A horvátországi Kőrös adott otthont a közép-európai görögkatolikus püspökök találkozójának

1773-ban, az akkori történelmi Magyarország területén élő görögkatolikus püspököket Bécsbe hívta Mária Terézia. A bécsi szinódus elsődleges célja az volt, hogy közös megegyezéssel adjanak ki liturgikus könyveket. A találkozón részt vettek a munkácsi, a nagyváradi, a fogarasi és a szerbiai küldöttek.

2023-ban ennek az eseménynek az emlékére szerveztek jubileumi konferenciát Bécsben. A tavalyi találkozón fogalmazódott meg az igény, hogy eztán az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő püspökök találkozzanak évi rendszerességgel. Idén a horvátországi Kőrösön gyűltek össze a közép-európai görögkatolikus püspökök május 13-14-én. A házigazda, Milan Stipić kőrösi megyéspüspök nagy szeretettel fogadta a résztvevőket.

Az eseményen többek között jelen volt Jonáš Jozef Maxim eperjesi érsek-metropolita, Cyril Vasil’ kassai megyéspüspök, Kiro Sztojanov sztrumica-szkopjei megyéspüspök, Milan Lach pozsonyi segédpüspök és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke és Taras Chagala atya az Osztrák Bizánci Ordinariátus képviseletében.

A találkozó célja az volt, hogy megvitassák a közép-kelet-európai görögkatolikus egyházak lelkipásztori témáit. Milan Stipić püspök hangsúlyozta, hogy ma, a 21. században azért gyűltek össze az egyház püspökei és képviselői, mert összeköti őket a közös múlt, de mindenekelőtt a kortárs lelkipásztori kérdések és a bizánci rítus közép-európai katolikus egyházainak kihívásai.

Az első napon vecsernyével kezdték a közös munkát, ahol Milan Stipić kőrösi megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket. Az est egy zártkörű püspöki megbeszéléssel folytatódott a Kihívások és nehézségek a papcsaládokban címmel.

A másnap reggeli Szent Liturgiát Jonáš Maxim érsek-metropolita vezette, majd Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Nyirán János, a Hajdúdorogi Főegyházmegye fődiakónusa, valamint Ružica Razum, a zágrábi katolikus teológiai kar professzora előadását hallgatták meg az érdeklődők.

Fülöp érsek a papság és a család összefüggéseiről gondolkodva azzal a tapasztalattal indította beszédét, amit fiatal teológusként adtak át neki idősebb kollégái: a parókia falai üvegből vannak. Vagyis „az Isten embere nem rejtőzködhet, nem lehetnek olyan magánéleti titkai, amelyek ne volnának hatással a papi munkájára. Minden látszik, amit tesz, érzékelhető, ahogyan él. Alapvető keresztény igazság: Nincs titok, mi ki ne tudódna (Mt 10,26).” A pap léte nem elválasztható attól a feladattól, amire küldetett: Isten szolgája és hírnöke, akin keresztül az Isten irgalmassága belép a világba. Az életük vezetésére, így a gyermeknevelésükre is kihat az, hogy papok.

A pap egész életével prédikál: nem azzal tanít, amit mond, hanem azzal hat, amint él. Ezért kihat papsága a családra és a gyermekekre is. A legfontosabb az imádságos légkör megteremtése otthon, a gyermekeknek a bevonása ebbe. Ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy megadjuk a gyermekeknek a szabadságát, s azt a légkört, melyben nem arra kötelezzük őket, hogy beteljesítsék a szülők vágyait.

A papok családi életének egyfajta teoretikusabb megközelítése után – a sorban a harmadik prezentációban – Nyirán János fődiakónus mindennek a gyakorlatias oldalát láttatta a Gyermeknevelés a görögkatolikus papcsaládokban című előadásában. Ötgyermekes családapaként nemcsak általánosságban beszélt a gyermeknevelés szépségeiről és nehézségeiről, hanem személyes tapasztalatait is elmondta, konkrétan megfogalmazva azokat a templomba járástól a böjt betartásáig, a média okozta függőségektől a modern kor adta lehetőségek kiaknázásáig. A kihívások ellensúlyozásaként egyfajta javaslattal is szolgált előadásában. A pap és diakónus családjának lelkisége nagymértékben függ a pap és a diakónus, valamint feleségük lelkiségétől, az Egyház imádságaiban és liturgiájában való közös részvételtől.

Ružica Razum professzor a hitoktatásról és annak jelentőségéről beszélt – a fiatalok evangelizációjáról és a mai fiatal generációk megszólításáról a hit átadása terén. Annak a felelősségét tudatosította, hogy a keresztségben a keresztszülők és szülők arra köteleződtek el, hogy keresztény neveltetésben részesítik a megkeresztelt gyermeket. Így az iskolákban felajánlott etika vagy hitoktatás közötti döntésnél számukra egyértelműnek kell lenni a választásnak. A különböző korcsoportoknál eltérő megközelítésére van szükség a hitoktatás terén. Kiemelte a megértés fontosságát, a személyiség és a magánélet tiszteletben tartását, valamint a világosság, egyértelműség elvét, amelyet a fiatalok különösen nagyra értékelnek, és amelyek könnyebben és hatékonyabban nyitják meg szívüket a keresztény üzenet megértésére.

Az előadásokat követően kérdéseket, észrevételeket fogalmazhattak meg a résztvevők. A találkozó végén abban is megegyeztek a püspökök, hogy jövőre Kassán tartják találkozójukat.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye/Grkokatolička Crkva u Hrvatskoj Facebook; Nyíregyházi Egyházmegye; grkatke.sk; krizevacka-eparhija.com

Magyar Kurír