A hit és a találkozás kultúrájáért – I. Nemzeti Vallásturizmus Fórum Esztergomban

A közel száz fő részvételével zajlott, vallásturizmussal kapcsolatos szakmai konferencián azok az egyházi (köztük a keresztény felekezetek és a zsidó vallás képviselői), kormányzati és turisztikai szakemberek vettek részt, akik a magyarországi vallási értékkincsek bemutatásáért, népszerűsítéséért, szakmai és intézményi hátteréért felelnek.

Mivel a következő évek turizmusfejlesztésének egyik kiemelt területe a vallásturizmus, a fórum célja az volt, hogy megteremtse azt a szakmai együttműködési hálózatot, amely a hatékonyabb fejlesztéseket és működtetést segíti elő.

A kétnapos konferencia nyitóáhítatát Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese vezette.

Az érsek többek közt arról elmélkedett, hogy a vallásturizmus stratégiájának lényege abban áll, hogy az Egyháznak az érdeklődők, a turisták társává kell válnia a hit és a találkozás kultúrájának éltetése, megújítása érdekében.

„E folyamat kezdetén tisztáznunk kell, mi motivál minket, mi áll rendelkezésünkre, mit szeretnénk tenni” – mutatott rá az érsek.

Alapvetően segítő, támogató tevékenységről van szó:

társul szegődünk az úton lévő emberhez. Célunk, hogy aki az adott egyházi desztinációra turistaként érkezik, zarándokként térjen vissza otthonába.”

Az emberek ősidők óta erőt szeretnének meríteni az életükhöz a szent helyeken: a szenttel való találkozás vágyával indulnak útra, s az Istennel való találkozás különféle formái, többek közt a bűnbánattartás révén megújultan távoznak onnan. „A csoda élménye ez” – szögezte le Udvardy György, majd a 126. zsoltárt idézte, amely többek között a szenvedésről, az élet nehézségeiről, egyúttal a régi dolgok megbecsüléséről és az újdonság befogadásáról, az Úr nagy tetteiről szól.

„Mi a szent helyekre érkezőket a találkozás örömével szeretnénk megajándékozni, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az egyházi turisztikai célpontok a vallási tapasztalat, a személyes élmények értelmezésének helyei is.

Tanúi lehetünk annak, hogy az emberekkel megtörténhet a csoda, ami által az oda érkezők új látásra jutnak,

s a vallásturizmusban tevékeny munkatársaink feladata, szolgálata, hogy ezek a még megfogalmazatlan tapasztalatok a jövőbe mutató vallási tapasztalattá váljanak, megszülessen az öröm, amely új kapcsolatok kialakulását eredményezi.

Ahogy a konferencia mottója is hangsúlyozza: »a hit kultúrát teremt«.”

Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács (NVT) főtitkára, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vallási turizmus programigazgatója a konferencián arról beszélt, hogy 2020-ban megszületett a nemzeti vallásturizmus intézkedési terve, amely az ország területén található négyezer vallási értékkincs feltérképezése nyomán öt nagy stratégiai feladatot jelölt meg az ágazatban: a népszerűsítés bel- és külföldön, az alapfeltételek biztosítása, élmények szervezése, szervezeti feltételek biztosítása és a nemzetközi események kiaknázása.

Fontos lépés a most első alkalommal megtartott vallásturisztikai fórum, amely egy egyeztetési, kapcsolati hálót építő folyamat kezdete.

A tanácskozáson Hernádi Ádám, Esztergom város polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár pedig többek között arról beszélt, hogy a fórum elnevezésében a „nemzeti” arra utal, hogy a turizmus kifejezi a hazánkhoz való kapcsolatunkat is.

A desztinációk közül érdemes a hazaiakat választanunk, ugyanakkor az is biztos, hogy „a vallásturizmusban tevékeny munkatársaknak olyan szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely országunk jó hírét kelti”.

Szent Pál Timóteushoz írt második levele alapján Fürjes Zoltán hangsúlyozta: az egyházi helyszíneken elő kell állnunk a hitünkkel, az evangéliummal, „akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő”.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a Magyarországi Református Egyház nevében meghívta a Nemzeti Vallásturizmus Fórum résztvevőit, hogy református körben tartsák meg a következő tanácskozást.

A református püspök rámutatott arra, hogy a testvéregyházak a vallásturizmus területén is tanulhatnak egymástól.

Az ágazat lehetőséget teremt és feladatot ad, hogy „az érdeklődők számára fogadóképessé tegyük egyházi tereinket, amelyek jelentős részben élő közösségek (gyülekezetek) helyei is. Lehetőség arra, hogy megmutassuk egyházunk értékes, szép arcát, ezért igényesnek kell lennünk a kommunikációban, s minden más téren is.

Továbbá

a vallásturizmus lehetőséget ad a hitébresztésre, a hit erősítésére, ezért küldetésünk, hogy felkeltsük a »szentségérzetet« a XXI. században, amelyben, úgy tűnik, már semmi sem szent.

S végül, de nem utolsósorban erősítenünk kell ökumenikus kapcsolatainkat a történeti-teológiai korrektség igényével.”

Az első konferencianap további részében Szontágh Szabolcs, az NVT főtitkára részletesen is beszélt a vallásturisztikai ágazat víziójáról, missziójáról, alapelveiről, stratégiai irányairól.

Mint mondta, a vallásturizmus a hazai turizmus tartópillérévé vált, s ez a Turizmus 2.0 dokumentumot olvasva nyilvánvaló.

A Nemzeti Vallásturizmus Fórum az együttműködés keretrendszere, fontos cél kialakítani az adott térségek vallási turisztikai csomagajánlatait.

A konferencia első napja A hit szüli a kultúrát címmel megszervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen részt vett Horváth Gergely, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. tartalomfejlesztési igazgatója; Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója; Bozóky Anita, a Pécsi Egyházmegye turisztikai főmunkatársa; valamint Sohajda Levente, a Göncruszkai Református Egyházközség lelkipásztora, a Tejjel Mézzel Étterem alapítója.

Bozóky Anita kifejtette, hogy a vallásturisztikai helyszínek, tárgyak szépsége által és a minőségi szolgáltatáson keresztül a hit és a kultúra eljuthat az emberekhez.

„A turisztika számunkra eszköz, és nem cél; a kommunikációnkkal, a mosolyunkkal, vagy éppen a múzeumpedagógiánkkal igyekszünk körbeölelni, bevonni az érdeklődőket a szent helyek világába.

Az emberekkel való kapcsolatunk módja már önmagában is üzenet az egyházról.”

Horváth Gergely, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. tartalomfejlesztési igazgatója rámutatott arra, hogy a vallásturizmus nagy ereje a mai technológiai kultúra által uralt világban „a személyesség és az élő, valós találkozások lehetővé tétele Isten és ember, ember és ember között.”

Dejcsics Konrád bencés szerzetes elmondta, hogy e valós találkozások iránti igényt Pannonhalmán „élesben” tapasztalják, még a fiatalok körében is. Az intellektuális, esztétikai minőség vonzó az odalátogatók számára, ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy az emberi odafordulás, a jelenlét ereje minden társadalmi réteget megérint. 

A szerzetes arról is beszélt, hogy Pannonhalma már hosszú ideje folytat párbeszédet kortárs művészekkel, s a mostani Megújulás évad keretében e héten nyílt meg egy kortárs alkotásokból álló kiállítás az apátsági helyszínen.

A hit, a hit emberei inspirálhatják napjaink művészeit, s a kortárs gondolatok, alkotások inspirálhatják az egyházat – mondta Dejcsics Konrád.

Sohajda Levente, a Göncruszkai Református Egyházközség lelkipásztora többek közt a Tejjel Mézzel Étterem működéséről, a munkatársak hitbeli elkötelezettségéről beszélt, s arról, hogy „az Isten által megszólított ember kultúrát teremt, s küldetése, hogy felvegye a küzdelmet a kulturálatlansággal szemben”.

Az első Nemzeti Vallásturizmus Fórum második napján, március 23-án Kiss Róbert Richárd Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró, kommunikációs szakértő; Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója; Treer Éva, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal turisztikai referense; valamint Rokolya Péter, az Esztergom-Vári Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház kulturális és turisztikai menedzsere tartott előadást.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír