Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A mai liturgia evangéliuma (Lk 2,22–40) arról szól, hogy Mária és József a jeruzsálemi templomba viszik a gyermek Jézust. A törvény előírásainak megfelelően bemutatják őt Isten lakóhelyén, megemlékezve arról, hogy az élet az Úrtól származik. És miközben a Szent Család azt teszi, amit Izrael népe mindig is tett, nemzedékről nemzedékre, valami olyasmi történik, ami korábban sosem esett meg.
Két idős ember, Simeon és Anna jövendöl Jézusról: mindketten dicsérik Istent, és beszélnek a gyermekről „mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak” (Lk 2,38). Meghatódott hangjuk visszhangzik a templom ősi kövei között, és Izrael várakozásainak beteljesedését hirdetik. Isten valóban jelen van népe körében: nem azért, mert négy fal között lakik, hanem mert
emberként él az emberek között. Ez Jézus újdonsága.
Simeon és Anna öregkorában érkezik meg az újdonság, amely megváltoztatja a világ történelmét.
Mária és József pedig ámultak a hallottakon (vö. Lk 2,33). Amikor ugyanis Simeon karjába veszi a gyermeket, három gyönyörű dolognak nevezi őt, melyeken érdemes elgondolkodnunk. Három módon beszél róla, három nevet ad neki. Jézus az üdvösség; Jézus a világosság; Jézus az ellentmondás jele.
Először is, Jézus az üdvösség. Ezt mondja Simeon, amikor így imádkozik Istenhez: „Szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél” (Lk 2,30–31). Ez mindig ámulatba ejt bennünket: az egyetemes üdvösség egyetlen emberben összpontosul! Igen, mert Jézusban lakozik Istennek, az ő szeretetének az egész teljessége (vö. Kol 2,9).
Második szempont: Jézus „világosság, hogy megvilágosítsa a nemzeteket” (Lk 2,32). Mint a világ fölött felkelő nap, ez a gyermek fogja kimenteni a világot a gonoszság, a fájdalom és a halál sötétségéből. Milyen nagy szükségünk van ma is világosságra, erre a világosságra!
Végül a Simeon által átölelt gyermek az ellentmondás jele, „hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai” (Lk 2,35). Jézus feltárja, milyen kritérium szerint lesz megítélve az egész történelem, annak drámája és valamennyiünk élete. És mi ez a kritérium? A szeretet:
aki szeret, az él; aki gyűlöl, az meghal.
Jézus az üdvösség, Jézus a világosság és Jézus az ellentmondás jele.
A Jézussal való találkozás által megvilágosodva megkérdezhetjük magunktól: én mit várok az életemben? Mi az én legmélyebb reményem? Vágyik-e a szívem arra, hogy lássam az Úr arcát? Várom-e az emberiség üdvösségére vonatkozó tervének kinyilvánulását?
Imádkozzunk együtt Máriához, a tisztaságos Szűzanyához, hogy kísérjen bennünket a történelem fényes és sötét szakaszaiban, és mindig az Úrral való találkozáshoz kísérjen!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Ma Olaszországban az élet napját ünnepeljük, melynek témája: Az élet továbbadása, remény a világ számára. Csatlakozom az olasz püspökökhöz, hogy kifejezzem hálámat annak a sok családnak, akik készségesen fogadják az élet ajándékát, és bátorítom a fiatal párokat, hogy ne féljenek gyermekeket vállalni. Üdvözlöm az olasz életvédő mozgalmat, mely idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Minden jót kívánok!
Holnap rendezik meg a Vatikánban a gyermekek jogairól szóló, Amiamoli e proteggiamoli [Szeressük és védjük őket] című nemzetközi csúcstalálkozót, amelyet örömömre szolgált előmozdítani, és amelyen részt is fogok venni. Ez egyedülálló alkalom arra, hogy felhívjuk a világ figyelmét a kicsinyek életét érintő legkomolyabb kérdésekre. Kérlek benneteket, imádkozzatok a találkozó eredményességéért.
Az emberi élet elsődleges értékéhez kapcsolódóan pedig ismételten határozott nemet mondok a háborúra, mely pusztít, mindent elpusztít, elpusztítja az életet és az élet iránti megvetésre indít. És ne felejtsük el, hogy a háború mindig vereség! Ebben a jubileumi évben megismétlem felhívásomat, különösen a keresztény állami vezetőkhöz, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel tárgyaljanak, hogy véget vessenek minden most zajló konfliktusnak. Imádkozzunk, hogy béke legyen a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, Libanonban, Mianmarban, Szudánban és a kongói Észak-Kivu tartományban.
Üdvözöllek mindannyiatokat, akik Olaszországból és a világ más tájairól érkeztetek. Külön is köszöntöm a valenciai, barcelonai és sevillai híveket; a spanyolországi Badajozban működő Rodríguez Moñino Intézet és a marseille-i École de Provence diákjait; a franciaországi Nanterréből, valamint a Lengyelországból, Horvátországból, Bulgáriából és Indiából érkezett egyházközségi csoportokat. És üdvözlöm a Szeplőtlen Szűzanya-egyházközséghez tartozó fiatalokat.
Köszöntöm Cantù, Vighizzolo, Seregno és Cologno Monzese híveit; a Camerino–San Severino Marche egyházmegye UNITALSI-csoportját; a nolai cserkészeket és a Serra Club International tagjait. Köszöntöm a milánói egyházmegye Apostolok Királynője lelkipásztori közösségének ministránsait.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria