Kurt Koch: Nem tekinthetünk egymásra riválisokként – Katolikus–ortodox párbeszéd Pannonhalmán

A tévedhetetlenség kérdésével foglalkozó dokumentum előkészítése

A találkozó helyszíne a Vatikán kérésére lett Pannonhalma. A felkérés mutatja annak az elkötelezettségnek az elismerését, amivel a Pannonhalmi Főapátság három évtizede szolgálja az ökumenizmus ügyét, az ortodox és a katolikus egyház közötti párbeszédet. Pannonhalma híd: összeköt és elősegíti a találkozást.

A vegyesbizottság az ortodox és katolikus egyház közötti teológiai párbeszéd legmagasabb fóruma. A most ülésező koordinációs testület a vegyesbizottság szűkebb munkacsoportja: Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztériumának prefektusa, valamint Job Getcha pisidiai metropolita társelnökökkel együtt húsz katolikus és ortodox egyházi és világi teológus dolgozik együtt jelenleg Pannonhalmán. Általános feladatuk, hogy előkészítsék a teológiai párbeszéd témáinak anyagait. Legutóbbi ülésükön 2025-ben, Krétán a tévedhetetlenség kérdését elemezték, ennek folytatása zajlik a pannonhalmi ülésen.

A találkozó első napjára a bencés közösség meghívta a magyar Katolikus Egyház és a testvéregyházak képviselőit. Így jelen volt Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Udvardy György veszprémi érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Német László bíboros, belgrádi érsek, Baán Izsák OSB, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor konventuális perjele, Berhidai Pius OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke, valamint Arsenios Kardamakis, ausztriai metropolita, magyarországi- és közép-európai exarcha. A testvéregyházakat Keczkó Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerület püspöke, Márkus Mihály, a Pápai Református Egyházmegye esperese és Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök képviselte.

A közösen ünnepelt szentmise után, melynek főcelebránsa és szónoka Kurt Koch bíboros volt, fogadást tartottak, lehetőséget kínálva a kötetlenebb találkozásra.

Hortobágyi Cirill testvéri szeretettel köszöntötte a bizottság tagjait, az egyházak képviselőit és vendégeket. „Krisztus egyháza az emberek bűnei miatt megosztott, de nem feledhetjük Jézus imáját: Legyenek mindnyájan egyek. Jézus imájához csatlakozunk a szentmisében, a keresztények egységéért imádkozunk” – fogalmazott.

Az igazi szeretet képes arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek

Kurt Koch bíboros homíliájának központi gondolata, hogy az imádság kiengesztelődést és egységet teremtő erő. Jézus felszólítása – „Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes” – arra irányítja figyelmünket, hogy Isten tökéletessége szuverén szeretetében mutatkozik meg. Isten „felkelti napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak egyaránt”. Tetteit nem az emberi jóság vagy gonoszság, igazságosság vagy igazságtalanság szabja meg. Isten Krisztusban maga kezdeményezi a kiengesztelődést a bűnös emberrel, nem vár arra, hogy az ember tegye meg az első lépést. „Őmaga jön ki elénk, hogy kiengesztelődjön a vétkesekkel.”

Jézusban Isten úgy jön el hozzánk, ahogyan arra mi magunktól sosem gondolnánk. Nem bárányt várnánk, hanem oroszlánt, aki erejével felforgatja a világot és kiűzi belőle a gonoszt. De ő a bárányok oldalára áll, sőt ő maga válik báránnyá. Így a keresztény hit szerint az emberiség megváltása nem a világ félelmetes hatalmain keresztül valósul meg, hanem Jézus védtelen szeretetének erejében.

Jézus inkább hagyja, hogy bűneinkért keresztre szegezzék, mintsem bármiféle erőszakhoz folyamodjék. A határtalan szeretet Istene következetesen cselekszik, képes ellenfeleket fiaivá és leányaivá formálni.

Jézus tőlünk is elvárja, hogy szuverén módon cselekedjünk, tőlünk is kéri, hogy még ellenségeinket is szeressük. Mert ha csak azokat szeretjük, akik viszontszeretnek minket, akkor csak reagálunk mások szeretetére. Ez magában rejti annak a veszélyét, hogy előbb-utóbb mindenre csak reagálni fogunk. Jézus azonban azt várja tőlünk, hogy kezdeményezők legyünk, mert

a szeretet nemcsak meglátja a másikban a szépséget, hanem arra is megvan az ereje, hogy helyreállítsa az eltorzult szépséget. Az igazi szeretet arra is képes, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek és legyőzze azt

– mutatott rá, milyen nagy szükségünk van erre a szuverén erőre, amikor mind személyes kapcsolatainkban, mind a világpolitikában újra meg újra működésbe lép a kölcsönös fegyverkezés ördögi köre. Ennek akkor lehet vége, ha az egyik fél megáll, ez tudja az ellenségeskedés ördögi körét megtörni.

Jézus világos utat mutat: „Imádkozzatok üldözőitekért!” (Mt 5,44) Az imádság ereje abban rejlik, hogy általa az ellenségeskedés kiengesztelődéssé alakulhat át az emberek közötti mindennapi súrlódások és viták közepette. Az imádság segít Isten távlatában látni a másik embert, különösen azt, akivel nehézségünk van. 

Az imádság az ellenségeskedést kiengesztelődéssé alakíthatja, ezért a béke és a gyógyulás egyik legfontosabb forrása.

Jézus a kereszten, majd nyomában Szent István vértanú is az imádságban kérte üldözői bocsánatát, példát adva minden kereszténynek.

A bíboros ezt az üzenetet az ökumenizmusra is alkalmazza: a katolikusoknak és ortodoxoknak ma ökumenikus törekvésükben gyakorolni kell a „szuverenitást”, nem tekinthetünk egymásra riválisokként, ellenségekként, „a hit egységében, az ökumenikus sokszínűséget tiszteletben tartva kell elfogadnunk a másikat”, hogy megéljük az egymást gazdagító testvériséget.

Az Egyház egységének helyreállítása csak akkor lehet hiteles, ha az ökumenikus törekvések lelke az imádság marad, ha elmélyítjük spirituális erejét. Az egyesülés Jézusnak a tanítványok egységéért mondott főpapi imájában az „ökumenikus egység belső tere”.

Akkor válhatunk mi keresztények eggyé egymással, ha engedjük, hogy az Úr imája egybegyűjtsön bennünket – mondta.

Kurt Koch köszönetet mondott azért, hogy ülésüket a Pannonhalmi Bencés Főapátságban tarthatják. A monostor ugyanis arra is emlékeztet, hogy az ökumenikus mozgalom a keresztény egységért végzett imanyolcad bevezetésével indult, ezért kezdettől fogva imádságos mozgalom volt, és ma is annak kell maradnia.

Az ökumenikus párbeszédben egymást Isten elé visszük, egymást Isten előtt szemléljük, és egymásért imádkozunk.

Rámutatott arra, hogy püspökként különösen is feladatuk van e tekintetben. A görög elnevezésnek, „episkopos” Nagy Szent Gergely pápa előremutató értelmezést adott, nem felügyelőnek, hanem látó embernek fordította. Ebben az értelemben püspöknek lenni azt jelenti, hogy Isten szemszögéből kell látnunk, és Istennel együtt kell szemlélnünk azokat, akiket ránk bízott.

Az imádság és az istendicséret által a keresztények gyakran közelebb kerülhetnek egymáshoz, mint pusztán a teológiai eszmecserék révén. Szent Benedek tanítását követve első helyre kell tenni az istenszolgálatot, az ortodox hagyomány pedig arra emlékeztet, hogy az „ortodoxia” mindenekelőtt Isten helyes dicsőítését jelenti. A bíboros végül arra buzdított, hogy

az ökumenikus közösségben tanuljuk meg egyre elmélyültebben együtt dicsőíteni Istent, mert ez vezet el a nagyobb belső szabadsághoz, kiengesztelődéshez és egységhez.

Pannonhalma az ortodox-katolikus párbeszéd szolgálatában

A katolikus–ortodox nemzetközi vegyesbizottság 1979-ben létesült azzal a céllal, hogy előmozdítsa a két egyház közeledését, tisztázza a közöttük húzódó nézetéréseket, segítse teljes egységük jövőbeli helyreállítását. A bizottság mindeddig hét dokumentumot jelentetett meg az egyházak önértelmezését és életét érintő alapvető kérdésekről.

Dejcsics Konrád elmondta, a bencés közösség több kívánt lenni, mint puszta vendéglátó. Készületként felvállaltak egy tanulási folyamatot: elmélyedtek az ortodox-katolikus párbeszéd teológiai hátterében, az elmúlt hetekben imádságukban hordozták az egység ügyét. A diákokat is igyekeztek bekapcsolni ebbe a történelmi eseménybe: 9–11-es tanulók vegyescsoportja egyéni és közös kutatómunkában dolgozzák fel az ortodoxia és a katolikus egyház párbeszédét és a pannonhalmi ökumenikus tevékenységet. A találkozó során a csoporttagok feladata megismerkedni a bizottság egy-egy tagjával, és interjút készíteni velük, valamint alkalmuk van találkozni és beszélgetni Kurt Koch bíborossal.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír