Barokk örökség a Belvárosban – Felújítják a 250 éves Egyetemi templomot

Jó pár nappal ezelőtt, kora délelőtt a nyakunkba vettük a várost, hogy ellátogassunk a felújítás alatt álló belvárosi Egyetemi templomba. Az épületet – a külső restaurációs munkálatok miatt – felállványozva találjuk. Csordás Gábor atyával megbeszélt találkozásunk elején benézünk pár rövid percre a templom belső terébe is, melyet fúrógépek hangja tölt be.

A templom padlózata a padlófűtés kialakítása és a burkolat cseréje miatt fel van szedve, bútorainak és berendezési tárgyainak egy részét átvitték a templom mellett található Központi Szeminárium épületébe, padjainak és gyóntatófülkéinek helyreállítása pedig már folyamatban van.

A mozdíthatatlan berendezési tárgyakat – a szószéket és az orgonát – műanyag fóliák védik a kavargó portól. A hangzavar és az építkezés miatt beszélgetésünket inkább a papnevelde kertjében és étkezőjében folytatjuk.

A belvárosi Kisboldogasszony-templom Budapest egyik legszebb barokk temploma. A török kor vége után, 1686-ban Pestre települő pálos szerzetesek emelték, akik megvásárolták az egykori mecsetet és néhány szomszédos házat. Ezen a helyen építették fel 1715 és 1744 között rendházukat – amely épület ma a Központi Szemináriumnak ad otthont –, majd később templomukat is.

A szertartásokat kezdetben a megvásárolt dzsámiban tartották, ennek helyén épült fel az általunk ismert katolikus templom, melynek alapkövét 1723-ban tették le. A terveket nagy valószínűséggel Mayerhoffer András készítette, aki a magyar egyházi és világi barokk építészet jelentős alakja volt. Az ő keze munkáját dicséri az Egyetemi templomon kívül – többek között − a gödöllői Grassalkovich-kastély, a budapesti Péterffy-palota és az esztergomi vármegyeháza is.

A templom építése 1770-ben fejeződött be, ekkor fejezték be a külső munkálatokat (a faragott kapu és a két torony építését) és ekkorra készültek el a belső berendezések is (a padok, a főoltár, a szószék és a freskók). A pálos rendet 1786-ban II. József feloszlatta, ekkor az épület az egykori pesti egyetem hittudományi karának temploma lett.

Belvárosi sétáinkról könnyen ismerős lehet a klasszikus formájú, kéttornyú templom. Főhomlokzata három részre osztható fel. A háromszögű oromzat csúcsát a pálos rend címere díszíti, a tornyok és a háromszög között bal és jobb oldalon is egy-egy szobor látható. A bal oldali alak Remete Szent Pál, a jobb oldali pedig Remete Szent Antal. A templom kapuja – a barokk stílusjegyeinek megfelelően − dúsan faragott.

Belső felépítését tekintve a templomnak egy főhajója van, melyet kápolnák sora szegélyez. Falait műmárvány fedi, boltozatait freskók díszítik, amelyek Johann Bergl munkái. A főoltár szoborcsoportját, mely Mária születését ábrázolja, Conti Antal Lipót készítette. Valószínűleg ő készítette a szószék figuráit és díszeit is.

Külön figyelmet érdemelnek a templom tölgyfa padjai és különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái. Ezeket sajnos érkezésünkkor nem láthattuk, mivel restaurálásuk már megkezdődött. A templom alatt egy kisebb kripta található, melyben Majláth Gusztáv Károly egykori erdélyi püspök jelenleg becsomagolt szarkofágja, illetve néhány, a templomhoz köthető ember sírja található.

A templom mellett álló pálos rendház a szerzetesrend feloszlatása után – a templomhoz hasonlóan – a pesti egyetem hittudományi karának tulajdonába került, és a teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével foglalkozó Központi Szeminárium működik. Az épületet az idők során természetesen korszerűsítették, de klasszikus rendházat idéző hangulata megmaradt.

Az épületnek van egy minden oldalról körülhatárolt, átriumos belső udvara, illetve egy hátsó kertje, mely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, a belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusoknak nagyértékű kincs.

A belső udvaron láthatunk egy szobrot, mely már akkor is az udvaron állt, amikor az épület a pálosok rendháza volt. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

A Központi Szeminárium épületének történetével kapcsolatban érdekes információ lehet még, hogy mivel az épület a kerten át össze van kötve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épületével, így 1956-ban, amikor a környéket már lezárták a szovjetek, kulcsfontosságú szerepet töltött be a hallgatók kimenekítésében. Több diák is ki tudott szökni ugyanis az egyetem épületéből úgy, hogy a kerten át a szemináriumba mentek, ahol reverendákat kértek kölcsön az ott tanuló kispapoktól, majd magukat papnövendéknek kiadva távoztak az épületből, így jutva át a szovjet katonák által ellenőrzött területen. A menekülésnek ez a módja természetesen nem állt fenn túl sokáig lehetőségként. Miután kiderült, hogy a tüntetők ily módon jutnak ki az épületből, több papnövendéket is letartóztattak, aki segített a szöktetésben.

Az Egyetemi templom felújítására vonatkozó felhívást a Közbeszerzési Hatóság 2018. augusztus 3-án tette közzé. Ez tartalmazta az Egyetem tér felőli homlokzat és a templom két tornyának felújítását, az épület korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatokat, illetve a belső tér bútorzatának és egyéb elemeinek restaurálását.

A felújítást a BAU-VIP Generál Építőipari és Szolgáltató Kft. végzi. A munkálatokat idén június elején kezdték el, befejezésük 2020 szeptemberére várható. Az Egyetemi templom nem az egyetlen katolikus templom a városban, amelyet 2020-ig felújítanak, korszerűsítenek, ugyanis a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt a Katolikus Egyház több belvárosi templom felújítását is kezdeményezte. E nagyszabású rendezvény mellett az Egyetemi templom felújítását más tényezők is indokolttá tették, például az, hogy a főhajót bal oldalról szegélyező kápolnák (melyeknek fala összeér az egyetem épületével) többször is beáztak és emiatt már használni sem lehetett őket.

A felújítás keretében a templom külsejét is teljesen restaurálják, így a faragott kaput, a tornyokat és a homlokzatot. Megtudtuk, hogy a toronysisakokat nem fogják levenni, hanem helyben újítják majd meg őket.

A belső teret érintő felújítási munkák keretében elsősorban a templom épületének korszerűsítését végzik el – például a padlófűtés bevezetését, elektronikus rendszerek korszerűsítését –, de ezzel párhuzamosan sor kerül majd a templom padjainak és gyóntatószékeinek restaurálására is, valamint lecserélik a padló szürke kőburkolatát is nemesmészkő burkolatra.

A templom bútorait a felújítás idejére a Központi Szeminárium épületébe pakolták át, illetve innen szállítják el folyamatosan a külső és belső munkálatokkal egy időben zajló bútorrestaurálási munkákra. A korszerűsítési munkálatok érintik a sekrestyét is. A templom freskóinak felújítására a jelenlegi tervek szerint 2020 szeptemberéig biztosan nem kerül sor.

A munkálatok egy régész folyamatos jelenlétében zajlanak, bár különösebben érdekes vagy nagy leletanyagra nem számítanak, de az ilyen típusú építkezéseknél ez kötelező.

A templom belső terét érintő munkálatok kezdetével a padló felszedett kőburkolata és a barokk padok alól (melyek alá rendszerint nem került burkolat, mivel sosem mozgatták őket) a régészek és a templomban szolgálók nagy meglepetésére sok Dávid-csillaggal díszített tégla került elő. Hogy pontosan honnan, kinek a gyárából származhatnak ezek a téglák, nem sikerült kideríteni, de az világossá vált, hogy egyáltalán nem meglepő a Dávid-csillagos pecséttel megjelölt téglák használata egy ilyen épületben, ugyanis Budapesten több zsidó származású embernek is volt téglagyára, akik előszeretettel alkalmazták a motívumot az általuk gyártott téglák megjelölésekor.

Szöveg: Osváth Dorottya/Pestbuda.hu

Fotó: Osváth Dorottya; Központi Papnevelő Intézet; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum; Fortepan

Magyar Kurír