Élni kell a békét – Szidrak pátriárka az egyiptomi koptok helyzetéről

– Ön mit vár a találkozótól?

– Minden ilyen kezdeményezés fontos. Az összejövetelen kultúrák, liturgikus hagyományok, gondolkodásmódok, politikai kontextusok sokszínűsége tárul fel, s ez már önmagában is érték. Számomra fontos alkalom arra, hogy találkozhassak sok katolikus püspökkel, és megismerkedhessünk egymással. Még nem igazán tartjuk számon egymást, s nem dolgozunk kellőképpen együtt, holott szerepünk van abban, hogy folytatódjék a keresztény hit átadása, és abban is, hogy fejlődjön a dialógus országaink állampolgárai, keresztények, zsidók, muszlimok között. Nem elég beszélni a békéről. A békét élni kell!

– Milyen most a keresztények helyzete Egyiptomban?

– E kérdés kapcsán fontos a szavak megfelelő használata. Az egyiptomi keresztények az őket ért gyakori támadások ellenére – amelyeket fundamentalisták hajtanak végre –, nincsenek kitéve keresztényüldözésnek. Amikor muszlim fanatikusok keresztényeket támadnak meg, valójában Egyiptom egységére törnek. Úgy vélem, hogy a diszkrimináció szó használata lenne a helyénvaló. Tapasztaljuk, hogy az álláskeresés során vagy az egyetemi felvételik alkalmával a keresztények hátrányt szenvednek a hitük miatt. Ez megtörténik. De a keresztények ugyanakkor otthon érzik magukat Egyiptomban, s az utóbbi években a helyzet javulását érzékeljük.

– Mire gondol?

– Istennek hála, Egyiptomban béke van és stabilitás. De ebben az esetben is fontos a szóhasználat. Még akkor is, ha vallásszabadság van, a lelkiismereti szabadság még várat magára. A dolgok azért előrehaladnak, a sivatagi régiókban már szabadon építhetünk új templomokat. Elnyertük a korábban engedély nélkül épült templomaink jogi státuszának rendezését is. S ki kell emelni Abdel-Fattáh esz-Szíszi tábornok politikai elkötelezettségét is: ő az első elnök, aki személyesen adta át karácsonyi üdvözletét keresztény templomban.

– A Bariban zajló találkozón a muszlimokkal történő párbeszéd áll a tanácskozás középpontjában. Mit tapasztalnak Egyiptomban a vallásközi kapcsolatok terén?

– Muszlim vallási vezetőkkel nagyon szerény mértékű dialógust folytatunk. Társadalmi tevékenységünk azonban sok iszlám hívőhöz közelít bennünket. Az egyház írás-olvasás-tanfolyamokat szervez, de szolgálatot végzünk fogyatékos és bebörtönzött embertársainkkal kapcsolatban is. 170 katolikus iskolát tartunk fenn, amelyek minden egyiptomi előtt nyitva állnak. A gyerekek többsége muszlim, s osztják a mi világszemléletünket, ami a felebaráti szereteten alapul. Amikor rossz dolgokat, előítéleteket hallanak rólunk, megvédenek bennünket. Ez a befogadó hozzáállás az, amely megváltoztathatja az emberek szemléletét.

– Az Egyiptomban jelen lévő 300 ezer fős kopt katolikus kisebbségnek milyen a kapcsolata a 15 millió kopt ortodox hívővel?

– A személyes kapcsolatok sokkal kiegyensúlyozottabbak II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárka hivatalba lépése óta – nyitott, lelki ember. Az elődje azonban a beszédei révén nemzedékekben nevelte ki a félelmet a két egyház közötti közeledéssel kapcsolatban. Türelmesnek kell lennünk, ha előre szeretnénk haladni az ökumenizmus útján.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Eredeti forrás:La Croix/Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír