Lehetőség az újrakezdésre – Bántalmazott nőket támogat Libanonban a magyar Katolikus Karitász

2018. november 8. csütörtök 18:12

Október végén indult a Katolikus Karitász libanoni bántalmazott nőket és gyermekeket segítő támogatási programja, amelynek keretében a segélyszervezet közel egy éven keresztül biztosítja egy Bejrút-közeli menedékház működését.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A magyar és a libanoni Karitász korábban együttműködési megállapodást kötött, hogy közös program keretében segítsék a háborús menekülteket és az egyéb okokból üldözötteket Libanonban.

A most támogatott projekt célja a Libanonban elkövetett visszaélések, erőszak és kizsákmányolás áldozatainak védelme és rehabilitációja, menedékhelyek és az alapvető, valamint az orvosi, jogi és pszichoszociális segítségnyújtás biztosítása révén.


Libanonban évtizedek óta jellemző jelenség a női háztartási munkavállalók tömeges érkezése az országba, akik családoknál vállalják a háztartás vezetését – főzést, mosást, vasalást, takarítást stb. –, illetve a gyermekfelügyeletet. A háztartási alkalmazottak sok problémával szembesülnek a vagyontárgyaik, dokumentumaik elkobzásától a mozgásszabadság korlátozásán, a kommunikáció ellehetetlenítésén, a bérek ki nem fizetésén át egészen a fizikai, szexuális és erkölcsi visszaélésekig. Emellett az országban élő menekültek és a helyi lakosok körében is előfordul a nőkkel szembeni erőszak, valamint családi és vallási okok miatti üldöztetés is. Ezek következtében sokan menekülni kényszerülnek, s számukra a libanoni Karitász által működtetett biztonságos menedékházak nyújthatnak ideiglenes otthont, védelmet és reményt az újrakezdéshez. A segítséget kérők általában nagyon kritikus állapotban kerülnek ide, többen állapotosok vagy újszülött gyermekükkel érkeznek.

A most indult támogatási program összértéke 9 millió forint. A projektet elindító szerződést Écsy Gábor, a magyar Karitász igazgatója és Paul Karam, a libanoni Karitász elnöke írta alá október 23-án Bejrútban. Ezt követően a magyar Karitász vezetői ellátogattak az Olajfa Menedékházba, ahol az ott élő nyolcvan bentlakóval is találkoztak. A lakók énekes műsorral várták a küldöttséget, majd két üldöztetést elszenvedett hölgy osztotta meg személyes történetét. Hálájukat fejezték ki a többiek nevében is a támogatásért, hisz az otthon védelmet nyújtott nekik az erőszak elől, és most a reményt és az életet adja számukra a borzalmak után.

Az egyik lakó, már magát biztonságban érezve, mosollyal és hálával a szemében mesélte el történetét: „29 éves vagyok, két gyermek édesanyja. Családom kérésére jöttem Libanonba, hogy segítsem a szüleimet. Két éve és két hónapja jöttem egy családhoz. Többször megvertek, a fizetésemet sokszor nem fizették ki. Később bezártak a házba és senkivel nem beszélhettem. Ezután döntöttem úgy, hogy megszököm, és egy templomba menekültem. A templomból hoztak ide a Karitász menedékházába. Amikor ideértem, kétségbe voltam esve és csak haza akartam menni. Itt felhívták a családomat, segítenek a jogi ügyekben, és mindent adtak, amire szükségem volt. Itt biztonságra leltem, megvédtek engem. Köszönöm!”

Egy másik fiatal hölgy arról mesélt, hogy reggel 5 órától éjfélig kellett dolgoznia, három kisgyermekre vigyázott és a háztartási munkákat végezte. Az anyuka állandóan bántalmazta, és mindig azt mondta neki, hogy csak elviszi a pénzt a gyermekei elől, így a fizetésének nagy részét nem adták oda. Később kényszerítették, hogy megtartsa a ramadánt, és étlen-szomjan bezárták. Egy alkalommal, amikor a háziasszony nyitva felejtette az ajtót, megszökött és próbált segítséget kérni. A Karitász menedékházába irányították, ahol védelmet, ellátást és lehetőséget kapott az újrakezdésre.

A ház vezetői elmondták, hogy a náluk védelmet élvező nők mindegyike súlyos traumát élt át, gyakran találkoznak egészen különös kegyetlenségekkel is. Évekkel ezelőtt egy olyan lakója is volt a háznak, aki csak kétszer kapott enni a munkáltatójától, akkor is csak kenyeret a padlóra dobva, és csupán két perce volt elfogyasztani azt, mielőtt kidobták volna. Inni sem adtak neki, így titokban kellett a fürdőszobába mennie és a csapból innia. Egyszer három napra bezárták egy szobába, anélkül, hogy bármit ehetett volna, így kénytelen volt a saját vizeletét meginni, hogy túlélje. Amikor ez a rémálom véget ért, mindössze 32 kilogramm volt. Mindennap megverték pálcával vagy nadrágszíjjal. Egy nap a kórházban ébredt varratokkal a hasán. Néhány nap kórházi ellátás után hazavitték munkáltatói, és bezárták egy szobába, míg egyszer csak előálltak azzal, hogy hazamehet, kezébe nyomtak egy repülőjegyet és kivitték a repülőtérre, majd 10 havi fizetés helyett kéthavi bérrel otthagyták. Szerencsére a biztonságiak észrevették rossz állapotát és nem engedték utazni, újra kórházba, majd onnan a menedékházba került. Itt épült fel, itt tanult meg varrni, és kézműves termékeket, táskákat készíteni. Gyógyulása után hazatért Togóba, s azóta kézzel készült képeslapok értékesítéséből tartja el magát.

Paul Karam atya a Karitász szolidaritását köszönte meg, és azt a lehetőséget, hogy a házban lakók életébe reményt és változást hoz a magyar Karitász. „Ezzel a programmal is láthatóvá válik, hogy egy család vagyunk.”

Az otthon működésében a lakók jelentős szerepet vállalnak, ők látják el a főzést, takarítást, így kisebb személyzetre van szükség. Emellett képzések, foglalkozások keretében megtanulnak varrni, táskákat, karkötőket és egyéb használati tárgyakat készíteni, amelyek értékesítésével a ház működéséhez is hozzájárulnak, az új ismeretek pedig életük újrakezdését segíthetik.

A libanoni tartózkodás során a magyar Katolikus Karitász vezetősége találkozott Joseph Spiteri apostoli nunciussal és Michel Aoun Karitászért felelős maronita püspökkel is, akikkel a támogatás részleteiről, a helyi lakosok és a menekültek helyzetéről, valamint a libanoni Karitász munkájának fontos láncszemeiről beszélgettek. Joseph Spiteri nuncius kiemelte, hogy a libanoni keresztények száma folyamatosan mozgásban van, ezért is nagyon fontos az itt élő keresztény közösségek, és így a Karitász feladata is, hiszen ezek a megmaradás egyik fő zálogai. A Karitász a Libanonban jelen lévő mind a hat katolikus felekezet közös segélyszervezeteként összesen 16 egyházmegyében, azaz mindenhol jelen van.

Michel Aoun püspök köszönetét fejezte ki a magyar Karitásznak, valamint a visegrádi négyek püspöki konferenciáinak korábbi támogatásáért, hiszen az elégtelen állami szolgáltatások miatt a Caritas olyan fontos feladatokat lát el a térségben, mint egészségügyi szolgálatok, iskolák, védett házak működtetése. A helyi lakosok megélhetése, biztonsága és létbiztonsága, a szolgáltatások megfelelő működése és a Libanonban különösen nagy számban (1,5 millió) tartózkodó menekültek megfelelő ellátása elengedhetetlen ahhoz, hogy az életüket ne máshol képzeljék el, hanem Libanonban, illetve a hazájukban.

A Caritas Libanon 1972-ben alakult meg, a helyi katolikus Egyház hivatalos karja a szegények szolgálatában. Az országban tíz egészségügyi központot, kilenc mobil orvosi klinikát, 11 közösségi központot, hét menekültközpontot és öt menedékházat működtetnek. A Caritas Libanon nagy részt vállal a szeretet, jótékonyság és igazságosság előmozdításában. A Caritas – válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás mellett – védelmet, egészségügyi és szociális ellátást, valamint oktatást és érdekképviseletet biztosít a menekültek számára.

A magyar Katolikus Karitász által támogatott Olajfa Menedékház 2005-ben nyitotta meg kapuit. Szociális munkások, ügyvédek, ápolónők és szakértő tanácsadók támogatásával segítik a lakókat. 

A háztartási alkalmazottak nagy számát mutatja, hogy 2016-ban a helyi Munkaügyi Minisztérium 63 486 új munkaengedélyt adott ki, és 108 584 engedélyt újított meg összesen 172 070 női háztartási alkalmazott számára. Paul Karam atya tájékoztatása szerint naponta több száz utas érkezik afrikai országokból az erre a célra kiépült repülőjáratokkal Libanonba háztartási munkára. A háztartási alkalmazottak legnagyobb csoportjai etiópok, togóiak, bangladesiek, filippínók, kenyaiak és nepáliak.

A legtöbb munkavállaló nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, engedélyekkel. Libanonban a háztartási alkalmazottakkal szembeni hátrányos viselkedés és emberi jogsértés elterjedt, és tolerálhatónak számít a családok és a munkaszervező ügynökségek körében. Többségük kényszermunkássá válik, és sok esetben emberkereskedelem áldozatai lesznek, az útleveleiket elkobozzák a munkáltatóik, korlátlan munkanapokat és órákat kell dolgozniuk, fizikai bántalmazás és verbális zaklatás áldozatai lesznek, fizetésképtelenség és kényszerű letiltás sújtja őket.

Egyes adatok szerint a háztartási alkalmazottak 65 százaléka végzett kényszermunkát, tapasztalt szolgaságot vagy rabszolgaságot a Libanonban töltött idő alatt. A munkáltató házát elhagyó munkavállalók elveszítik jogi státuszukat, és nem dolgozhatnak. Ez pedig nagyobb visszaélésekhez, kizsákmányoláshoz vezet, és a letartóztatás veszélyével jár. Sok illegális bevándorló nő könnyű áldozata lesz a szexkereskedőknek, és erőszakkal az illegális prostitúció felé terelődik.

Számos ország, mint például Etiópia, Nepál, a Fülöp-szigetek és Madagaszkár tiltotta meg, hogy a nők háztartási alkalmazottként a MENA-régióba (közel-keleti és észak-afrikai régióba, köztük Libanonba) utazzanak, annak érdekében, hogy megvédjék őket a visszaélések e formáitól. Sajnos ez csak arra ösztönzi a nőket, hogy alternatív útvonalakat válasszanak Libanonba harmadik országokon keresztül. A bántalmazás áldozatait a hivatalok, illetve a civil szervezetek is általában a Caritas Libanon menedékhelyeire küldik.

Forrás: Zagyva Richárd/Katolikus Karitász

Fotó: Katolikus Karitász

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
fopasztor-konyhaban-addig-kell-gyurni-tesztat-amig-elmondjuk-az-50-zsoltart
Főpásztor a konyhában – Addig kell gyúrni a tésztát, amíg elmondjuk az 50. zsoltárt

December 4-én Kocsis Fülöp metropolita az Eucharisztiához használt kovászos kenyeret, proszforát készített Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben; december 5-én pedig Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök felolvasóvá avatta Dévai Marcell negyedéves görögkatolikus papnövendéket.

2018. december 10. hétfő
remenyt-es-munkalehetoseget-adni-reintegracios-kozpontot-hoztak-letre-gyorben
Reményt és munkalehetőséget adni – Reintegrációs központot hoztak létre Győrben

December 7-én sajtótájékoztatót tartott a Győri Egyházmegyei Karitász a győri Apor Vilmos Házban, hogy bemutassák a megváltozott munkaképességű emberek számára létrehozott reintegrációs központot. Az eseményen jelen volt Veres András győri megyéspüspök is.

2018. december 10. hétfő