Székely János püspök megáldotta a felújított rábakethelyi Mindenszentek-templomot

Hazai – 2026. október 16., péntek | 20:00

Rábakethely felújított templomát október 15-én szentmise keretében áldotta meg Székely János püspök. Kiemelte: újra kell tanulnunk imádkozni, amikor az ember kinyitja a lelkét az ég felé, és beengedi Isten fényét, erejét. Brenner János sokat imádkozott ebben a templomban; itt mutatott be szentmiséket, gyóntatott. Nem nagy dolgokban kereste az életszentséget, hanem az isten- és emberszeretetben.

A Szentgotthárd keleti részén található Rábakethely felújított, Mindszentek titulusú templomát ünnepi szentmise keretében áldotta meg Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke október 15-én, csütörtökön.

A templom a szentségek forrása, a szentségek helye. Jövünk-e ide hétről hétre, napról napra? – tette fel a kérdést az ünnepi szentmisében a főpásztor.

Boldog Brenner János életét példaként említve a püspök szentbeszédében az imádság fontosságára hívta el a figyelmet. János atya is gyakran betért imádkozni a templomba, nem csak akkor, amikor a kötelességei miatt itt kellett lennie. 

Jézus tanítása alapján az ima nem a pogány istenségek szavakkal való kifárasztása, hanem egy kisgyermek és az édesapa boldog találkozása.

Az „Abba, Atyánk!” hiteles kimondása teljes ráhagyatkozást és az isteni akarat elfogadását jelenti a nehézségekben is.

Ezzel szemben áll Ádám példája, aki soha nem imádkozott – mondta Székely János. – A rabbik ezt döbbenettel emelték ki a bibliamagyarázataikban: Ádám soha nem szólította meg Istent.

„Istenem, Atyám, a kezedbe teszem az életemet”; tegyen velem Isten, amit csak akar. Ezt kimondani hitelesen nem is annyira könnyű; ennek a szónak, az imádság szavának, ha hiteles, akkor súlya van, ára van – hangsúlyozta a főpásztor. – Boldog Brenner János így imádkozott, így tette Isten kezébe az életét.

Ezek nemcsak felszínes, könnyű szavak voltak részéről. Lelki naplójában azt írja:

Életbástyám homlokzatára ezt írom: Legyen meg a te legszentebb akaratod.”

Ahogyan a megfeneklett hajónak szüksége van a víz áradására, úgy az emberi életnek, a házasságoknak és az Egyháznak is az imádság és a szentségek kegyelmére van szüksége ahhoz, hogy lendületet kapjon és harmóniában éljen – fogalmazott a megyéspüspök.

Boldog Brenner János ebben a templomban ünnepelte a szentmisét, és szolgáltatta ki a szentségeket, köztük a bűnbánat szentségét. Nagyon sokan úgy emlékeznek erre vissza, mint egészen különleges kegyelemre. Mindig adott tanácsot, mindig élmény volt a közelében lenni, mert

sugárzott belőle az Istennek odaadott élet öröme, tisztasága és fénye.

Az életszentség útját kell járnunk, aminek forrása és lényege: Isten szeretetében élni, ezt befogadni és továbbsugározni – emelte ki Székely János püspök. – Boldog Brenner János példája nyomán

az életszentség nem rendkívüli tettekben, hanem a mindennapi hivatások nagylelkű megélésében rejlik,

legyen szó a házastársak hűségéről, a szülőségről, a gyermekek evangéliumi útjáról vagy az időskor terheinek és bölcsességének hordozásáról.

„Ez a templom arra hív, hogy nyissuk meg a szívünket az ég felé. Engedjük, hogy belénk áradjon Isten szeretete és békéje, amelyet Brenner János is átélt napról napra ezen a helyen” – zárta szentbeszédét a megyéspüspök.

A rábakethelyi templom legnagyobb problémáját a vizesedés okozta, ezért már négy évvel ezelőtt megkezdték a vízszigetelési munkákat – mondta el az ünnepi szentmisén Déri Péter plébános.

Az elmúlt hónapokban az épület körüli munkákkal is biztosították, hogy a csapadékvíz ezentúl már ne okozzon gondot, és kívülről színezték a templomot. A beltérben új járólapokat helyeztek el; újravakolták és -színezték az oldalfalakat, ahol a munkák miatt szükségessé vált a leverése. A sekrestyébe új bútorzat került – ismertette a Mindenszentek-templom plébánosa.

A tervek szerint a közeljövőben új papi és ministránsszékekkel bővül a templom. Több liturgikus eszközt restauráltak, továbbá berendezéseket festettek újra az elmúlt időszakban.

Új szembemiséző oltárt és ambót is szentelt az ünnepen Székely János püspök.

A főpásztor Boldog Brenner János ereklyéjét helyezte el az oltárban. A szombathelyi megyéspüspök megáldotta azt az új ólomüveg ablakot is, amely azt ábrázolja, hogy Pio atya és Mindszenty József bíboros szentmisét mutatnak be a Conti utcai börtönben, a bíboros fogsága idején.

Kethely falu Szentgotthárddal egyidős. A Mindenszentek-templom helyén már az Árpád-korban állt egy román stílusú kápolna, amelyet temetőkert vett körül. 1493-ban felújították, de a törökök lerombolták. Újjáépítésekor az épületet gótikus stílusban bővítették, de román stílusú részletei ma is láthatók.

Egy 1734 után keletkezett akvarellen a templom és tornya még külön áll. A két épület közötti körülbelül négyméteres falszakaszt később építették be, ahogy az az 1819-ben készült törnaki uradalmi térkép illusztrációján látható.

A templomot Mindenszentek tiszteletére emelték. Vajda Ödön zirci apát felújíttatta – ekkor készülhetett a főoltár, amelynek oltárképén szentek csoportja veszi körül a középpontba helyezett Szentháromságot.

Az oltárkép mellett kétoldalt egy-egy magyar szent – Szent István király és Árpád-házi Szent Erzsébet – szobrát helyezték el.

1931-ben az egész templomot újrafestette Megyer Meyer Antal festőakadémiai tanár és öt növendéke. A falfestményeken az egyházművészetben elhanyagolt Mátyás-kori reneszánszot varázsolták vissza. 

Az ábrázolt szentek sorának csak a falfelület mérete szabott határt: az evangélisták, az egész Európában tisztelt személyek mellett sok magyarországi szent látható.

A templom mellékoltárát Szent József tiszteletére emelték.

A szentélyből északi irányba nyílik a régi, déli irányba az új sekrestye. A régi sekrestyében Szent Tarzíciusz, a templomhajóban a magyar Tarzíciuszként is emlegetett Boldog Brenner Jánost ábrázoló üvegablak látható.

Kívül, a templom északi falába illesztett emléktáblán a templom melletti temetőben nyugvó plébánosok nevét olvashatjuk – 1686 és 1880 között a szolgálati idejük, ezután a születési és halálozási évük feltüntetésével.

A plébániához 1698-ban 14 falu tartozott. 

Rábakethely káplánja volt Brenner János, akit 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka gyilkoltak meg brutálisan. Rá emlékeztet a templom fala mellett álló Pietà-szobor.

A barokk vonásokat mutató Kálvária-jelenet három feszülete és a keresztút 14 stációja a 19. században készült; a keresztet a hívek 1901-ben állíttatták.

A szöveg és a videó forrása: YouTube videómegosztó

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria