Másodszor rendeztek nemzetközi patrisztikus konferenciát a Szent Atanáz-főiskolán

Az Augustinianum Patrisztikus Intézettel és a Pápai Keleti Intézettel együttműködésben – 2013 után – második alkalommal megrendezett nemzetközi patrisztikus konferencián ezúttal az anyaság állt a figyelem középpontjában. E fontos témáról két kiváló kutató és egyben édesanya tartott lectio magistralist: Emanuela Prinzivalli (Sapienza – Università di Roma) és Annewies van den Hoek (Harvard Divinity School, Cambridge, Massachusetts). Emanuela Prinzivalli a kereszténység legkorábbi irodalmi alkotásain keresztül mutatta be az első századok azon teológiai gondolatait, melyek az anyaságra mint az emberi élet egyik legmélyebb és legtermészetesebb valóságára reflektáltak. A várandósság, a szülés és az anyai szeretet olyan erőteljes emberi tapasztalatok, melyek, természetesen, az első századoktól kezdve áthatották a keresztény ember mentalitását is – magyarázta az olasz kutató –, ezért az anyaság képe, mint sokatmondó és kifejező eszköz egyszerre jelenik meg a teológiai és pasztorális jellegű művekben. Az irodalom mellett jelentősek a képzőművészeti alkotások, ilyen például a poreči (az ókori Parentium városa, ma Horvátországban található), második század második felében épített Euphrasziusz-bazilika, melynek mozaikjait Annewies van den Hoek kutatta. A harvardi professzor asszony a kutatás eredményeit először Nyíregyházán ismertette. A kutató részletesen elemezte a bazilika apszisán látható tizenkét vértanúnő ábrázolását. Diavetítéssel kísért előadásában nagy precizitással mutatta be a főtemplom mozaikjainak egyediségét, miközben összevetette a hasonló típusú bazilikák (főleg a ravennai) ábrázolásaival. A tizenkét női szent kiválasztása és a nőiesség (az áldott állapot) megjelenítése a professzor asszony figyelmét a mártírok tisztelete és a kor keresztény tanításának kutatása felé vezette. Előadásában részletesen rekonstruált képet nyújtott a konferencia hallgatóinak az adott helyről és korszakról.

A konferencia további előadói változatos szempontok szerint vizsgálták az anyaság témáját. Az alexandriai ókeresztény iskola és a korai szerzetesség hagyományát antropológiai, spirituális és mariológiai szempontból Gyurkovics Miklós (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza), Vito Limone (Università Vita-Salute San Raffaele, Milánó) és Ötvös Csaba (Debreceni Egyetem) mutatták be. A bizánci és szír keresztény egyház liturgikus és lelkiségi hagyományában az anyaság témáját Manuel Nin (Pontificio Istituto Orientale, Róma), Valentin Vesa (Babeş–Bolyai Egyetem Ortodox Teológiai Kar, Kolozsvár) és Ivancsó István (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza) kutatta. Neveléstörténeti aspektusból Verdes Miklós (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza) mutatta be az ókeresztény kor anyáinak alakját, az irodalomtörténet oldaláról pedig Pataki Elvira (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Budapest) ismertette tudományos kutatásának eredményét, mely Nazianzoszi Gergely édesanyjáról szóló költeményeinek vizsgálatából született. A latin egyházatyák mariológiai tételeit és anyaságról szóló tanítását Vít Hušek (Centre for Patristic, Medieval and Renaissance Texts, Olomouc), David Vopřada (Centre for Patristic, Medieval and Renaissance Texts, Olomouc) és Giuseppe Caruso OSA. (Institutum Patristicum Augustinianum, Róma) kutatta.

A konferencia záró előadása telt ház előtt hangzott el: Emanuela Prinzivalli Órigenész újonnan feltárt „Zsoltár-homíliáiról” és a kutatás, illetve a szövegkritikai kiadás munkálatainak részleteiről számolt be első kézből, hiszen az ez év júniusában megjelent Die griechischen christlichen Schriftsteller der ersten Jahrhunderte (NF 19, Origenes Werke XIII) közös szerzője Lorenzo Perronével, Marina Molin Pradellel és Antonio Cacciarival együtt. A professzor asszony e patrisztikus szenzációról szóló élvezetes előadása a nyíregyházi konferencia méltó befejezése volt. Az előadás magyar tolmácsolással hamarosan megtekinthető lesz a főiskola Youtube-csatornáján.

A két nap magas színvonalú előadásait értékes szakmai hozzászólások és tapasztalatcserék kísérték, mivel a konferencia előadóin és a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanári karán kívül a hallgatóság soraiban jelen volt többek között Somos Róbert, a Magyar Patrisztikai Társaság elnöke, valamint Juraj Pigula, a Szlovák Patrisztikai Társaság, Veronika Černušková, a Cseh Patrisztikai Társaság képviselője, továbbá John J. Herrmann, az ókeresztény építészet neves kutatója Bostonból, Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora és a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja.

A tudományos értekezlet nemcsak tematikájában volt ökumenikus, hanem az előadók személyükkel is képviselték a római katolikus, a görögkatolikus, az ortodox és a protestáns felekezeteket. Rövid összegzésként a szakemberek a következő tudományos eredményeket fogalmazták meg: az előkészületi munkálatok során azzal a ténnyel szembesültek, hogy az ókeresztény irodalom kutatói az anyaság témáját kevés alkalommal vizsgálták, ezért a konferencián elhangzott előadásokból készített publikációk, melyek az újonnan indult Eastern Theological Journal folyóirat következő számaiban jelennek meg, az újabb kutatásoknak jó alapot fognak biztosítani. A patrológia igényes műveléséből származó eredmények több tudományterületen is hasznosíthatók, így a történelmi, az irodalmi és az archeológiai kutatások mellett értékes ismereteket szolgáltatnak a modern társadalomtudomány műveléséhez is.

Fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Gyurkovics Miklós/Magyar Kurír