Mit tehetek érted? – Jelenlétházat adtak át Ságújfalun

Hazai – 2021. augusztus 25., szerda | 10:53

Támogatók, adományozók, munkatársak, önkéntesek és a gondoskodásuk körébe tartozók közösségében ünnepelte felújított háza elkészültét a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány augusztus 24-én Ságújfalun. A Beer Miklós püspök kezdeményezése nyomán létrejött alapítvány munkájával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) Jelenlét felzárkóztatási programjához kapcsolódott.

Megalapítását követően, 2019-ben vette meg a romos, komfort nélküli vályogházat az önkormányzattól a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány, és fogott bele kormányzati támogatással – ami a beruházás egyötödét fedezte –, illetve magyar cégek, magánszemélyek kisebb-nagyobb adományainak köszönhetően a felújításba. A helybeliek kétkezi munkájukkal segítették az építkezést. „Nagyon sok ember megmozdult” – mutat körbe a jelenlévőkre Beer Miklós püspök.

Bár szűk volt a rendelkezésre álló keret, igyekeztek a legtöbbet kihozni belőle. „Nagyon sok építőanyag adományként jutott hozzánk, ebből próbáltunk egy alapminőséget megteremteni” – mondja a bejárás során Dálnoki Gábor, az alapítvány kuratóriumi tagja, a ház egyik vezetője. Az épületet vizesblokkal is bővítették, ahol tisztálkodási és mosási lehetőséget biztosítanak. A közösségi helyiségben van konyhájuk – itt együtt fognak főzni az asszonyok –, és van babasarok. A ház végében fedett terasz, körülötte nagy udvar.

Az iskola mögött, a templomtól sem messze áll a Jelenlétház. „Mindig olyan helyet keresünk, ahol zajlik a falu élete, ahol könnyen belénk tud botlani a rászoruló ember. Fontos, hogy ne kelljen keresni minket” – magyarázza a helyválasztást Vecsei Miklós, az MMSZ alelnöke, a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos. Ez a diagnózisalapú program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján háromszáz település felzárkóztatását célozza, amelyeket egy komplex szociális mutató alapján választottak ki.

A jelenlévőket elsőként Kovács Tibor, a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány létrehozója köszöntötte. „Hosszú évek ismeretsége és tisztelete köt Beer Miklós püspökhöz. Mély emberszeretete és közvetlensége megfogott. A másokon való feltétlen segíteni akarás áthatja életét ma is, csakúgy mint főpásztorként” – beszélt a motivációról, ami elindította kettejük közös munkáját, majd kórházakba, Ipolytölgyesre vitte őket a rászorulók közé. 2019 szeptemberében érezték, elérkezett az idő az alapítvány létrehozására, és csatlakoztak Ságújfaluval a Jelenlét programhoz.

Szentes Attila, Ságújfalu polgármestere meglepődött, amikor megtudta, a legszegényebb háromszáz település listáján Ságújfalu is szerepel. „A szociális mutatók szerint valóban oda tartozunk. Örömmel fogadtam Beer Miklós felkérését, hogy Ságújfalut választotta az alapítvány. Számunkra mérföldkő a ház megnyitása” – mutatott rá arra, hogy milyen sokat jelent, ha egy lecsúszóban lévő település még időben mentőövet kap. „Harcolni fogunk, s az Önök segítségével győzni is” – fejezte ki bizakodását és egyben háláját, hozzátéve, a helyiek keze munkájának ugyancsak nagyon sokat köszönhetnek.

Vecsei Miklós a Jelenlét program szellemiségét mutatta be.

Jelenlét az, amikor kölcsönösen nyomot hagyunk egymásban. Ha mi is úgy megyünk haza, hogy tanultunk együtt valamit.”

Vecsei Miklós szerint nem tudatosítjuk elégszer magunkban, hogy mindaz, amink van, ajándék, de azt sem, hogy mindenki kapott valamit, olyan nincs, hogy valaki semmit se. „Innen kell elindulnunk, és vállalni ezt a sokszor lehetetlen küldetést” – hangsúlyozta.

Elmondta, az MMSZ akkor tudja elhozni a 2015-ös indulása óta már több településen bizonyított modellt, ha „vannak emberek, akik kinyitják nekünk az ajtót, meghallják a hívó szót, ha örömmel fogadják az érkezőt. Az emberen múlik, lesz-e jelenlét, s integráció is akkor lesz, ha örömmel fogadnak. Az érkezőnek pedig azzal a tudattal kell jönnie, hogy neki kell megismernie a fogadó világát. A segítés tehát tudást igényel, sokkal bonyolultabb folyamat, mint azt feltételezzük” – fejtette ki.

Végül Beer Miklós, a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott köszönetet minden jelenlévőnek. „Egyikünk se maga választotta, hogy hol szülessen. Minden ajándék. Akkor válunk felnőtté, ha ezt mindennapi kapcsolatainkban is megértjük és megéljük, és a szeretetben találkozunk egymással. Jézus ezt az utat mutatja, nekünk pedig őszintén és önzetlenül egymás szemébe nézve kell feltennünk a kérdést: „Mit tehetek érted?”

„A Jóisten áldjon meg mindnyájatokat, akik itt vagytok. Azzal a hittel adom át a házat, hogy sokat fogunk találkozni, és találkozásainkon keresztül kicsit jobb lesz a világ. Fogadjátok el ezt a házat.”

Ságújfalun a katolikus közösségi házban már megkezdődött a Jelenlét program. Volt már részük leégett ház felújításában, az alapítvány, az önkormányzat és a helybeliek összefogásával. Megkezdődött a földek megművelésének első lépése, a szemét összetakarítása.

Dálnoki Gábor a kezdetekről elmondta, meg tudtak ismerkedni a családokkal, negyven családdal vannak napi kapcsolatban, elkezdődött az elfogadási folyamat. A program két 8 órában és két 4 órában dolgozó munkatárs  foglalkoztatását teszi lehetővé. „A munkatársak nagy lelkesedéssel dolgoznak. Folyamatos tanulásban vagyunk, részt veszünk a Máltai Szeretetszolgálat tanfolyamain, igyekszünk megtanulni a hatékony segítés módjait. Lehetőségeinkhez mérten mindenkinek megadjuk a segítséget, de azt is elvárjuk, hogy aki kér, aktív részvételt adjon cserébe, ez ugyanis segíti, hogy megbecsülje, amit kap.”

A közgazdász végzettségű vezető számára nagy megtiszteltetés, hogy felkérték a feladatra. „Látom, mekkora a világunkban az elszegényedés, a nyomorúság, a másik oldalon pedig a társadalom rideg hozzáállása. Az érzékenyítés is nagyon fontos feladatunk.”

Vandornyik Roland egyike a segítőknek, Dálnoki Gábor kiemeli hasznos munkáját. „Igyekeztem mindenben segíteni. Nem vagyok tehetős ember, de ami tőlem tellett, azt megtettem. Bízom a programban, mert akik vezetik, helybeliek, tudják, milyen helyzetben élünk és milyen irányban kell azt kezelni. Legfontosabb, hogy a fiataljainkkal kezdjünk valamit. Minél korábban kapnak segítséget, annál biztosabb, hogy lesz eredménye.

Az, hogy elmondjuk nekik, így vagy úgy kell, nem elég. Célt kell tudni felmutatni nekik, és kísérni kell őket. Jelenléttel”

– mondja, és megsimogatja elsős kisfia fejét.

A Jelenlét programot dióhéjban bemutatva Vecsei Miklós elmondta, az MMSZ által kifejlesztett modellnek nincs kötelező módszertana, ez terepen tanulható műfaj. Diagnózisalapú, ami azt jelenti, a település megismerését követően a helyiekkel közösen állítanak fel egy stratégiát, a hétköznapokban dől el, hol, miben és hogyan fognak segíteni. Három alapvető célteljesítést várnak el: a megérkezés első évében el kell oda jutni, hogy egyetlen gyermeket sem „veszíthetnek el”, tehát nem történhet meg, hogy valakit kiemelnek a családjából; megművelnek minden négyzetméter használható földet, és nem engednek meg a házakban olyan állagromlást, ami veszélyeztetné a lakhatást. A program további sikere a későbbiekben nagyban függ attól, lesz-e olyan piaci szereplő, aki lehetőséget lát a településben.

Szentes Attila kérdésünkre elmondta, a település rászorultságát mérő komplex mutató része a munkanélküliségi ráta, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, a 14 év alatti gyerekek és a 65 éven felettiek számaránya, valamint a település adóerő-képessége. Ezekben mutat elmaradást Ságújfalu. A települést terheli az elvándorlás, iskolájában csökken a tanulói létszám, amit Szentes Attila nagyon fájlal, mert a kiemelkedés záloga a polgármester szerint a munka és az iskolázottság. „Amíg mi, az önkormányzat voltunk az iskola gazdái, úgy tekintettünk rá, mint a család szeme fényére. Tanórákon kívüli programokkal vonzottuk hozzánk a szomszédos településről is a gyerekeket. Akkor 207 tanulónk volt, jelenleg 168. Most nincs meg az a plusz, amit hozzá tudtunk tenni.” A Jelenlét programtól ő is sokat vár, és nagyra értékeli az összefogást. A kormány, az önkormányzat és az alapítvány együtt olyan helyzetekben is tud segíteni, ami önerőből lehetetlen lenne.

Beer Miklós neve hívószó itt Ságújfalun is. A püspök pedig örömmel meséli, hogy a házban alvóhelyet is készítettek neki. Hetente egyszer el szeretne látogatni ide, fontos számára a jelenlét.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria