Harmadik elnöki ciklusát kezdi Makláry Ákos a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége élén

Az ország különböző pontjairól érkező KÉSZ-vezetők és a határon túli társszervezetek képviselői áttekintették az elmúlt időszak munkáját, s az életvédelem aktuális kérdéseiről tanácskoztak. 

A küldöttgyűlés szentmisével kezdődött, melyet Szalai Gábor büki plébános mutatott be. Szentbeszédében arra emlékeztetett, hogy

a keresztény ember küldetése minden korban az életszentségre való törekvés, amit akkor sem szabad feladnia, ha a világ körülményei megnehezítik az evangélium szerinti életet.

Köszöntőjében Makláry Ákos a közös hit és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta. „Milyen jó belegondolni abba, hogy reggel a Kárpát-medence számos pontjáról indultunk el azért, hogy találklozzunk egymással, és Krisztussal legyünk” – fogalmazott.

Újabb öt évre Makláry Ákost választották meg a KÉSZ elnökének

A KÉSZ ötévente választja meg országos tisztségviselőit. A titkos szavazáson a küldöttek ismét Makláry Ákos görögkatolikus papot választották elnökké, aki ezzel megkezdheti harmadik ciklusát a szervezet élén. Az újraválasztást követően megköszönte a bizalmat, és kifejezte: bízik abban, hogy a korábbi tapasztalatok és a Szentlélek kegyelme a következő ciklusban is segítik munkáját.

A társelnöki tisztséget továbbra is Zachar Péter Krisztián tölti be; az elnökhelyettes Keresztes Dénes.

Az elnökség további tagjai: Horváthné Hatos Éva, Izing László, Kovács Attila József, Selmeczi Zoltán Miklós, Suhajda János, Szalai Gábor, Tóth Ernő és Viski-Latorné Dögei Edit.

Zachar Péter Krisztián a következő időszak feladatairól szólt. Kiemelte, hogy

a keresztény értékrend hitelessége a mindennapokban mutatkozik meg: abban, ahogyan egymással bánunk, ahogyan felelősséget vállalunk másokért, és ahogyan közösségeinket szolgáljuk.

Bábel Balázs érsek vehette át a Szent Adalbert-díjat

Az esti ünnepségen Bábel Balázs nyugalmazott kalocsa-kecskeméti érseknek átadták a Szent Adalbert-díjat – elismerve több évtizedes főpásztori szolgálatát, a keresztény hit és értékrend melletti következetes kiállását, a magyar kulturális és egyházi örökség megőrzéséért végzett munkáját, az oktatás és a tudomány támogatásában vállalt szerepét.

A díj átvételekor Bábel Balázs a KÉSZ három nemzedéket összekapcsoló szellemi örökségéről beszélt. Felidézte, hogy Csanád Béla, a szervezet alapítója egykor az ő tanára volt; Makláry Ákos pedig az ő tanítványaként viszi tovább ezt az örökséget.

A nyugalmazott kalocsa-kecskeméti érsek azt kívánta, hogy a KÉSZ-ben a jövőben is legyenek olyan fiatalabb nemzedékek, amelyek továbbviszik a közösség küldetését. Rámutatott:

nem elegendő csupán átvenni és továbbadni az örökölt értékeket, fontos, hogy a fiatalok saját értelmükkel is keressék a választ az élet nagy kérdéseire.

„A KÉSZ-nek ajándék, hogy ezzel foglalkozhat, és feladata, hogy a ma emberét segítse a hit útján” – fogalmazott Bábel Balázs, Isten áldását, kegyelmét és kitartást kívánva a közösségnek.

Az eseményen átadták a KÉSZ alapítójáról, Csanád Béláról elnevezett díjat is, amelyet Csizovszki László, a jánoshalmi KÉSZ-csoport elnöke, leköszönő elnökségi tag vehetett át.

Az elismeréssel a KÉSZ-ben és a keresztény közéletben több mint három évtizeden át végzett kiemelkedő közösségépítő és szervező munkáját ismerték el.

Az élet védelme közös társadalmi felelősség

A KÉSZ számára az élet védelme az emberi méltóság tiszteletéből fakadó, sok területet átfogó feladat: az emberi élet kezdetétől annak végéig, a gyermekek védelmétől és nevelésétől a kiszolgáltatottak melletti kiállásig. A küldöttgyűlésen kerekasztal-beszélgetésben foglalkoztak az életvédelem aktuális kérdéseivel. 

A beszélgetés résztvevői Czapkó Mihály morálteológus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója; Rojkovich Bernadette orvos, a Magyar Bioetikai Társaság alelnöke, valamint Pontifex Sári, az Egy Élet-csatorna szerkesztője és a Mindenki Születésnapja szóvivője voltak. A beszélgetés moderátora Makláry Ákos volt.

Czapkó Mihály az élet ajándék jellegét emelte ki. Az emberi élet értéke nem csak a vallásos emberek számára felismerhető igazság. Az élet védelmében ezért fontos megtalálni a közös nevezőt azokkal is, akik más világnézetből közelítenek a kérdéshez. Ehhez szeretetteljes, tisztelettudó párbeszédre van szükség – hangsúlyozta. – A keresztény ember feladata, hogy Isten szeretetének visszhangja legyen a világban, és úgy bánjon másokkal, ahogyan maga is szeretné, hogy vele bánjanak.

Rojkovich Bernadette orvosi szempontból világította meg az emberi élet kezdetét. Rámutatott: a biológia mai ismeretei szerint a megtermékenyítés pillanatában egy új, önálló genetikai állománnyal rendelkező emberi szervezet fejlődése indul el. Ez a fejlődés folyamatos, nem jelölhető ki benne olyan éles határ, amelynél az addig más minőségű lény hirtelen emberré válna. 

A magzat tehát nem az anya testének része, hanem saját genetikai állománnyal rendelkező, fejlődő emberi élet.

Az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy

az életvédelemben a férfiak szerepét sem szabad figyelmen kívül hagyni: az abortusz az apák számára is jelenthet feldolgozandó veszteséget.

Pontifex Sári elsősorban a tudományos és társadalmi érvek jelentőségéről beszélt. Mint fogalmazott: az életvédelem nem kizárólag vallási meggyőződés kérdése. Az abortusz megítélésében alapvető erkölcsi dilemma, hogy mikortól tekintjük értékesnek és védelemre méltónak az emberi életet.

A szívhangrendelet körüli vitában Rojkovich Bernadette arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédben gyakran félrevezetően jelenik meg a szabályozás lényege. A hatályos rendelkezés a magzati életfunkciók működésére utaló tényező bemutatását írja elő, nem kizárólag a szívhang meghallgatását. Szerinte

a vita valódi tétje a megfelelő tájékoztatás: ahogyan minden más egészségügyi beavatkozás előtt, a terhességmegszakítás esetében is fontos, hogy a nő tisztában legyen azzal, mi történik a méhében fejlődő gyermekkel, és milyen következményekkel járhat a döntése.

Pontifex Sári szerint a könnyítések helyett elsősorban a nehéz helyzetbe került édesanyák valódi támogatására kellene helyezni a hangsúlyt. Az Együtt az Életért Egyesület elnökségi tagjaként arról is beszámolt, hogy a szervezet javaslatokat nyújtott be a kérdésben.

Rojkovich Bernadette orvosi tapasztalataira hivatkozva hozzátette: a legtöbb nő ragaszkodik a gyermekéhez, ezért különösen fontos, hogy a válsághelyzetbe került várandósok segítséget kapjanak.

Az egyháznak számos olyan intézménye van, amely támogatást tud nyújtani ezekben a helyzetekben, ezért ezek tapasztalatait és véleményét is érdemes figyelembe venni.

A tizenkettedik terhességi hét mint jogi és erkölcsi határ kérdését illetően a beszélgetésben elhangzott: nehezen indokolható, hogy egy emberi élet védelmének megítélése ilyen éles időbeli határhoz kötődjön.

Czapkó Mihály a kiszolgáltatottak védelmét a kereszténység egyik alapvető küldetésének nevezte. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy

az életvédelem képviseletében a személyes magatartásnak is tükröznie kell az emberi méltóság tiszteletét: az álláspontot nemcsak érvekkel, hanem szeretettel és méltósággal kell képviselni.

A közösségépítés és a keresztény értékek szolgálatában

Az elnöki beszámoló az elmúlt fél év országos és helyi eseményeit, valamint a KÉSZ előtt álló feladatokat foglalta össze. Erről bővebben ITT olvashatnak.

A küldöttgyűlésen elhangzottak és a meghozott döntések megerősítették a KÉSZ elkötelezettségét a keresztény értékek képviselete, a kisközösségek építése és a társadalmi felelősségvállalás mellett. A szervezet továbbra is arra törekszik, hogy a hitből fakadó értékeket a közéletben és a mindennapokban egyaránt hitelesen képviselje.

Forrás és fotó: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Magyar Kurír