A haiti egyház a vérontás és félelem megszüntetésére szólít fel

Az árvaházban több mint kétszáz gyermekről gondoskodnak; az ott dolgozók kedves, szeretetteljes és odaadó munkája tette közismertté. A hatóságok elmondása szerint az emberrablók áttörtek egy külső falat, majd egyenesen a tábor főépülete felé vették az irányt.

Gena Heraty 1993 óta van Haitin és vezeti az árvaházat, segítve a fiatal és gyakran kiszolgáltatott gyermekeket.

A főegyházmegye imádságra és konkrét humanitárius segítségnyújtásra szólította fel a híveket, a hatóságokat pedig arra, hogy biztosítsák a rendet, a biztonságot és az igazságosságot.

A főegyházmegye az emberrablást „a társadalom legnemesebb értékei elleni támadásnak” nevezte, olyan értékek ellen, mint a másokról való önzetlen gondoskodás, a gyermeki ártatlanság védelme és az irgalmasság cselekedeteiben megtestesülő hit. A fővárosban működő egyházi közösség számára ez az erőszak nemcsak a közvetlen áldozatokat érinti, hanem a polgári együttélés és az emberi méltóság leglényegesebb alapjait is aláássa.

A nyilatkozat „mély szomorúságot” és „nagy felháborodást” fejez ki, és hangsúlyozza, hogy az ilyen bűncselekmények „az állam és az élet iránti érzékenységét elvesztett társadalom kudarcáról” árulkodnak. A nyilatkozat segélykiáltás a fokozódó és egyre inkább elfogadottá váló büntetlenség ellen, amikor „az elképzelhetetlen mindennapossá válik”, és „a gondozásra, oktatásra, menedékre és reményre szánt helyek célpontokká válnak”.

A főegyházmegye nyilatkozata figyelmeztet a helyzet súlyosságára, és konkrét felhívást intéz az egész közösséghez, arra szólítva „minden hívőt, minden jóakaratú embert, hogy emeljék fel szavukat, egyesüljenek az imádságban, és lépjenek fel az embertelenség terjedése ellen”. Továbbá sürgeti a polgári, katonai és rendőri hatóságokat, hogy „vállalják a felelősséget”, gondoskodjanak a közbiztonság megteremtéséről, és biztosítsák az elraboltak azonnali szabadon bocsátását. Az üzenet világosan kijelenti, hogy Haiti jövője nem épülhet „vérontásra, büntetlenségre és félelemre”, és „eljött az idő, hogy együtt mondjuk: elég! És cselekedjünk”.

A nyilatkozat végén a főegyházmegye óva int attól, hogy „közömbösségbe süllyedjünk és belső vitákba bonyolódjunk”, mivel ez ahhoz vezetne, hogy „érzéketlenné válnánk az áldozatok szenvedése iránt”, és így „bűnrészessé válnánk az ország lassú, de biztos pusztulásában”.

Az ENSZ haiti irodája által közzétett jelentés szerint április és június között legalább 185 emberrablást jegyeztek fel. A jelentés „rendkívül aggasztónak” nevezte az emberi jogi helyzetet a – Hispaniola szigetén a Dominikai Köztársasággal  osztozó – országban, amely elhúzódó társadalmi-politikai válságba süllyedt, eddig több ezer halálos áldozatot követelve, és több millió embert kényszerítve lakóhelye elhagyására.

Haitit, a nyugati félteke legszegényebb országát törvénytelenség és bandák erőszakos cselekményei sújtják. Az ENSZ szerint a főváros, Port-au-Prince több mint nyolcvan százaléka az utcai bandák és a szervezett bűnözés fojtogató ellenőrzése alatt áll.

Az emberrablás mindennapos bűncselekmény Haitin, amelynek célja gyakran az, hogy fegyverekért és egyéb felszerelésekért nagy összegű készpénzhez jussanak.

A nemzetek – különösen a Karib-térségből – rendőrtiszteket küldtek Haitire, hogy támogassák a törékeny biztonsági erőket, de eddig egyetlen jelentős nemzet sem ajánlott fel katonai erősítést egy békefenntartó művelet megvalósításához. Haitin elnökválasztást szeretnének tartani, de ez jelenleg nem lehetséges a széles körű instabilitás miatt.

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége (1, 2)

Hollósi Judit/Magyar Kurír