A palliatív kezelésről tartanak nemzetközi konferenciát Rómában

Kitekintő – 2018. március 1., csütörtök | 9:50

Február 28-án kétnapos konferencia kezdődött a gyógyíthatatlan betegek ápolásáról a római Austinianum Intézetben, a Pápai Életvédő Akadémia szervezésében. A megbeszélések célja, hogy a végső stádiumban lévő betegek gondozására irányítsa a figyelmet, és így senkinek ne kelljen magányosan meghalnia.

A palliatív kezelés a keresztény szeretet kiváltságos és önzetlen formája, amelyet soha nem szabad összekeverni az eutanáziával – hangsúlyozta a konferencia kezdetén Vincenzo Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke.

A tudományos összejövetelen harmincnyolc ország négyszáz szakértője vesz részt. A megbeszélések célja, hogy a végső stádiumban lévő betegek gondozására irányítsa a figyelmet, és így senkinek ne kelljen magányosan meghalnia.

A nemzetközi konferenciára Ferenc pápa is elküldte üzenetét és áldását, Pietro Parolin bíboros államtitkár aláírásával.

Jelentőségteljesnek nevezik a tényt, hogy a Pápai Életvédő Akadémia most folyó konferenciáján különböző vallások és kultúrák képviselői vesznek részt, hogy együtt mélyítsék el a palliatív eljárás kapcsán felmerülő összetett és kényes témákat.

A palliatív kezelés témája földi életünk végére irányítja a figyelmet, amikor áthatolhatatlan akadályként áll előttünk a halál, mely olykor lázadást és félelmet szít bennünk – szerepel a levélben. – A palliatív ellátás az orvoslás mélyebb hivatásának fölfedezése, mely elsősorban a gondoskodásban áll: mindig ápolni kell a beteget, még ha nem is mindig lehetséges a gyógyulás; a betegek mellett kell állni, kísérve őket az élet végén jelentkező nehéz próbatételek során. Amikor emberileg már nincs mit tenni, akkor jön el a jelenlét ideje, az emberi kapcsolatok fontossága, akár úgy is, hogy osztozunk a haldokló tehetetlenségében.

A szeretet kölcsönös függőségének e dimenziója – olvasható az üzenetben – különösen a betegség és a szenvedés pillanataiban merül föl, főként az élet végén. Ahogy Szent Pál a rómaiaknak írt levelében mondja: „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja” (Róm 13,8). Hidat kell vernünk az életünk kezdetekor kapott gondoskodás és a mások iránti felelős gondoskodás között, az egymás követő nemzedékek láncolatában átfogva az egész emberi családot. A palliatív kezelés értéke nemcsak az orvosi gyakorlatban nyilvánul meg, hanem az egész emberi együttélésben.

A Rómában zajló nemzetközi konferencia tematikája rávilágít a kérdés összetettségére: a palliatív ellátás nagy szakértelmet, tudományos, szervezési és kommunikációs képességeket igényel, beleértve a lelki támogatást és az imádságot is. A szakemberek mellett fontos szerep jut a családnak is: a család az egyetlen, ahol a nemzedékek közötti szolidaritás az élet alkotóeleme, ahol a kölcsönös segítséget a szenvedés, betegség pillanataiban is megtapasztalhatjuk. A család döntő jelentőségű az élet utolsó szakaszaiban, bármennyire törékenynek és szétesettnek is tűnik a mai világban. E téren sokat tanulhatunk azoktól a kultúráktól, ahol a nehézségek idején nagy szerepe van a családi összetartásnak – áll a konferenciára küldött pápai levélben.

A palliatív ellátás az Egészségügyi Világszervezet 2002-es meghatározása szerint olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria