Az ország különböző részeiről érkező tehetséges fiatal zenészek, énekesek és táncosok Báder Ernő művészeti vezető irányításával hazai és nemzetközi műveket, feldolgozásokat szólaltattak meg. A három zenei blokkból álló, telt házas koncerten az autentikus cigány népdaloktól a komolyzenei művekig számos műfajban megmutathatták tudásukat a szimfóniás növendékek, akikkel vendégfellépőként színpadra állt Oláh Gergő énekes is.
A Felzárkózó települések programban a zeneoktatás a szociális munka egyik kiemelten fontos eszköze, az élményalapú zeneoktatás hamar sikerélményhez juttatja a gyerekeket, a tehetségesebbek előtt pedig új utakat nyit meg.
Az ünnepségen beszédet mondott Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.
Vecsei Miklós a múlt évben elhunyt Kozma Imre atya emlékét felidézve elmondta, hogy a karitatív szervezet alapító elnökének tanításaiból formálódott a Jelenlét program, amely a magyar kormány által 2019-ben indított Felzárkózó települések programot megalapozta. „Bár az elmúlt évtizedekben a hivatalos szociálpolitikai nyelvezet a szeretet szót száműzte a szakmai szótárból, mi pontosan tudjuk, hogy a bajba jutott embernek mindenekelőtt arra van szüksége, hogy szeressék, hogy elfogadják, hogy valaki jelen legyen az életében” – hangsúlyozta Vecsei Miklós.
Az Európai Unió támogatásával folytatódó Felzárkózó települések program eredményeit méltatva Zupkó Gábor arról beszélt, hogy ez a program valódi esélyt teremt a legszegényebb településen élő gyerekek számára. A felzárkózásért végzett munka sokszor kreatív megoldásokat kíván; példaként említette erre a telemedicina program indulását, amelynek során a felzárkózó településen tartózkodó betegeket a nagyvárosi kórházakban rendelő orvosok látják el digitális kapcsolat segítségével. Ezt a megoldást az európai uniós fejlesztések versenyében 2024-ben a kategória legjobbjának ítélték, és Regiostars díjjal ismerték el.
A településeken zajló segítő-támogató munka alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét módszertana, amely folyamatos és aktív segítői jelenlétet vár el a településeken dolgozóktól. A több mint kétszáz településen zajló munka módszertanát alkotó Jelenlét program 2016-ban elnyerte a Magyar Örökség Díjat.
Az ország legszegényebb településein élő emberek felzárkóztatásáért dolgozó segítők elismerésére alapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Jelenlét díjat 2017-ben.
A díjat 2025-ben a következők kapták: Soltész Mihály, a rohodi Jelenlét Pont szakmunkatársa és a Mozgó Játszótér csapattagja, a rohodi futballcsapat edzője; Horváthné Tenyei-Tóth Erzsébet Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramok pénztárosa; Stankovics Erika, a Felzárkózó települések program Zala megyei koordinátora; Velkey-Kozár Bea és Velkey Róbert, az arlói Jelenlét Pont vezetői; Hámori Máté karmester és a Danubia Zenekar; a Romano Glaszo zenekar.
*
A 2021–27-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egyik kijelölt Pillére a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) című projekt. Az EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002 kódjelű, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) című projekt az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési program, amely átfogóan segíti Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek és településeinek felzárkóztatását, a szociális és gazdasági kapcsolatok erősítését, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését.
Forrás: Felzárkózó Települések; Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Majoros Árpád Csaba/Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria