Isten országa a kicsinyeké – Zatykó László OFM elmélkedése Porciunkula ünnepén

Az Angyalos Boldogasszony-templom hiába a legkisebbek egyike, mégis ott van a legnagyobbak között: pápai bazilika. Terra Sancta, Szent Föld – így tartotta Szent Ferenc, és ezt éreztem ottjártamban én is. Jó okkal kérte a pápától Ferenc, hogy részesítse a szentföldi imakiváltságokban.

Van-e üzenete annak, hogy e kicsiny templom a legnagyobb rangban van? Bizony van, éspedig ez: „aki a legkisebb mindnyájatok között, az az igazán nagy” (vö. Lk 9,48). Isten országa, Isten végtelen fenségű uralma, királysága fenntartott hely a kicsinyek számára: „ilyeneké az Isten országa” (Lk 18,16). És ez a meseszép paradoxon mérhetetlen örömmel tölti el Jézust: „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura azért, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked” (Lk 10,21).

E kicsinyek – Szent Ferenc szótárában e minoresek – mind egy-egy porciunkula, Isten kicsi temploma (1Kor 3,16), akik épp az Atya jóvoltából, s e jóság befogadásával lesznek Isten hatalmas templomaivá, patriarchális bazilikákká.

Csodálatos paradoxon, ellentmondás, hogy Isten nagyságát befogadva e kicsinyek, kisebbnél is kisebbnek érzik, tudják magukat, de épp ezáltal, alázatuk által fölemeltetnek, krisztusi nagyságra jutnak. A mustármag, mely kisebb minden magocskánál, fává terebélyesedik (Lk 13,19). Ismerjük a Fiorettiből, hogy Szent Ferenc alvernai lelkigyakorlatának egyik éjszakáján kitárt karokkal, majd a földre borulva ismételgeti: „Ki vagy te Uram, s ki vagyok én?” Órák telnek így el. Leó testvér már aggódik; keresésére indul Alverna erdős, sziklás rengetegébe. Megtalálja, de nem akarja megzavarni. Egy ágacska mégiscsak megreccsen, lelepleződik. Ferenc, amennyire szóba önthető, feltárja neki imádságának rejtélyét. Amikor kitárta karját, s kiáltotta: „Ki vagy te, Uram?”, a Legfölségesebbet látta az ő nagyságának, nagy jóvoltának, nagy irgalmának fényességében. De ugyanebben a fényben látnia kellett azt is, hogy ki is ő e nagysághoz képest. Ekkor hangzik el a másik kiáltás leborulva:

„Ki vagyok én?” S részletesen sorolta, hogy milyennek látta magát Isten nagy jó voltának fénylő napsugarában. Látta kicsiségét, semmiségét, bűnösségét.

E felsorolást mély sóhaj és egy szó zárta: féreg. Súlyos. A nagy Király, a Megfeszített, akinek szerelme pár nap múlva megsebesíti Ferencet, áldozatának kíntüzében a 22. zsoltárt imádkozza, s ebben ott ez a sor: „Én azonban féreg vagyok, nem ember” (Zsolt 22,7; 2LHív 46). Jézus osztozik, részt vesz legmélyebb nyomorúságunkban, bűntelenül magán szenvedi bűn-állapotunkat, „átokká lesz” (Gal 3,13), hogy bocsánatkéréssé legyen értünk az Atya szeretetében. Mi pedig nyomorúságaink mélységéből kiáltunk, és nem hiába. Már kiáltásunk is fölemeltetés.

Hogy is került Ferenc a Porciunkulába? Isten útjai kifürkészhetetlenek. Egy szamár segítségével. A testvérek Rivotortóban húzták meg magukat egy szűkös kunyhóban, melyet üresen találtak. Ferenc kedvenc mondása volt, hogy „gyorsabb az út a mennyországba egy kunyhóból, mint egy palotából” (CÉ1 42). Igen ám, de megérkezett e tákolmány gazdája, szamara kíséretében. Rosszallotta, hogy egy fura szerzet telepedett be az ő ingatlanába. A szamarát küldte be, hogy köszöntse a testvéreket. A harsány beköszöntésből értettek, zokszó nélkül továbbálltak, s a szomszédos, Porciunkulának nevezett helyen, a kis templom mellett találtak üres kunyhóra. A kivert kisebb testvérek jól jártak. E kis templom vonzásában egyre gyarapodott a testvérek száma, újabb és újabb kunyhókat kellett építeniük.

Szent ez a hely. De Ferenc egy idő után félteni kezdte e hely szentségét. Aggodalmaskodott. A testvérek ellent tudnak-e állni a nagyzási kísértéseknek, vagy beköszönt majd a monstrum nagy kolostorok korszaka a vele járó félelmetes kongó ürességgel?

A Sancta Maria de Porciuncula a nehéz időkben is kiáltja: vigyázat, Isten országa a kicsinyeké!

Forrás: Ferencesek.hu

Fotó: Vatican News (Ferenc pápa, Imatalálkozó a szegények világnapján az Angyalos Boldogasszony-bazilikában, 2021. november 12., Assisi) 

Magyar Kurír