Megáldották az országos rehabilitációs központ kápolnáját

2018. május 17. csütörtök 16:54

Kápolnamegáldással, állandó kiállítás megnyitásával és tudományos üléssel ünnepelte május 17-én az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), hogy száz éve, 1918. május 1-jén nyílt meg Budapest és Budakeszi határában elődje, a József Főherceg Tüdőbeteg Katonák Otthona.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A centenáriumi ünnepség központi eseményeként bemutatott szentmisében Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főépületének harmadik emeletén kialakított, Kalkuttai Szent Terézről elnevezett kápolnát.

A szertartáson jelen volt többek között Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter evangélikus püspök; Balog Zoltán, az emberi erőforrások leköszönő minisztere; Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Erdő Péter bíboros a kápolnamegáldás alkalmával a kórházi lelkészi szolgálatról is beszélt.

Erdő Péter bíboros beszédét az alábbiakban közöljük.

Nagy örömmel áldjuk meg ma ezt a Kalkuttai Szent Teréz anya tiszteltére kialakított kápolnát. Teréz anya személye a XX. század világra szóló jelensége volt. Kicsi, töpörödött alakjából kedvesség és erő sugárzott. Minden látogatása és megjelenése azt az üzenetet közvetítette, hogy Jézus Krisztus szeretete a mi figyelmünkön és áldozatos munkánkon keresztül akar működni az emberek között. Felejthetetlen az a tévéközvetítés, amelyet temetéséről láthattunk. Végeláthatatlan menet, nem keresztény emberek tömegei, akik tisztelettel és szeretettel ismerték el Teréz anya nagyságát. Azért vívott ki ekkora elismerést, mert a segítő szeretet nyelvét beszélte, mert teljes szívvel és teljes erővel tudott odafordulni a legszegényebbek felé.

A betegség maga is egyfajta szegénységet jelent. Az egészségnek, az életnek és a szabadságnak ugyanis nincs vételára. Ezeknek a javaknak az értékét pénzben nem lehet kifejezni. A zsoltárban azt olvassuk: „Az élet ára túl magas volna, meg nem fizetheti senki soha” (Zsolt 49,9). A szabadságról pedig a római jog úgy tartotta, hogy olyan kincs, aminek nincs becsértéke. Márpedig a súlyos betegség akadályozza az ember szabadságának kibontakozását. Kinek a mozgása korlátozott, kinek a beszéde ütközik akadályokba, kinek az érzékszervei sérültek. Ha ilyen állapotunkban valaki segíteni tud, ha kommunikál velünk, már ez is óriási ajándék. És persze csodálatos dolog, amikor az orvostudomány segítségével az állapotunk is jobbra fordul.

Egészen különleges szerepe van a betegek mellett az egyházi szolgálatnak. Természetesen olykor szükség lehet a pszichológus segítségére vagy egyszerűen csak a jóindulatú és kedves emberi beszélgetésre. De amit a keresztény lelkipásztori szolgálat adni tud, az különbözik ettől. Nem valamilyen pszichológiai vagy egészségügyi szakszolgáltatásról van szó a kórházi lelkészek esetében. Működésünk egy másik horizonton helyezkedik el. Isten kegyelmét közvetítjük. A földi élet, a szenvedés értelmét villantja fel az Egyház szolgálata. Egyházunk szentségei magának Krisztusnak a kegyelmét közvetítik.

Életem egyik legnagyszerűbb emléke, amikor egy haldoklót elláttam szentségekkel, és láttam, hogy kisimult az arca, szinte eláradt rajta a fény. Harmóniába került a múlttal, a jelennel és a jövővel. Beköltözött a lelkébe Isten békéje. Sokszor az ilyen élmények a gyógyulás szempontjából is hasznosak lehetnek, de nem pusztán ez a szentségek szerepe. Az Istennel való találkozás pillanatai nem csupán vigasztalnak, hanem intenzívebben kapcsolnak bennünket az objektív valóság teljességéhez. Ha nem így volna, sovány lenne a vigasz, amit a szép szavak jelentenek.

Ezért olyan fontos, hogy kórházainkban valódi lelkipásztori ellátás lehet, hogy kápolna létesülhet, ahol őrizhetjük az Oltáriszentséget, akinek a közelében betegek, hozzátartozók és a kórház dolgozói egyaránt Isten elé tárhatják életük drámai helyzetét. Az itt őrzött Oltáriszentségnek hitünk szerint kisugárzása van. Mi őrizzük a szentséget, ő pedig őriz minket. Egy ilyen kápolna egyben lehetőséget teremt arra, hogy a betegeknek kiszolgáltassuk az Eucharisztiát, akár úgy, mint az „úton járók eledelét”, akár szent útravaló gyanánt.

Hálás köszönet illeti a Kórház vezetőségét és mindazokat, akik ennek a kápolnának a kialakításához művészetükkel, szaktudásukkal hozzájárultak. Adja Isten, hogy ez a kápolna és a Benne Lakó erőforrása legyen minden itt ápolt betegnek, minden itt dolgozónak és minden ide betérőnek.

Boldogságos Szűz Mária, betegek gyógyítója, Szent Kalkuttai Teréz anya, könyörögjetek értünk! Ámen!

* * *

A szentmise után Bogárdi Szabó István és Gáncs Péter mondott imát. Cserháti Péter, az OORI főigazgatója többek között megköszönte az intézetbe bejáró katolikus, református és evangélikus kórházlelkészek szolgálatát, valamint a kápolna kialakításában tevékeny művészek munkáját.

A centenárium alkalmából mondott ünnepi beszédében Balog Zoltán kifejtette: amikor az ember beteg lesz, a test, a lélek és a szellem egyszerre kerül próbatétel elé, és mindhárom gyógyításra szorul. A miniszter egyúttal közölte, hogy 2018. július 1-jétől a kormány vállalta minden egyházi szolgálatban álló lelkigondozó javadalmazását.

A centenárium tudományos üléssel és kiállítás-megnyitóval folytatódott. Az OORI most megnyílt állandó kiállítása bemutatja az intézet évszázados történetével kapcsolatos dokumentumokat, tárgyakat, illetve a rehabilitáció kezdeteinek és magyarországi történetének relikviáit.

Évszázados történelmének első ötven évét az intézmény a tuberkulózis elleni küzdelemmel töltötte. Ám 1966-ra a tuberkulózis elleni sikeres országos fellépés eredményeként a tbc-s betegek száma jelentős mértékben lecsökkent. Az új, rehabilitációs profil felé való törekvés új osztályok alakulását jelentette. 1975. december 1-jén megalakult az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet.

Az 1990-es évekre vált bizonyossá, hogy az egykori tüdőpavilonok még átalakítás után is alkalmatlanok a modern huszadik századi rehabilitációs ellátásra; új, a kor követelményeinek megfelelő épületre van szükség.

Az építkezés 2000. november 1-jén kezdődött – hat egymással összekötött épületszárny jött létre, összesen 34 ezer négyzetméteren. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet jelenleg komplex orvosi rehabilitációt végző centrum. Ortopédiai és sebészeti ellátást, valamint öt területen rehabilitációs fekvőbeteg-ellátást nyújt, összesen 388 ágyon.

A Kalkuttai Szent Teréz-kápolna művészeinek vallomásaiból

Temesváry Csilla építész:
Az újonnan beépített szerkezetek anyagukban, méreteikben maximálisan igazodnak a meglévőkhöz. A kápolnát díszítő és funkcióját biztosító képzőművészeti alkotások: a fatáblaképek visszafogott aranyos ragyogása, az ablakok előtti üvegtáblák rejtelmes csillogása és a padlón játékosan megjelenő fények, a régi technikával kialakított tabernákulum zárórácsa, a míves antik feszület mind-mind a mai kor, modern világunk és a múlt, az élet gyönyörű folytonosságát hivatott bemutatni.

Gecse Szilveszter kőfaragó:
A kápolna szakrális berendezései, az oltár, az ambó tervezésekor Németországból származó jura kőre esett a választás, amit a kő meleg színe, játékos struktúrája és a felületén látható, az élet folytonosságát jelképező sok-sok kis fosszília, növényi lenyomat indokolt.

Angyal Julia festőművész:
Kappadókia barlangszentélyei nagy hatást tettek rám. Szakrális tér. Ezeken a helyeken érezhető igazán a mentesség mindenféle dísztől. Ezért próbálom képeimben ezt az elvet alkalmazni. Szeretek mindig hozzátenni valamit, ami Magyarországhoz köt, ezért van Jézus kezében országalma. Teréz anya gondolatai annyira csodálatosak, hogy bármelyiket tehettem volna a képemre, de aztán úgy döntöttem, hogy mégis ez legyen: „Az élet titok, fejtsd meg.” A titok, amelyik mindenkit megállít, és gondolkodásra ösztönöz, mielőtt az oltárhoz lép. Egyébként Teréz anyának minden napra van egy gondolata. Május 17-re azt mondja, hogy Mária nagysága alázatosságában rejlik. Ezt talán az oltárkép is kifejezi.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
bagnasco-biboros-genovai-aldozatok-temetesen-kapcsolataink-lehetnek-hid-hogy-atlepjuk-az-urt
Bagnasco bíboros a genovai áldozatok temetésén: Kapcsolataink lehetnek a híd, hogy átlépjük az űrt

Augusztus 18-án, szombaton, az olaszországi nemzeti gyász napján temették el Genovában a Morandi-híd összeomlásakor életét vesztett 19 embert. Húsz család az állami temetés helyett családi körben vett búcsút szeretteitől. A gyászszertartást Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek vezette.

18:34
atlenyegules-cimmel-nyilik-kiallitas-az-eucharisztiarol-pesti-vigadoban
„Átlényegülés” címmel nyílik kiállítás az Eucharisztiáról a Pesti Vigadóban

„Átlényegülés – Az Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén” címmel nyílik kiállítás a Pesti Vigadó épületében augusztus 27-én. A tárlat a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészítő rendezvényeinek sorába illeszkedik.

17:41