Hogyan maradjunk együtt egy életen át? – Elindult a Bízd Rá Magad házasságmegerősítő játéka

A Bízd Rá Magad portál Élménytér – ahol együtt játszunk címmel azoknak a magyarországi és határon túli pároknak hirdette meg párkapcsolat-erősítő játékát, akik szeretnék megerősíteni kapcsolatukat és tartós életközösségben gondolkodnak. Ebben közreműködő partnerei az Alpha Házaskurzus, a CsaládKözPont, a KétIgen Alapítvány és a Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodája, fő támogatója pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, de számos más szervezet is bekapcsolódik a házasságmegerősítő-misszióba: az első kerekasztal-beszélgetés részt vevő szervezetei között például ott találjuk a Családegyetemet, az EFT Alapítványt, a Gordon Kiadót vagy a Magyar Schönstatt Családmozgalmat is. A program médiapartnere az EWTN Katolikus Világhálózat és a Magyar Kurír. (A játékról ITT olvashatnak bővebben.)

Hogy mennyire nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre, azt markánsan mutatja, hogy az indulás pillanatáig – a regisztráció február 8-tól 20-ig tartott – összesen 1100 pár csatlakozott a játékhoz, és annál is többen követték figyelemmel már az első beszélgetést is, amelyet az EWTN élőben közvetített, illetve a Bízd Rá Magad Facebook-oldalán keresztül stremelve is be lehetett kapcsolódni a rendezvénybe (ezen a platformon a beszélgetés utólag is visszanézhető).

Az első kerekasztal-beszélgetés elején Erdő Péter bíboros-prímás online bekapcsolódva köszöntötte mindazokat, akik személyesen vagy az interneten követték az eseményeket.

Amikor a keresztény házasságról beszélünk, mindig tudatában vagyunk annak, hogy a házastársak nincsenek egyedül, hiszen a szentség kegyelme kíséri őket: Krisztus ott van velük, nemcsak örömeikben, hanem nehézségeikben is, amelyek mindig felmerülhetnek;

akár a túlterheltség, akár a munka miatt, vagy egyszerűen azért, mert kevés idejük marad egymásra a házastársaknak. A gyerekek nevelése körül is előfordulhatnak nézeteltérések. Egy család életében betegségek, tragédiák is történhetnek, s akár olyan problémákkal is szembekerülhetnek a felek, mint mondjuk a hűtlenség. Mindezek olykor azt az érzést kelthetik egy házaspárban, hogy nincs tovább: segítségre van szükség. Az első és legfontosabb segítség ilyenkor mindig magában a szentségi életben rejlik – a szentgyónásban, szentáldozásban – ám sokszor szükség lehet arra is, hogy keresztény szemléletű szakemberhez forduljon a bajban lévő pár” – mondta a főpásztor, hozzátéve, ebben a Bízd Rá Magad profi, hiszen körülötte szakmai tanácsadói, segítői partnerek sorakoztak fel, hogy segítségüket ajánlják fel a bajban. „Ne feledkezzünk meg ezzel együtt arról sem, hogy a közösség, a hívő házaspárok, családok közössége rendkívül sok nehézségen képes átsegíteni egymást.

Ne engedjük el egymás kezét: kapcsolódjunk össze”

– biztatott Erdő Péter.

„Maradjunk együtt! Olyan könnyű ezt mondani, és jól is hangzik…  – de hogyan lehet megvalósítani? Ösztönből? Meg kell tanulni? Segítség kell hozzá?” – tette fel a kérdést Zsuffa Tünde író, aki a kerekasztal-beszélgetés házigazdája volt. Vendégei Blanckenstein György pápai káplán, a szentendrei Keresztelő Szent János-templom plébánosa, a Házas Hétvége mozgalom alapító papja Magyarországon (a mozgalom jelenleg a világ 80 országában van jelen és több mint 10 ezer család csatlakozik hozzá); Maróty Andrea orvos és családterapeuta, az Érzelem Fókuszú Család- és Párterápiás Alapítvány munkatársa; Török Péter, a Magyar Schönstatt Családmozgalom tagja, családorvos és a lelkiségi szervezet egyik mozgatórugója; Kiss Éva mestertréner, pedagógus, a Gordon Intézet vezetője, kommunikációs szakértő; valamint Gyurisné Hutter Katalin, a Szeged-Csanádi Egyházmegye munkatársa, akinek közreműködésével a Családegyetem keretein belül 2014-ben indították útnak azt a programot, amely a párkapcsolatok egészséges működését állította fókuszba.

„Soha nem mindegy, mit mondunk, hogyan mondjuk, milyen körülmények között mondjuk” – vezette fel a beszélgetés témáját Zsuffa Tünde, hozzátéve, mindannyian ismerjük a helyzetet, amikor a legnagyobb jó szándék mellett is félrecsúszik a mondanivaló és konfliktushelyzet születik, mert nem fejeztük ki magunkat rendesen.

Elsőként Blanckenstein György mondta el, hogy a Házas Hétvége mozgalmát osztrák barátok révén „hozták át” Magyarországra, egy olyan időszakban, amikor még nem nagyon lehetett ilyen témákkal kapcsolatban szabadon megnyilvánulni.

A házas hétvégéken hagyományosan három házaspár egy pap közreműködésével dolgozza fel tematikusan az adott témát. Krízishelyzetek direktben ritkán kerülnek elő, de preventív jelleggel szó esik a problémákról, és mindarról, hogy hogyan lehet ezeket kezelni.

A fókuszban minden esetben a kommunikáció van, mert azon múlik lényegében minden.

Maróty Andrea arról beszélt, hogy a kommunikáció akkor működik jól, ha minkét fél a konfliktus feloldását tűzi ki célul.

Ha szakmai segítségkérés szükségessége merül fel bármelyik félben, arra különösképpen is figyelemmel kell lenni, mert az által nagyon sokszor lehet elébe menni annak, hogy egy helyzet tényleg elmérgesedjen. – A leggyakoribb probléma a kommunikáció nehézsége, de szerencsére a legtöbbször időben kérnek segítséget a párok – mondta a szakember, hozzátéve, amire nagyon oda kell figyelni, az az, hogy ha hűtlenséggel vagy gyerekkori kötődési problémákkal állunk szemben, akkor tényleg indokolt lehet szakember segítségét kérni.

Ha megvan az egység érzése, akkor sokkal könnyebben tudunk segítséget kérni, és figyelni kell arra is, hogy érdemes minél hamarabb segítséget kérni, ha ennek szükségét érezzük.

A gyermekek nevelése csak még fontosabbá teszi ezeknek a kérdéseknek a tudatos körüljárását Maróty Andrea szerint.

Török Péter – bekapcsolódva a gondolatmenetbe – a házasság szentségét emelte ki, mint amiről az elsők között érdemes beszélni.

Isten gondolata a jóra, amit eltervezett, az a bázis, amit a család jelent. Ezt nem kitalálni, hanem felfedezni és megismerni kell”

– szögezte le, hozzátéve, azt szerethetjük igazán, amit ismerünk, mert azt tudjuk jól szolgálni. A korszellem mindig megújításra ösztönöz, pedig a házasság mélyén jelen lévő Isten a szentségben nem új, csak fel kell fedeznünk.

Ha a rétre deszkát teszünk, akkor azon a területen nem nő a fű. Így van ez a házassággal és a problémákkal is”

– mondta Török Péter, aki szerint az egészséges keresztény légkör, ami a növekedésnek is kellő teret nyújt, elengedhetetlen. A háziszentély is e célt szolgálja: ott az imádság szárba szökken, mert Isten nem vendégségbe érkezik, hanem otthon van annál a családnál, aki helyet készít neki.

Az ember sokszor gyenge, de ha Jézust meghívjuk magunkhoz, ő családtaggá válik és a bajban segítségünkre siet.

Kiss Éva, a Gordon Intézet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy az sem, hogyan kommunikálunk. A Gordon-módszer a humanisztikus pszichológia területébe tartozik, és a célja az, hogy a kommunikációt pozitív közlésbe fordítsa. A szakember szerint a magyarországi válások gyakorlatilag 50 százalékos aránya is arra vezethető vissza, hogy bár nem választunk ennyire rosszul, mégsem vagyunk képesek a szeretetet a gyakorlatba átültetni a napi interakcióink és a kommunikációnk során. Ebben segíthet a Gordon-módszer, amelynek a lényege az, hogy a sértettséget, neheztelést el tudjuk kerülni, mert abból csak bizalmatlanság születik. Ebben leginkább az empátia segít, ami viszont tanulható:

vannak ún. „közléssorompók”, amikre figyelemmel kell lenni minden konfliktus során, s ezáltal elkerülhetők a nehezebb helyzetek: a vád, a kioktatás, a bizalmatlanság, a minősítés mind megakasztja a kommunikációt, de ezeket tudatosan is el lehet kerülni

– magyarázta Kiss Éva.

Gyurisné Hutter Katalin, a szegedi CsaládKözPont munkatársa elmondta, a Családegyetem az éltető kapcsolatok kibontakoztatását és támogatását tűzte ki célul, ismeretterjesztő előadások és egyéb programok révén. Külön fókuszálnak a férfiakra, a gyermekekre, de tartottak már külön szemináriumot sérült gyermeket nevelők, özvegyen maradottak vagy elváltak számára is, hiszen az élet nem feltétlenül ott áll meg, ahol azt az ember aktuális lelkiállapotában szeretné.

A beszélgetés következő fázisában Zsuffa Tünde „hívószavakat” mondott, amelyekre a meghívott vendégek spontán reagáltak. Ilyen hívószavak voltak a „szeretteink elvesztése”, az „özvegység”, a „hűtlenség”, az „elidegenedés”.

A beszélgetés második részében Csókay András és felesége, Altay Daniella, valamint Marton Zsolt váci püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottságának elnöke osztották meg gondolataikat.

Marton Zsolt elmondta, a családpasztorációnak a szakemberek mellett nagyon fontos szereplői az önkéntesek és a világi munkatársak is. Kiemelte, hogy a családi lelkipásztorkodást egy-egy ország egy-egy régiójában mindig az adott megyéspüspök viseli a szívén, mellette pedig a családreferensek munkája is felbecsülhetetlen. Mint mondta, központilag Magyarországon is mindent megtesznek azért, hogy segítsenek a felmerülő kérdésekben, s számos nemzetközi találkozásra is készülnek a családpasztorációs területen. Marton Zsolt megköszönte a Bízd Rá Magad portál szerepvállalását, amely szavai szerint hiánypótló tevekénységet végez azzal, hogy összegyűjti és megszólaltatja mindazokat a szakembereket, szervezeteket, akik és amelyek gyakorlati segítséget tudnak nyújtani korunk hívő, de olykor eltévedő házaspárjai számára visszatalálni a számukra Isten által kijelölt útra.

Csókay András idegsebész és felesége, Altay Daniella egymáshoz való kötődése gyakorlatilag az általános iskolától számítható. A sokat próbált házaspár kendőzetlen őszinteséggel nyilvánult meg az azóta közösen megtett útról.

„Hétszer hetvenszer hazudtam neki” – mondta Csókay András, aki feleségével nagyon fiatalon esett szerelembe, s akivel – Isten kegyelméből – mégis számtalan buktatót átvészeltek.

A világhírű idegsebész őszintén vallott a Jézusnak hátat fordító élet sivárságáról, a hitetlenségről, a hűtlenségről, amelyekkel kapcsolatban Marton Zsolt úgy fogalmazott, ezek nagyon mély sebeket ejthetnek egy házasságon, ugyanakkor

minden seb gyógyítható.

A lelkipásztor a krízisben leginkább csak meghallgat, támpontokat ad, de önmagában semmi: Isten eszköze. Csókay András emlékeztetett, nagyon sokszor fogjuk a Sátánra a rosszat, miközben elfeledkezünk egyéni szabadságunkról és felelősségünkről, Isten viszont mindig mellettünk áll, csak döntsünk mellette.

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír