneszerző
2007: Sebestyén Márta népdalénekes, előadóművész
2008: Melocco Miklós, továbbá posztumusz Gál Tibor (férje helyett Gál Tiborné) szobrászművész
2009: Tringer László orvos, egyetemi tanár
2010: Sólyom László egyetemi tanár, köztársasági elnök
2011: Ittzés János teológus, evangélikus püspök
2012: Thész Gabriella karnagy
2013: Rieger Tibor szobrászművész
2014: Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár
2015: Jankovics Marcell rendező, író
2016: Tardy László karnagy
2017: Halzl József gépészmérnök, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke
2018: Rolla János hegedűművész
2019: a Sant’Egidio Közösség
2020: Somos László kaposfői plébános
2021: Michael August Blume SVD érsek, apotoli nuncius
2022: Áder János és hitvese, Herczegh Anita, a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért alapítói
2023: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír