Erdő Péter: Paskai László élete utolsó napjaiban is teljesítette a misszió művét

Hazai – 2019. augusztus 16., péntek | 15:24

Elődje, Paskai László bíboros halálának negyedik évfordulója alkalmából mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek augusztus 16-án, pénteken délelőtt az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház altemplomában. Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek 2015. augusztus 17-én hunyt el, 88 éves korában.

Homíliájában Erdő Péter Lázár Jézus általi feltámasztásának evangéliumi szakaszához (Jn 11,1–44) kapcsolódóan beszélt. Kifejtette: egyértelmű, hogy nemcsak Máriát és Mártát fűzte nagy szeretet Lázárhoz, hanem magát Jézust is.

Emberi, mély barátság kötötte hozzá. Különleges esztendő az idei – mondta a főpásztor. – Októberre a Katolikus Egyház imahónapot rendelt a missziókért. Imát mindazokért, akik missziós tevékenységet végeznek; hogy ébredjünk tudatára annak, hogy a misszió mindannyiunk küldetése. A misszió küldetés arra, hogy Krisztus örömhírét elvigyük minden emberhez, azokhoz is, akik még nem hallottak róla, vagy nem olyan formában, hogy az elfogadható, szavahihető, igaz legyen. Fontos, hogy ezt a küldetést Európában, de szerte a világban komolyan vegyük.

A bíboros emlékeztetett rá: Assisi Szent Ferenc hivatásának kezdetén is jelen volt a misszió gondolata, a pogányokhoz akart menni, hirdetni Krisztust, és meg is valósult ez egy pillanatra, amikor elment Egyiptomba, és a szultánnak tartott beszédet. Ugyanakkor azonban hivatása szólította, rendalapító lett, hirdette és élte az örömhírt. Paskai bíboros atya életében is jelen volt a ferences lelkiség e missziós vonulata, méghozzá egészen különleges formában, papi, tanári, majd később püspöki, prímási, bíborosi tevékenységében is. Mégis a legfeltűnőbben és legmeghatóbban haláltusája és halála során vált misszionáriussá.

Erdő Péter felidézte, hogy főpapi elődje utolsó hónapjait kórházban töltötte, nagy szenvedések közepette. Többen látogatták őt, főleg a ferencesek, nagy szeretettel vették körül, ő pedig soha nem panaszkodott, nem volt dühös. Ez a magatartás egyáltalán nem jellemző a betegek döntő többségére. Ezért történhetett az, hogy

Paskai bíboros atya halálát követően az egyik egészségügyi dolgozó odalépett az utolsó heteiben végig mellette lévő diakónushoz, és azt mondta, meg szeretne keresztelkedni, mert ő még ilyet nem látott, hogy valaki ennyi szenvedést ilyen derűs lélekkel tűrjön, és hogy ekkora szeretettel vegyék őt körül.

Ehhez a hithez, ehhez a közösséghez akarok én is tartozni – mondta az említett egészségügyi dolgozó, és megkeresztelkedett.

A misszió művét tehát Paskai bíboros még életének utolsó napjaiban is Isten áldásával teljesítette – mondta Erdő Péter, Isten kegyelmét kérve ahhoz, hogy mi is ráérezzünk a valódi küldetésünkre, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről és továbbadjuk annak derűjét és hűségét.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Tóth János/Szent Adalbert

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria