Élő örökség – Négyszáz tanév a győri bencés tárlaton

Már az különleges élményt jelent, hogy ilyen mesebeli helyekre is beléphetünk, és felmehetünk a tornyokba, sőt az oromzatnál kialakított új panorámateraszra. Ám meggyőződhettünk arról is, hogy maga a tárlat legalább ennyi felfedeznivalót tartogat: egyik érdekesség követi a másikat. A győri bencés épületegyüttes zárt homlokzata mögött csodák rejlenek, melyeket Dömötör Mihály, a Győri Bencés Látogatóközpont vezetője mutatott be nekünk.  

A kiállítás bejárata a Széchenyi téri rendház kapujánál lévő Bencés Bolt felől közelíthető meg, illetve van akadálymentesített liftes feljutási lehetőség is. Mi most Dömötör Mihállyal a gyönyörű templomból indulunk, ahonnan a keleti tornyon keresztül lehet eljutni a kiállításra. Közel négyszáz éves lépcsőfokokon megyünk felfelé, a trianoni Magyarország első barokk templomának csigalépcsőjén. Közben Mihály elmondja, hogy a Loyolai Szent Ignác-templom 1641-ben készült el, előtte csak a nagyszombati jezsuita templom épült barokk stílusban a Nagy-Magyarország területén. A győri templom barokk kialakítása azért is említésre méltó, mert jóval megelőzte e stílus magyarországi elterjedését: a barokk templomépítészet száz évvel később, Mária Terézia uralkodása alatt élte virágkorát a Kárpát-medencében.

A jezsuiták – akikhez egyébként a barokk templomépítészet kiindulópontja, az 1570-es, 80-as évekből származó római Il Gesù is köthető – 1626-ban érkeztek Győrbe Dallos Miklós püspök kezdeményezésére. A tárlókban láthatjuk II. Ferdinánd király adománylevelét, aki a piactér déli oldalán lévő telkeket a jezsuitáknak adományozta. A jezsuiták jelenléte több okból is indokolt volt. Egyrészt a közeli oszmán veszély miatt, hiszen a török hadak nem messze táboroztak, és egyszer már négy évre megszállták Győrt; másrészt azért, mert erős felekezeti ellentétek alakultak ki ekkoriban a protestánsokkal, és a frissen alakult, innovatív jezsuita rendtől a katolikusság megerősítését várták.  

Az első kiállítási teret, amely a templom oldalában az első emeleten található, kincstárnak nevezik. A jezsuiták eredetileg imateremnek tervezték, de sosem használták erre a célra. Ebben a teremben a jezsuita örökséggel ismerkedhetünk meg. Ne feledjük, a rend nagyjából százötven évig volt itt, igen nehéz történelmi időszakban. Hozták magukkal a tudományos és oktatási újításaikat, amiről a tárlókban bemutatott eszközök, tankönyvek is tanúskodnak.

A kiállított kegytárgyakat alkalmanként használni szokták, akár a monstranciát vagy a díszes miseruhát is, amely több mint háromszáz éves. 

A vitrinekben könyvkülönlegességeket láthatunk a több száz példányt számláló jezsuita könyvtárból, amely ma is kutatható, látogatható. Megcsodálhatjuk itt többek között Pázmány Péter művét, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt eredeti kiadásban, sőt még egy 1639-ből származó matematikajegyzetet is. 

A kivetítőn a rendháznak olyan értékes tereivel ismerkedhetünk meg, melyek csak vezetéssel látogathatók. Ilyen a díszes jezsuita lépcsőház, melynek festményei a Salve Regina-imádság szövegét ábrázolják, a barokk szerzetesi ebédlő, valamint a ritkaságszámba menő barokk patika, amely 2020-ig a Széchenyi tér sarkán működött, múzeumpatikaként.

A jezsuita múltat bemutató tárlaton látható II. Ferdinánd adománylevele. A rend letelepítése előtt az épületegyüttes helyén lakóházak álltak, ezek helyére építették a gimnáziumot, a Loyolai Szent Ignác-templomot és a rendházat. Az eredeti barokk gimnázium már nincs meg, helyére új épült 1888-ban.

A toronyban felfelé haladva hamarosan elérjük az újonnan kialakított kiállítási teret, ahol az épületegyüttes jezsuiták utáni történetével ismerkedhetünk meg. Őket már II. József 1786-os, valamennyi szerzetesrendre kiterjedő türelmi rendelete előtt feloszlatta XIV. Kelemen pápa, így 1774-től ugyan tovább működhetett az iskola, de egyházmegyés papok tanítottak benne. 1802-ben I. Ferenc császár a megszüntetett szerzetesrendek közül visszaállította a bencés, a ciszterci és a premontrei rendet azzal a feltétellel, hogy vegyenek részt a birodalom közoktatási rendszerében. A bencéseknek tíz gimnáziumot adott, amelyek közül azután nyolc nyílt meg, köztük a győri iskola. Ezek a bencés gimnáziumok többnyire a nyugat-magyarországi térségben helyezkedtek el.

Különleges helyen vagyunk: a templom boltozata fölött alakították ki a kiállítóteret, ahonnan letekintve feltárul a templom négyszáz éves boltozata, és még a templom ablakainak sziluettje is kirajzolódik. Ráadásul éppen alattunk vannak a gyönyörű freskók, melyek közül egy a mennyországot ábrázolja allegorikus formában, tehát a látogató nyugodtan úgy érezheti, hogy belépett a mennyország terébe. A boltozat fölött kialakított tér Magyarországon egyedülálló, csak Debrecenben, a Nagytemplomban van hozzá fogható.

A kiállítótér létrehozására azzal párhuzamosan került sor, hogy 2023-ban fel kellett újítani a templom tetőszerkezetét. Kicserélték a teljes gerendázatot, csupán egy-egy régi gerendát hagytak meg, hogy az eredeti állapotról tanúskodjon.

A felújítás során a mesterek követték az eredeti, úgynevezett burcsellás szerkezetet, amely szerb és bolgár hajók rakterének lefedésére szolgált. De hogyan került egy hajóépítésben használt szerkezet a templom tetejére? A magyarázata ennek nem más, mint az, hogy a templom építésekor, az 1600-as évek elején elfogytak a győri ácsok, a hajósok pedig csak ilyet tudtak készíteni.

A tetőszerkezetet Az év tetője 2026 nívódíjjal ismerték el.

A kiállítótérben az óramutató járásával ellentétesen haladva ismerkedhetünk meg a bencés gimnázium történetével a 19. század első felétől a dualizmuson, a két világháború közti időszakon és a szocializmuson át a mai időkig.

A nyolcosztályos gimnázium a dualizmus korában alakult ki, és egészen 1948-ig működött. Ebből az időszakból már nagyon sok fotó maradt meg. A főapát ekkoriban helyezhette a tanárokat, mert nem kolostorhoz, hanem a pannonhalmi Szent Benedek-rendhez fogadtak stabilitást. Csak a rajz- és a tornatanárok voltak laikusok, a többi tantárgyat bencés szerzetesek tanították. Pannonhalmán tanárképző főiskola működött, ahol rendi tanárok oktattak. Lányok számára 1895-ben vált lehetővé, hogy érettségit tegyenek az iskolában, bár akkor még nem járhattak ide.

A bencések nyitottságát jelzi az is, hogy Győrben a két világháború között több tanév során a tanulók mintegy negyede zsidó származású volt, és protestánsok is jártak az iskolába.

A kiállításon közben egy osztályteremként berendezett részhez érünk, ahol rengeteg érdekes jegyzőkönyvet és fotót találunk ezekből az időkből.

A gimnáziumot 1921-ben nevezték el Czuczor Gergely bencés szerzetesről. A híres Czuczor–Fogarasi-szótárt, azaz A magyar nyelv szótára című hatkötetes, tudományos igényű egynyelvű értelmező kézikönyvet Czuczor Gergely halála miatt szerzőtársa, Fogarasi János fejezte be. A kötetek 1862 és 1874 között jelentek meg. Czuczor Gergely Jedlik Ányos unokatestvére volt. Négy évet töltött Győrben. Részt vett az 1848-as forradalomban, s ezért és a Riadó című verséért megtorlásképpen Kufstein várában raboskodott, ahonnan az MTA közbenjárására szabadult. Az ő nevét vette fel a gimnázium, amely addig Győri Szent Benedek Rendi Katolikus Főgimnázium néven volt ismert. Felmerült Jedlik Ányos neve is, de ezen a néven akkor már volt a városban egy gépipari technikum, amely mind a mai napig működik. Jedlik Ányos és Czuczor Gergely Érsekújvár mellől, Szímőről és Andódról származtak. Trianon után különös jelentősége volt annak, hogy határon túli, mátyusföldi születésű tudós rendtársról nevezték el a gimnáziumot.

Az iskolát azután 1948-ban államosították. Az 1948/1949-es és az 1949/1950-es tanévben tovább működhetett, de Állami Czuczor Gergely Gimnázium néven, és civil tanárok tanítottak benne. 1950-ben az állam és Egyház közötti megegyezéssel négy szerzetesrend megtarthatott két-két iskolát, ennek megfelelően a bencések Pannonhalmán és Győrött folytathatták oktatási tevékenységüket. A hatvanas évektől kezdve országos beiskolázású lett a gimnázium, mivel a győri lakosok jelentős része félt attól, hogy ha ide íratják a gyermeküket, könnyen retorzió érheti őket. De közrejátszott ebben az a tényező is, hogy ha valaki katolikus iskolába szerette volna járatni a gyermekét, akkor csupán nyolc egyházi gimnázium közül választhatott az országban. A rendszerváltás után ismét egyre több győri lakos és öregdiák küldte ide tanulni a fiát, 2008-tól pedig már a lányok számára is nyitva áll az iskola kapuja. Ma nyolcszáz diák jár ide, a tanítás több épületben folyik.   

Sok meglepetés ér minket a kiállításon. Az egyik Acsay Ferenc nevéhez kötődik, aki gimnáziumigazgató volt a századfordulón, és naplóban vezette az akkori diákok csínytevéseit. Hatvan-hetven fiú járt akkor egy osztályba, nem lehetett könnyű fegyelmet tartani. A sarokban olvashatunk egy kis válogatást a naplóbejegyzéseiben feljegyzett diákcsínyek közül, melyek között ilyenek szerepelnek: cigarettázik, a darwinizmust vallja, úrilányt becsmérel, tiszteletlen kijelentéseket tesz, könnyelműen suhanckodik, biológiai könyveket olvas, tartalmukat továbbadja, vallás- és erkölcsellenes kijelentéseket tesz”. Acsay Ferencnek egy kis vitrinben látható a koporsókulcsa. A rajta található címkén ez a dátum szerepel: 1912. szeptember 19. Hátborzongató, s egyúttal felveti a kérdést, vajon létezik-e még a zár, amelynek ilyen gondosan megőrizték a kulcsát.

A kiállításon minden korszakból megismerkedhetünk híres személyekkel, akik ide jártak iskolába, vagy itt tanítottak, s rácsodálkozhatunk élettörténetük számtalan meglepő fordulatára.

Vaszary Kolos cselédsorból emelkedett fel győri bencés gimnáziumigazgatóvá, majd pannonhalmi főapáttá, míg végül esztergomi bíboros érsek lett. Szerény, visszafogott, nagy munkabírású, okos ember lévén sikerült elérnie, hogy a régi romos iskolaépület helyére egy év alatt felépüljön a mostani új gimnáziumi épület, ráadásul úgy, hogy közben folyt a tanítás.

Az iskola híres öregdiákjai között nem kisebb egyéniségek is szerepelnek, mint Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, aki a második világháború és a nyilasuralom alatt élete kockáztatásával mentett embereket, amiért később posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Ide járt Széchényi Miklós győri és nagyváradi püspök, József Ágost főherceg, Endrédy Vendel, a Grősz-perben elítélt római katolikus ciszterci szerzetes pap, zirci apát, akinek boldoggáavatási eljárását 2012-ben indították el. Az iskola öregdiákja Öveges József fizikus, Borsos Miklós szobrász és Pátzay Pál szobrász is.

Olvashatunk ugyanakkor a régebbi korok diákjairól is. Nem is gondolnánk, hogy Kisfaludy Sándor és Károly, a magyar romantika nagy alakjai is ide jártak iskolába. Ráadásul a festő és költő Károly nehezen tűrte a fegyelmet, egy méltatlanul kapott pofonra válaszul tintatartót dobott a tanárához. Idővel ki is csapták az iskolából. Batthyány Lajos csak azért nem érettségizett itt, mert az édesapját áthelyezték, így költöznie kellett. Xantus János, a Fővárosi Állat- és Növénykert egykori igazgatója szintén ide járt gimnáziumba. Ő is azok táborát erősíti, akiket rossz magaviselet miatt eltanácsoltak.

Ha már testvérekről volt szó, meg kell említeni, hogy a győri bencéseknél tanult a három Jáki fivér közül kettő: Szaniszló és Zénó, majd Teodóz öccsükkel együtt – aki Pannonhalmán érettségizett – mind bencés szerzetesek lettek. Jáki Teodóz, a gimnázium legendás énektanára nagy népzenegyűjtő volt, vagy százhússzor járt a csángó magyaroknál Moldvában. Az 1980-as évekbeli felvételen éppen Antal Imrével beszélget, egy kódexet mutat be neki. Jáki Szaniszló Amerikában Templeton-díjas tudománytörténész, fizikus lett, Zénó pedig Győrben és Pannohalmán volt tanár és iskolaigazgató. Meg kell jegyezni, édesanyjuk mindig azért imádkozott, hogy egy fia pap legyen. Hát mind a három az lett.

A kivetítőn éppen Barsi Balázs ferences szerzetes, a győri bencés gimnázium egykori diákja beszél itteni iskolai élményeiről. Bencés iskolából jelentkezett ferencesnek, mégpedig azért, mert akkoriban a sekrestyés, aki ferences harmadrendi volt, adott neki egy könyvet Szent Ferenc életéről, ami annyira megragadta, hogy ferencesnek állt.

A tárlókban rengeteg fotót találunk a régi időkből a cserkészcsapatról, az étkezésről, az iskolai életről, a kikapcsolódásról. Vannak azonban mellettük hatvanas évekbeli videófelvételek is. Lövey Félix atya két évvel ezelőtt hunyt el, idős korában Tihanyban élt. 1967-ig itt, a győri gimnáziumban tanított matematikát és fizikát. Az ő 1962-es videófelvételei hihetetlenül jó állapotban maradtak meg. Az egyiken Győr mellett játszanak a diákok, a másikon tornaóra folyik éppen, kosaraznak, kötélen másznak, gyűrűn lógnak. Természetesen az archív felvételek mellett az iskola mai életéből is látunk videókat. 

Átmegyünk a rendház feletti tetőtérbe, ahol a bencés tanárok által gyűjtött anyagot mutatják be. Rómer Flóris gyűjteménye a várost is gazdagítja: a 19. század második felében Győr első múzeumának az ő gyűjteménye adta az alapját. A gimnázium természettudományos szertárából számtalan kitömött állatot láthatunk, ezek a kőzetgyűjteménnyel együtt oktatási eszközök voltak. Teknős, kajmán, számtalan madár, tojásgyűjtemény, őzike, hermelin, siketfajd, vidra és a többi – s mindez csak ízelítő abból, ami az iskola szertárában látható. A preparátumok különlegessége, hogy egy részüket diákok készítették.

Jedlik Ányos az egyik legnagyobb fizikus a magyar tudománytörténetben. A bencés szerzetes akadémikus volt, tanított a győri bencés gimnáziumban, nyugdíjas éveit is a rendházban töltötte. Emlékét nemcsak a kiállításon, hanem a gimnáziumban kialakított emlékszobában is őrzik, amely szeptember elsején megújulva nyílik meg a látogatócsoportok előtt. Megtekinthető ott az összes elektronikai eszköz, melyet ő fejlesztett ki. Jedlik Ányos volt az, aki megalkotta a villanymotor ősét, azonban úgy gondolta, ez nagyon egyszerű szerkezet, így a tervet betette a fiókba. Néhány évvel később Siemens szabadalmaztatta a villanymotort, így a korszakalkotó szerkezet az ő nevéhez kötődik.

Sokan gondolják, hogy Jedlik Ányos találta fel a szódavizet, de neve valójában a szódavíz előállításához – és ha nagyon akarjuk, közvetve a fröccs feltalálásához – köthető. Mindez úgy történt, hogy Balatonfüred és környéke bencés birtok volt, odajártak nyáron pihenni a szerzetesek, és igen szerették a savanyú vizet, amelynek ott volt a forrása. Mondták, hogy hozzanak belőle Győrbe is, de mire a víz lovas kocsin megérkezett, kirázódott belőle a szénsav. Jedlik erre megalkotta a szódásszifon ősét, amivel meg is oldotta a problémát.

A kiállítótér végében egy nagy termet alakítottak ki előadások, workshopok számára. A kiállítás kisebb gyerekekkel is látogatható, várja őket egy képernyőn Bence, minden korok bencés diákja, aki nagyon kedves animációval mutatja be nekik a tárlatot.

És még mindig tartogatnak különlegességeteket a bencések a látogatók számára. A két torony között elhelyezett egyedülálló harangjátékot a sekrestyéből is vezérelni lehet egy kis klaviatúra segítségével. Az új panorámateraszról páratlan kilátás nyílik Győrre. Látszik innen a Széchenyi tér, a huszártorony, a Makovecz-kápolna az angyalokkal, az új gimnáziumi épület a tér oldalában, a győri egyetem. Már az épületben bolyongás is nagy élmény, nagyon exkluzív a helyszín. Kár lenne kihagyni ezt a csodálatos kiállítást!

A tárlat keddtől szombatig szakvezetéssel látogatható naponta négy időpontban: 10.15, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor. Jelentkezni a +36 30 195 26 85 telefonszámon, a turisztika@bencesgyor.hu e-mail-címen, a győri bencések Facebook-oldalán  vagy a honlapján lehet.

Szeptembertől a gimnáziumban bejelentkezés alapján, szakvezetéssel látogatható lesz a felújított Jedlik Ányos-emlékszoba.

Fotó: Halász Gábor

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. augusztus 30-i számában jelent meg.