Százéves jubileumot ünnepel a nyírbátori görögkatolikus közösség

Már évszázadokkal ezelőtt is nagyobb létszámú görögkatolikus közösség élt Nyírbátor környékén. Az iparosodással egyre többen költöztek be a városba. A hívek az 1800-as évek végén Munkács püspökéhez fordultak, és templom, illetve parókia építését kérték. A püspökség vásárolt ugyan egy telket, ám éveken keresztül nem épült semmi, így a város 1910-ben egy óvoda mellett döntött. 1912-ben megalapították a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét. Miklósy István, az első hajdúdorogi megyéspüspök a nyírvasvári segédlelkészt bízta meg Nyírbátor papi ellátásával, mert a lelkész betegsége miatt nem tudott rendszeresen eljárni a településre liturgiát végezni. 1918-ban a nagyjából 1200 lelkes nyírbátori közösség kérte önállósulását, ám ehelyett 1921-ben nyírcsászári felügyelete alá került. Az ügyet Kozma János ottani parókus és Baloghy László nyírbátori jegyző karolta fel, 1921. október 23-án pedig Kovács Antal főgondnok lakásán kimondták az önálló egyházközség megalakulását, amelyet a püspök is jóváhagyott. Az első segédlelkész Kupár Lajos volt, aki mintegy fél évig látta el a szolgálatot.

1922 nyarán megérkezett a településre Árkosy István. Ekkor gyűjtés is indult, a prédikáló körutakon az év végéig 84 ezer korona gyűlt össze. 32 civil munkatárs indult útnak, hogy templomra, parókiára gyűjtsön. Közben az Országos Földrendező Bizottságtól 1900 négyszögöl telket is kapott a közösség, a mai nyírbátori vasútállomás mögött. Árkosy Istvánt 1924-ben pappá szentelték, majd szervezőlelkésszé nevezték ki. Nagy vita volt: hol kezdődjön meg az építés? Végül a kapott telket eladták. 1927-ben állami támogatással épült fel az iskola és a tanítói lakás a mai helyén. Itt alakították ki a 16×6 méteres iskolakápolnát is, amelyhez 1928-ban 530 kilós harangot vásárolt a közösség. A kápolna egyre szűkebb lett, így 1932 áprilisában letették a mai templom alapkövét.

Az akkori Görögkatolikus Szemle így számolt be erről: „Legcsodálatosabb az egészben az volt, hogy nemcsak a görögkatolikusok adakoztak. Reformátusok, zsidók egyaránt kivették részüket. Maga a református pap is adakozott. A zsidó pap 20 pengőt adott a templom építésére, így gyűlt össze körülbelül 12 ezer pengő. 1932 tavaszán vette kezdetét az építés. Minden épkézláb ember részt vett a munkában... A templom talapzatát s kb. egy méter magasságig a falat ingyen munkások rakták fel... A vasablakok közül kettőt egy nyírbátori zsidó vaskereskedő ingyen ajándékozott a templomnak...” A templom tervezett költsége 27 ezer pengő volt.

A templom rekord gyorsasággal elkészült, fél évvel később, október 30-án fel is szentelték. Sajnos a sietségben azonban a betonkoszorú elmaradt, az épület megrepedezett, ezért később vissza kellett bontani és újjáépíteni a falakat és a tetőt. Tíz év kellett, és volt templom, iskola és parókia, Árkosy Istvánt pedig 1946-ban Debrecenbe küldte püspöke parókusnak.

A helyére 1946 áprilisában Hudáky Aladár debreceni segédlelkész érkezett, aki újraszervezte a közösségeket: 225 tagú rózsafüzér-társulat, valamint focicsapat is alakult, és 1947-ben – a korábbi egyhez képest – három osztály indult az iskolában. 1948-ban a templombelsőt freskókkal díszítették.

1949-ben az iskolaépületet, a tanítói és gondnoki lakást államosították. A híveknek épült iskolába az egyház tagjai a lábukat sem tehették be évtizedekig.

Hudáky Aladár 1955-ben Nyírbogátra költözött, ahol 1959-ben, a legnehezebb időkben templomot épített, de lelki támasza maradt a nyírbátori híveknek is a nehéz kommunista időkben. 45 évnyi szolgálata után, 1990-es nyugdíjazásakor így köszönte meg munkáját Keresztes Szilárd püspök:

„A háború utáni nehéz esztendők hiányai, az elnyomás évtizedeinek nehézségei sok keresztet jelentettek, de a nyírbátori egyházközség nemcsak átvészelte a nehéz időket, hanem közben példásan fejlődött. A legutóbbi években figyelemre méltó volt a hitoktatás fellendülése az iskolákban is, és komoly reménység a nyírbogáti közösség fejlődése is, mely talán hamarosan önálló egyházközséggé válhat.”

Jeviczki Ferenc parókus 1990-ben gyorsan belekezdett a munkába. A hitoktatásra különösen figyelt. Rendkívüli öröm volt, amikor 1992-ben majdnem kétévnyi küzdelem és 43 év után visszaszerezte az államtól az egyház részére a templom mögötti iskolát, tanítói és gondnoki lakást, amelyeknek egyházközségi funkciót adott, majd 1995-ben a felújításokra is sor került.

1996-ban a nyírbogáti templom kifestése és liturgikus terének kialakítása következett. A nyírbátori templomba pedig 1998-ban új ikonosztázion került, illetve a külső és belső renoválást is elvégezték. 2009-ben új harangláb épült. Jeviczki Ferenc 2010-ben vonult nyugdíjba.

A szolgálatot Kiss Zsolt parókus vette át. A parókián 2011. július elsejétől Házigondozói Szolgálat indult 162 idős gondozottal és 24 új munkatárssal, így ezt az épületet is átalakították, felújították. Ugyanennek az évnek az őszén az egyházmegye 4 lakásotthont is átvett 40 gondozott gyermekkel és a dolgozókkal együtt, akik ma már ugyancsak bekapcsolódnak az egyházi életbe, részt vesznek a rendezvényeken. 2011 és 2015 között új épületek is épültek a parókia udvarán, illetve a templom és a parókia is teljesen megújult kívülről. A görögkatolikus intézmények mellett a településen református és római katolikus iskola is alakult, így óvodától a gimnáziumig több mint 500 gyermek részesül egyházi nevelésben.

A nyírbátori templomot 2019-ben ismét kifestették, és ekkor már a padok és a szentély is megújultak. Lelkigyakorlatok, zarándoklatok, családi és gyermeknapok, táborok, bálok, bibliaórák színesítik a közösség életét.

100 év statisztikája szerint 4446 keresztelés, 1315 esküvő, 2527 temetés volt 2020 végéig az egyházközségben.

A jövő a lelki építkezés, megújulás, buzgóság, a hitben való megerősödés a hívek szerint. Jövőre új sétányt építenek a templommal szomszédos telken, amely a három templomot köti majd össze. Egy új bölcsőde építése is elindult, amely talán egy év múlva már megkezdheti működését.

„Nekünk nem volt Báthory fejedelmi család, aki templomot épített volna. Nem volt Kállay grófi család, aki újjáépítette volna. De voltak mély hitű, buzgó papjaink, voltak és vannak egyházukat szerető és sok-sok áldozatot hozó híveink. Nekünk sokszor csak a szegény asszony 2 fillérje jutott…. Mindezért hála legyen Istennek, hős elődeinknek, s szeretett híveinknek!” – olvasható a centenárium kapcsán a Nyíregyházi Egyházmegye honlapján.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Nyírbátori Görögkatolikus Egyházközség

Magyar Kurír