A menekültek szenvedéstörténetei megérintették a pápát – Interjú Német László SVD bíborossal

(…) Látható, ahogy a Szentatya egyre bátrabban szakít a protokollal, például a börtönben beszélgetett az elítéltekkel, odament az utcán integetőkhöz.

Egyértelmű, hogy Leó pápa megérintette a spanyolok szívét, és ez fordítva is igaz. Úgy érzik a helyiek, hogy idejött hozzájuk egy ember a világ másik részéről, mégis érti őket, ismeri a kultúrájukat. Meggyőződésem, hogy különleges pillanatot él meg most Spanyolország, amikor az egyházi és közéleti gondolatok között számos hasonlóság fedezhető fel. Sanchez miniszterelnök kezdettől fogva világosan felszólalt az amerikai elnök közel-keleti háborúja ellen, s nem járult hozzá, hogy a NATO erre a célra használja a spanyol légteret, a spanyol bázisokat. A menekültek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy 2026 áprilisában a spanyol kormány elfogadott egy törvényt, amely több mint félmillió illegalitásban élő külföldinek adja meg a legális tartózkodás esélyét.

– Aligha véletlen, hogy a spanyolországi pápalátogatás egyik első programjának helyszíne egy madridi menekültügyi befogadóközpont volt, Barcelonából pedig a Kanári-szigetekre utazott a pápa, ahol szintén hangsúlyos téma a migráció. Mintha Ferenc pápa misszióját, perifériáknak szentelt figyelmességét folytatná Leó.

– A menekültekkel való találkozások valóban fontos részei a spanyolországi pápalátogatásnak. Úgy látom, XIV. Leó pápának világos elképzelése van az európai társadalomról, különösen a jóléti társadalomról, és arról az Európai Unióról is, amely épp e napokban lépteti életbe az új migrációs paktumot.

A paktum egyes területeken nem tartja eléggé szem előtt a katolikus egyház társadalmi tanításának néhány elvét, amely minden egyes ember méltóságát hangsúlyozza.

Tudjuk, hogy a háborúk sokszor gazdasági okok miatt törnek ki, mögöttük pedig ott húzódnak a politikai szándékok. A migráció okai között ott szerepel a klímaváltozás is – radikálisan új folyamatok zajlanak a világ minden táján. Ehhez tartozik, hogy Európa demográfiai krízisben van, s miközben javában zajlik az elöregedés folyamata, foggal-körömmel védjük a jólétünket. Ebben az összetett helyzetben kell megoldást keresni. XIV. Leó pápa nem a gazdasági vagy a politikai lehetőségekre helyezi a hangsúlyt, hanem az emberi méltóságot helyezi előtérbe.

Az, hogy mindenkinek joga van arra, hogy éljen, felette áll annak az elvnek, hogy mindenki maradjon ott, ahol van, és próbáljon helyben boldogulni.

Nagyon tanulságos volt a pápa találkozása a menekültekkel; a szenvedéstörténetek nagyon megérintettek. (…)

– Rengeteg fiatal vett részt a pápa spanyolországi programjain, ami azért lehet meglepő, mert némelyek szerint Magyarországtól nyugatabbra hanyatlik a hitélet, elfordulnak az emberek Istentől. A sok fiatal jelenléte lehet a remény üzenete a jövő egyháza számára?

– Természetesen igen. Azt tapasztalom, hogy a „régóta keresztény nemzetekben” új egyházi élet van születőben, ahol a fiatalok jelenléte a meghatározó. Ez igaz Spanyolországra, Olaszországra, Portugáliára is, de különösen Franciaországban és Németországban érzékelhető erősen a fiatalok visszatérése az egyházi életbe. Ezek az ifjak elszántan keresik az élet értelmét, miközben az a szokásokon alapuló hit, amit a szüleiktől, nagyszüleiktől kaptak, „üresnek” tűnik számukra. Sokkal több bennük a tudatosság. Talán nem a rózsafüzér elimádkozása az elsődleges számukra – habár az is –, de kíváncsiak Jézusra, az evangéliumra, a társadalmi igazságosság témáira.

Ez a generáció nem feltétlenül kapni akar valamit az egyháztól – abban az értelemben, hogy egy püspök, vagy maga a pápa foglalkozzon velük –, hanem alakítani akarja az egyház képét, az egyház jelenét és jövőjét, egy jobb, igazságosabb világ érdekében.

A szekularizáció – és ezt kutatók mondják – nem vezetett egyértelműen elvallástalanodáshoz, hanem a hitélet átalakulásával járt; úgy tűnik, újból kezd visszatérni az európai szívekbe a vallásosság. (…)

Szöveg: Gégény István

Forrás: Megújul.hu

Fotó: Német László, Vatican Media

Magyar Kurír