Nem szűnnek a véres harcok Kongóban – A helyi egyházak mindent megtesznek a párbeszédért

Február 3-án az M23-as milícia, amely január végén elfoglalta Gomát, Észak-Kivu tartomány fővárosát, „humanitárius okokból” tűzszünetet hirdetett, amely február 4-én lépett hatályba.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban „a néhány napja meghirdetett tűzszünet valójában csak arra szolgált, hogy az M23 lázadó csoport és a ruandai hadsereg fegyverekkel, lőszerrel és élelemmel lássa el csapatait, hogy aztán folytathassák előrenyomulásukat dél felé” – mondta a Fides missziós hírügynökségnek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Dél-Kivu tartomány fővárosában, Bukavuban a katolikus egyház egyik helyi megfigyelője. „A különböző nem kormányzati szervezetek és nemzetközi hivatalok külföldi alkalmazottai időközben elhagyták a várost, viszont a misszionáriusok és a helyi papság ott maradtak.”

A katolikus és protestáns küldöttség találkozója Gomában az M23 vezetőivel

Február 12-én egy katolikusokból (Kongói Nemzeti Püspöki Konferencia, CENCO) és protestánsokból (Église du Christ au Congo, ECC) álló küldöttség találkozott Gomában az M23 milícia, a várost január végén ellenőrzése alá vonó, Ruanda-párti lázadó mozgalom vezetőivel. „A cél az volt, hogy meggyőzzük őket arról, hogy a fegyveres harc nem megoldás, és hogy olyan javaslattal álljunk elő, amely hozzájárulhat a tartós béke megteremtéséhez” – mondta el Donatien Nshole, a Kongói Nemzeti Püspöki Konferencia főtitkára.

A küldöttség találkozott Corneille Nangaaval, az Alliance Fleuve Congo (AFC), az M23 politikai szárnyának koordinátorával. „Folytatjuk a Kinshasában megkezdett utunkat, hogy érzékennyé tegyük az összes politikai pártot, amelyek fontosak a válság megoldása és a tartós béke megteremtése szempontjából” – magyarázta a püspöki konferencia főtitkára. A két egyház küldöttsége különösen „a Kongói Demokratikus Köztársaságban való együttélés társadalmi egyezményének módszertanát” mutatta be. A lázadók vezetői azt válaszolták, hogy „nyitottak a párbeszédre”.

Donatien Nshole meg van győződve arról, hogy van lehetőség a tárgyalásokra a konfliktus békés megoldása érdekében. „Elmagyaráztuk a párbeszéd dinamikáját, és tárgyalópartnereink beleegyeztek, hogy részt vesznek benne.” A békéért és az együttélésért kötött kongói társadalmi egyezmény célja, hogy párbeszédre törekedjen valamennyi érdekelt fél bevonásával, beleértve a lázadókat és a száműzetésben élő társadalmi-politikai szereplőket is. Annak érdekében, hogy kezdeményezésüknek regionális dimenziót adjanak, a CENCO és az ECC Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök, egyben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) elnöke,valamint William Ruto kenyai elnök, egyben a Kelet-afrikai Közösség (AEC) elnöke támogatását kérte.

Bukavu lakói menekülnek az M23 fegyveresei elől

Február 15-én, szombaton azonban pánik tört ki Bukavuban, az ország második legnagyobb városában: az ott élők tömegesen menekültek a Ruanda által támogatott lázadók fenyegető előrenyomulása miatt. Az M23 milicistái és a kongói kormányerők közötti összecsapásokban eddig közel háromezer ember vesztette életét, és mintegy 350 ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Bukavuban – a körülbelül 1,3 millió lakosú városban, amely mintegy 100 kilométerre délre fekszik a lázadók által uralt Gomától – azok, akik nem tudtak elmenekülni, otthonaikban vártak, félelemben, mivel a kongói katonák elhagyták állomásaikat.

Az M23 fegyveresei legutóbbi támadásukkal nagyobb területet vontak ellenőrzésük alá, mint amennyit korábban elfoglaltak, ami példátlan kihívást jelent a kinshasai központi kormányzat számára.

A kongói elnök a müncheni biztonsági konferencián

A 61. Müncheni Biztonsági Konferencián – amelyet február 14. és 16. között rendeztek meg – Félix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke arra szólította fel a résztvevőket, hogy szabjanak ki szankciókat Ruandára, és azzal vádolta az országot, hogy „expanziós törekvései vannak”.

„Nem fogjuk tovább tűrni, hogy stratégiai erőforrásainkat külföldi érdekek miatt kifosszák, a káoszból hasznot húzók cinkos tekintete mellett!” – hangoztatta.

Corneille Nangaa, az M23-at is magában foglaló politikai-katonai koalíció vezetője kijelentette, hogy meg akarja dönteni a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, és hozzátette, hogy fegyvereseivel együtt több ezer kilométert vonul a keleti régióból, hogy elfoglalja Kongó fővárosát.

Az Európai Unió küldöttsége az Afrikai Unió csúcstalálkozóján

Eközben a kontinens államfői Addisz-Abebában, Etiópia fővárosában tartották február 15–16-án az Afrikai Unió 38. csúcstalálkozóját, melyen az EU küldöttsége is jelen volt. Az Európai Unió közölte, hogy „sürgősen” mérlegeli az összes lehetőséget, válaszul a lázadók egyre szélesedő offenzívájára. A döntés az Európai Parlament felhívását követi, amely a héten arra szólította az EU-t, hogy függessze fel a Ruandával kötött, ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást. A strasbourgi törvényhozók még február 13-án, csütörtökön elsöprő többséggel elfogadtak egy nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra is felszólította a 27 EU-tagállamot, hogy fagyasszanak be minden közvetlen költségvetési támogatást, valamint katonai és biztonsági segítséget Ruandának.

Az emberi jogok megsértése

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az ENSZ Gyermekalapja elítélte a humanitárius jog széles körű megsértését és a gyermekek bántalmazását a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol gyakran válnak erőszak áldozatává és besorozzák őket katonának.

Összeállította és fordította: Hollósi Judit

Forrás: Fides.org (1; 2); Vatican News

Fotó: Fides.org; Vatican News

Magyar Kurír