Konferenciát rendeztek Székesfehérváron a Szent István 2025 programsorozat keretében

Az államalapítás 1025. évfordulójára való előkészületként, 2020-ban államalapító magyar királyunk életművének megismertetésére és további kutatására ötéves programsorozatot hirdetett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa Egyesület. Székesfehérvár tavaly csatlakozott a Szent István 2025 programsorozathoz, amely minden évben saját tematikára épül, Szent István király örökségének egy-egy elemére irányítva a figyelmet.

Idén tavasszal Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Náray-Szabó Gábor, az MPEE elnökségi tagja felkérte a Székesfehérvári Egyházmegye püspökét, hogy a programsorozathoz kapcsolódva szentmisékkel, vallástörténeti-kulturális-tudományos konferenciával támogassa a szent király egyházszervező tevékenységének bemutatását.

Május 30-át, a Szent Jobb, első királyunk kézereklyéje megtalálásának emléknapját már a 13. századi hazai naptárak említik. E jeles napon idén Székesfehérvár adott otthont a Szent István nyomában című eseménynek.

A Szent István-székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődött a program, amelyet Spányi Antal megyéspüspök celebrált; majd konferenciát tartottak a városháza dísztermében.

Székesfehérváron Szent Istvánra emlékezni jog, lehetőség és felelősség is – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester. – E szép és méltó országos kezdeményezésben, amely Szent István életével, munkájával kapcsolatos, városunknak helye van. A város polgármestere hozzátette: a Szent István-i értékek őrzése és megosztása közös feladatunk, amely összefogást kíván. Ennek egyik kiváló példája az az együttműködés, amely Esztergom és Székesfehérvár között létrejön. A testvérvárosi szerződést aláírására a tervek szerint az augusztusi ünnepkörben kerül sor.

Náray-Szabó Gábor rámutatott: Szent István kiemelkedik a legkiválóbb államférfiak közül is, mert ő volt az, aki megteremtette a jövőnket Európában, egy keresztény államszervezet létrehozásával. Ezzel ezer év távlatából is azt üzeni a mai nemzedéknek, hogy ragaszkodunk a magyarságunkhoz.

Lomnici Zoltán köszöntőjében emlékeztetett: az ötéves program célja, hogy méltó módon felkészüljünk államalapításunk 1025. évfordulójára. Ehhez érdemes újra felfedezni Szent István teljes szellemi örökségét azzal a szándékkal, hogy a nemzeti önbecsülésre, a tudásszomjra és a magyarság valós történetének bemutatására irányuló törekvések egyesüljenek. Az évfordulón túl a másik fontos eleme a programnak, hogy hazánk történelmi fővárosa, Székesfehérvár Budapest és Debrecen mellett betöltse azt a helyet, amely jár neki történelme okán, és azért, mert az itt élők szeretik városukat, büszkék történelmére.

Azzal, hogy valamit meg tudunk osztani, nem leszünk szegényebbek; azzal, hogy kincseinket számontartjuk, nem szegényítünk másokat – mondta köszöntője elején Spányi Antal megyéspüspök. – Székesfehérvárnak világos kincsei vannak Szent István személyével, életével, munkásságával kapcsolatban, amelyeket nem mások ellenére, hanem másokért kell őrizni, képviselni, és az utánunk következő nemzedéknek átadni, hogy nemzetünk gazdagodjon.

A főpásztor felidézte Szent István temetését és azt, hogyan tárták fel 1083-ban sírját, illetve találták meg a Szent Jobbot. Az első magyar szent király tárgyi és szellemi hagyatékát, emlékeit nemcsak kötelességünk továbbadni, hanem jogunk és felelősségünk is a magyarságunk megőrzése, erősítése érdekében.

A köszöntőket követően az esemény résztvevői meghallgatták Balogh Elemér jogtörténész, egyetemi tanár Szent István, a magyar büntetőjog reformátora című előadását. A korabeli magyar és európai büntetőjog összehasonlító elemzése kevéssé ismert téma, hiszen Szent Istvánt inkább mint államalapító nagy királyt, egyházszervezőt szokták említeni. Európai léptékű, európai öntudatú uralkodó volt; uralkodása mérföldkőnek számított a magyar, de sok vonatkozásban az európai társdalom-, egyház- és jogtörténetben is – mondta a jogtörténész, aki előadásában István király nagyfokú bölcsességről tanúskodó büntetőjogi rendelkezéseinek európai kontextusba helyezett, vázlatos elemzésére vállalkozott. Rámutatott, hogy az uralkodó csak annyit változtatott meg a tradíció jogrendjéből, amennyi feltétlenül szükségesnek mutatkozott. Amit megkövetelt, az az újszerűnek mutatkozó keresztény értékrenden alapuló államrend és Egyház védelme, és azt szigorú következetességgel elrendelte.

A rendezvényről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: szekesfehervar.hu, Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Simon Erika

Magyar Kurír