2026. szeptember 17., csütörtök
Zsófia
Zsófia
A kétnapos búcsú szeptember 12-én vecsernyével kezdődött. A görögkatolikus egyház hagyományaihoz híven az ünnep előestéjén a lítiás kenyéráldás szertartását is elvégezték.
A lítia (görög eredetű szó, jelentése: buzgó imádság) szertartása három mozzanatból áll: a szentélyből való kivonulásból, amit tömjénezés és himnuszok éneklése kísér; könyörgésekből és az azokat lezáró imádságokból, valamint a kenyéráldásból. A magyar görögkatolikus egyházban a lítiát leggyakrabban a 12 legnagyobb ünnep alkalmából végzik a nagy alkonyati istentisztelet keretében.
A lítia szertartása korábban körmenettel, a templom épületén kívülre vonulással kapcsolódott össze, de a történelem folyamán a templom körüli körmenetből az előcsarnokba tartó körmenet lett, majd a templom legnyugatibb, még arra alkalmas terébe, hogy elférjen egy asztalka és körülötte a szolgálattevők.
A szentélyből a templom legnyugatibb – vagyis a bűnös, még meg nem tért világot jelképező – helyére való kivonulás után a hívek megvallják méltatlanságukat, kérve Istent, hogy ha elfelejtkeztek arról, hogy minden jó tőle származik, vegye át újra ő az irányítást életük minden szegletében és szentelje meg azt.
A lítiához, vagyis a kivonulással társult buzgó, bűnbánati jellegű imádsághoz kapcsolódott a kenyéráldás szertartása. A kenyér, a búza, a bor és az olaj megáldása segít tudatosítani, hogy mindennapi szükségleteink, vagyis egész életünk Isten kezében van. A megáldott javakat szétosztják, legtöbbször csak jelképesen.
Orosz István Mokiosz írása alapján
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
A hívekkel együtt imádkozott a görögkatolikus egyház három hierarchája, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci, valamint Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök.
Szeptember 13-án utrenyével és római katolikus szentmisével kezdődött a nap.
A reggeli órákban is sorra érkeztek zarándokcsoportok a Görögkatolikus Metropólia egész területéről.
Délelőtt Magyar Márton, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet prefektusa Mielőtt kimondanád: igen – az élet már ajándék címmel tartott katekézist.
Az ünnepi Szent Liturgiát a három főpásztor celebrálta.
A három egyházmegye papjai közül sokan a hívek gyóntatásában teljesítettek szolgálatot, majd az oltárnál kapcsolódtak be a liturgiába.
A búcsúi Szent Liturgia szónoka Kocsis Fülöp érsek-metropolita volt; tanításában az élet védelméről, a keresztény nevelésről és a hit melletti kiállás fontosságáról is beszélt.
Az élet érték, Isten ajándéka a kezdettől, a fogantatás pillanatától az utolsó leheletig – mondta a főpásztor. – Életet csak Isten tud adni, és csak neki van joga elvenni is. Az anyaméhben fejlődő gyermek érzi az édesanyja szomorúságát, feszültségét; érzi az örömét is. Hatással van rá, ha az édesanyja templomba megy, imádkozik.
„Micsoda hatalom, micsoda felelősség van egy édesanya kezében, aki magzatot hord a szíve alatt!” – hangsúlyozta Kocsi Fülöp érsek. Hozzátette: A két szülő közös felelőssége, hogyan készül a magzat az életre, és ez a felelősség a gyermek születése után fokozódik. „A mi életünk tükörképei ők”, vagyis az ifjú nemzedék olyan, amilyenné neveljük.
Olyan folyamatok zajlanak napjainkban, amelyek próbálják aláásni a hit fontosságát. Ha védeni akarjuk az életet, azt elsősorban hittel és imádsággal tudjuk megtenni. A gyermekek akkor válnak hívővé, ha a szülőkbe is beleivódott Isten „mélységes és elvehetetlen szeretete” – fogalmazott a metropolita.
„Mária születése napján arról elmélkedünk, hogy milyen nemzedéket nevelünk, hogyan adjuk át a hitünket, az élet- és istenszeretetünket a gyermekeinknek. A kezünkben van a jövő” – emelte ki Kocsis Fülöp.
„Nem kell mutogatnunk arra, hogy milyen rossz körülmények vannak, hogy bántanak bennünket. Az igazi hit, amikor támadják, voltaképpen megerősödik. És lehet, hogy erre van most szükségünk; az Úristen ezt látja jónak, hogy sokkal merészebben és bátrabban kell kiállnunk a hitünk mellett, kell tanúságot tennünk az Isten ajándéka, az élet mellett.”
A főpásztor tanítását egy legendával zárta: a történet szerint az Úristen azon gondolkodott, melyik legyen a kiválasztott nép. A görögök bölcsességüket ajánlották fel, a rómaiak az egyházi élet megszervezését; a zsidók arról meséltek, hogy ősi szokás szerint továbbadják gyermekeiknek mindazt, amit elődjeiktől tanultak.
„Én abban bízom, hogy mi, görögkatolikusok is Isten szeretett népe vagyunk. Olyan emberek, akik továbbadják a szüleiktől kapott hitet. Ez lesz a mi igazi erősségünk, és ezt a szándékunkat fogja megáldani az Úristen” – zárta homíliáját a hajdúdorogi érsek-metropolita.
A szentbeszéd bővebben olvasható a Görögkatolikus Metropólia Facebook-oldalán.
A Kisboldogasszony-búcsú körmenettel zárult.
Az Istenszülő körmeneti ikonját idén is Hajdúböszörményből érkezett, népviseletbe öltözött lányok vitték.
A körmenet végén a püspökök szenteltvízzel hintették meg híveket.
Szerző: Tóthné Espán Margaréta/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Kapin Benedek
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406
Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám:
19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési
tájékoztató
44
