Egyháztörténeti konferencia Egerben – VIDEÓVAL

A megnyitóbeszédet a konferencia fővédnöke, Ternyák Csaba egri érsek mondta, aki kiemelte: nem önmagunkat ünnepeljük, hanem azt, hogy ezer éve szolgáljuk Isten népét. Hangsúlyozta: azért hozták létre az Eszterházy Károly egri püspökről elnevezett kutatócsoportot, hogy közkinccsé tegyék mindazt a rendkívül gazdag szellemi hagyatékot, amely felhalmozódott ebben az időszakban.

Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy 2025-ben, Eszterházy Károly születésének 300. évfordulóján intézményük számára a legméltóbb ajándék az eredetileg is kitűzött cél, az „universitas gondolat”, az egyetemi rang elérése lenne.

Buda Péter szemináriumi rektor örömének adott hangot, hogy a szimpóziumot a papnevelő intézetben rendezik meg, hiszen a főegyházmegye története szempontjából nem lehet eltekinteni a papképzéstől, a kispapi életutakról. A nap folyamán több előadás is kapcsolódott ehhez a témához.

Nagy Andor, az EKF tudományos munkatársa Kispapi életutak Eszterházy Károly püspöksége alatt címmel azt részletezte táblázatokkal szemléltetve, hogy halála után miként élt tovább egykori kispapjai szellemiségében a 18. századi egri püspök öröksége. „A főpásztor a magas műveltséget ugyanis kispapjaitól is megkövetelte. Az 1762 és 1799 közötti püspökre úgy tekintünk, mint az egyik legnagyobb magyarországi főpapra, aki védte egyháza és hazája érdekeit” – fogalmazott az előadó.

Pálos Zsófia, az Érseki Vagyonkezelő Központ (ÉVK) – Főegyházmegyei Könyvtár történész-könyvtárosa Eszterházy Károly könyvtára című előadásában elmondta: az előttük álló feladat nem kisebb, mint a püspök eredeti gyűjteményének rekonstruálása.

Horváth István PhD, az ÉVK – Főegyházmegyei Levéltár tudományos munkatársa Az urbárium bevezetése az egri püspöki uradalomban címmel részletesen ismertette az egész metódust és a teljes robotmegváltás körülményeit.

Rövid szünet után két szekcióban folytatódtak az előadások. Az első szekció levezető elnöke Sarbak Gábor PhD, az MTA-OSZK „Res Libraria Hungariae – Fragmenta Codicum” Kutatócsoportjának tagja volt, a második szekciót pedig Gárdonyi Máté PhD, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola főiskolai tanára vezette.

A délelőtti szekciók előadásai:

Koszta László DSc, az SZTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára:  Az egri püspökség alapítása és kezdetei (Az előadó távolléte miatt értekezését Horváth István (ÉVK) olvasta fel.)

Fedeles Tamás PhD, a PTE Történettudományi Intézetének egyetemi docense: Az Apostoli Kamara és az egri egyházmegye javadalmai a középkorban

Löffler Erzsébet, az ÉVK igazgatója: A Fenesy-féle tranzakció hatása Eger városára

Tamási Zsolt PhD, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója: Az 1848-as egri zsinat előkészítő munkálatai a tervezett magyar nemzeti zsinat keretében

Bárány Zsófia, az ELTE Új- és jelenkori magyar történelem doktori programjának hallgatója: Lonovics József és Eger

Ján Gunčaga és Tóth Sándor János: Az egri és a szepeskáptalani tanítóképző intézetek – szlovák–magyar egyháztörténeti kapcsolatok 

A délutáni szekciók előadásai:

Mihalik Béla Vilmos PhD, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI) tudományos segédmunkatársa, a Jezsuita Levéltár igazgatója: A Katolikus Egyház és kegyúri viták a Jászságban (1702–1745)

Nemesné Kis Tímea, az érseki palota turisztikai attrakciófejlesztés-pályázatán dolgozó művészettörténész: Az egri megyének ragyogó koronája – a bazilika tervvariációi

Veres Gábor PhD, az EKF Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszékének főiskolai docense: Az egri püspöki és káptalani pincék a 18. században

Soós István CSc, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa: Eszterházy Károly, Giuseppe Garampi és a magyarországi egyházpolitika 

Balogh Ferenc, az ÉVK igazgatóhelyettese: Mit olvasott Pyrker érsek halála előtt?

Tusor Péter DSc, a PPKE Történettudományi Intézetének egyetemi docense, az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője: Lippay György egri püspök (a főpap és a politikus)

Kárbin Ákos PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára levéltárosa: A kultúrharc Egerben, illetve annak következményei

Klestenitz Tibor PhD, az MTA BTK TTI tudományos segédmunkatársa: Katolikus sajtó az egri egyházmegyében

Gianone András PhD, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára: Az Actio Catholica az egri főegyházmegyei körlevelek tükrében 

Tengely Adrienn PhD, az EKF főiskolai docense: Az 1931-es és az 1942-es egyházmegyei zsinat

Szabó Csaba PhD, a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet igazgatója: A fallóskúti kegyhely története

Mikó Zsuzsanna PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója: Az Állami Egyházügyi Hivatal megszervezése Egerben

A szekciókat közös vita zárta.

Az előadások várhatóan konferenciakötet formájában is hozzáférhetőek lesznek. Horváth István, a konferencia főszervezője reményei szerint ezek a tanulmányok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egri Főegyházmegye történeti monográfiája elkészülhessen a közeljövőben.

A konferenciáról készült fotógaléria elérhető az Egri Főegyházmegye honlapján.

Fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír