Szeretettel uralkodni, nem pedig zsarnokoskodni az egész világ felett – Lezárult a teremtés hete

2017. október 1. vasárnap 12:30

Nagyszabású teremtésvédelmi konferenciával zárult a teremtés hete szeptember 30-án Budapesten. A „Nem valami szabadon választható feladat” című rendezvényen, amelyet a most színre lépő 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Mozgalom közösen szervezett, Erdő Péter bíboros, prímás volt a főelőadó.

A Bálna Budapest Rendezvényközpontban lezajlott egész napos konferencia tudományos része a teremtés védelmének mikéntjével foglalkozott, Erdő Péter főelőadásában viszont arról szólt, miért kell nekünk, embereknek, főképp a hívő keresztényeknek védeni a teremtett világot.

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16) – az ökumenikus szervezésű teremtés hete idei jelmondatából indult ki előadásában a bíboros. Rávilágított, hogy Isten az egész világ iránti szeretettel teremtette meg annak részeként az embert is, a Biblia világképe szerint mint a teremtés koronáját.

„A föld rábízása az emberre szorosan összefügg azzal a kijelentéssel, hogy az ember Isten képmása. Innen ered a hivatása, hogy bölcsen, szeretettel uralkodjék, ne pedig zsarnokoskodjék az egész természet felett” – tette hozzá a főpásztor. Erdő Péter emlékeztetett rá, hogy a bűnbeesés történetében rögtön megjelenik a feszültség az ember és a környezete között, az elkeseredett küszködés a természettel, hogy szinte az arca verejtékével kell kicsikarnia a környezetéből a saját megélhetését.

Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája is foglalkozik azzal, hogy miként viaskodik az ember a környezetével. Beszél a pénz világához kötött technológiáról, amely a környezetet súlyosan fenyegeti; arról, hogy gyakran az emberi tevékenység következménye a klímaváltozás, ami a vízkészlet kimerülésével, a biodiverzitás csökkenésével jár, tömeges elvándorlást okoz és a városok szabályozatlan és mértéktelen növekedéséhez vezet.

Erdő Péter szerint a minket körülvevő univerzummal kapcsolatos legfőbb kérdés az, hogy van-e jelentősége mindannak, ami körülvesz minket. Ha ugyanis nem valljuk „minden teremtmény önmagában való értékességét” – amely a pápai enciklikának is az alapgondolata –, akkor olyan következtetésre is juthatunk, hogy a természet törvényei szerint zajlik az élet, de aszerint történik a pusztulás is, vagy feltehetjük a kérdést: miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál?

Éppen a teremtmények önértéke miatt beszél a 2015-ben megjelent enciklika mindig a teremtésről, nem pedig pusztán a természetről. „Ebben az összefüggésben áll az ember tudatos és szabad cselekvése. Ez a szabadság a feltétele annak, hogy kötelezettségeink lehessenek. Az ember felismerheti a saját felelősségét és rádöbbenhet arra, hogy nem önkényura, hanem gondozója a világnak, amelyben sajátos küldetése van” – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter megállapította: egy alapjaiban közös értékekre alapuló világkép és világnézet nélkülözhetetlen az emberiség továbbélése szempontjából, különben nem tudunk meghatározni célokat és értékeket, és nem tudunk összefogni a fennmaradásunk szempontjából szükséges célkitűzéseink érdekében sem.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy megőrizze Budapest gazdag természeti és épített örökségét és biztosítsa fenntartható fejlődését. Elmondta, a 2016-ban megkezdett faültetési program keretében 2019-ig tízezer új fát ültetnek. A Margitsziget megújulása kapcsán kiemelte, hogy a sziget csatornahálózatának kiépítésével orvosolták azt, hogy eleddig a szennyvíz közvetlenül a Dunába került. A légszennyezés csökkentése érdekében folyamatosan új, környezetbarát járműveket szerez be a közösségi közlekedésben a főváros. Emellett növelték Budapesten a P+R parkolók és a MOL Bubi kerékpárok számát, hogy minél többen választhassák a közösségi és fenntartható közlekedést.

Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán, „kritikus időszakban” jelent meg, akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ-dokumentumot – fogalmazott Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. – A pápai dokumentum azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés. Végül 2015 szeptemberében gyakorlatilag minden ország aláírta a dokumentumot. A világ vezetői – ha csak egy pillanatra is – de felismerték, hogy most több a közös teendő, mint hogy vitatkozhatnánk. Mert – ahogy Ferenc pápa rámutatott – a feladatok megoldásához a világon mindenkire szükség van.

A 72 Tanítvány Mozgalom részéről Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója köszöntötte a közel négyszáz vendéget. Hangsúlyozta, hogy a pápa közös gondolkodásra és párbeszédre hív a bolygónk jövőjét illetően, és a 72 Tanítvány Mozgalomnak is épp az a lényege, hogy a közéletben megnyilatkozzon, hitelesen közvetítse a keresztény tanítást, de ne „celebkedjen”.

A konferencián e közös gondolkodás és a párbeszéd jegyében, a teremtés hete idei témájára, az ökológiai megtérésre felfűzve csaknem két tucat szakember adott  rövid betekintést abba, hogy mi is történik közös otthonunkkal, a Földdel. Gazdasági és környezetvédelmi szakemberek, mérnökök, az orvostudomány, a szociális és családügy, valamint a környezeti nevelés szakértői léptek fel forgószínpadszerűen egymás után. Csak hogy pár nevet említsünk, előadást tartott Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia főiskolán zajló Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés elindítója; Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

A konferenciát ökumenikus összegző eszmecsere zárta: Beer Miklós katolikus püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Kodácsy Tamás református lelkész beszélgettek Nobilis Márió katolikus pap, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik vezetője moderálásával.

A szentet és a profánt nem lehet szétválasztani, hiszen ebben a világban minden megszentelt valóság, így tehát egy keresztény ember számára a mindennapi életen keresztül vezet az út az Istenhez – fogalmazott Beer Miklós. A váci megyéspüspök – Gyökössy Endre református lelkész szavait idézve – felhívta a figyelmet, hogy létezik közösségi önzés is, ami a teremtésvédelem szempontjából különösen is kulcsfogalom. Beer Miklós ezért úgy tartja, hogy ökológiai szempontból az egyéni megtérés semmiképp sem elég, össze is kell kapaszkodni.

Gáncs Péter hangsúlyozta, hogy az idő nem megújuló energiaforrás, és sok szempontból az utolsó időket éljük, de bízhatunk benne, hogy – miként Ninivének Jónás próféta idején – nekünk is ad az Úr lehetőséget a megtérésre. „A belső sivatagok miatt jönnek létre a külső sivatagok” – idézte Ferenc pápa szavait az enciklikából az elnök-püspök, majd feltette a kérdést: A mi gyülekezeteink, egyházközségeink, amelyek minden magyar településen ott vannak, tudnak-e oázisok lenni?

Kodácsy Tamás, a református Ökogyülekezeti Mozgalom munkacsoport-vezetője rávilágított, hogy az egyes ember megtérése mindig kihatással van a környezetére is, és Gáncs Péterrel egyetértve leszögezte, hogy igyekezni kell a teremtésvédelmet kiszakítani a napi pártpolitika nyomása alól.

A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy az ökológiai megtérésnek három szintje van: személyes, közösségi és intézményes. Ennek jegyében a résztvevők azt is megosztották, hogy személyesen mire figyelnek oda, hogy gondos sáfárjai legyenek a környezetüknek.

A 72 Tanítvány Mozgalom célja a katolikus társadalom szakmai alapú kapcsolat- és hálózatépítése. Létre kívánnak emellett hozni egy keresztény társadalmi civil központot, amely helyet biztosít a keresztény szellemiségű szakmai találkozásoknak, de egyúttal keresztények és nem hívők, útkeresők találkozásának helyszíne is.

A mozgalom keretében több műhely is működik: mérnök, család, egészségügyi, gazdasági, ifjúság, informatika, média, misszió, pedagógus, sport, teremtésvédelem. A műhelyek keresztény szellemben dolgoznak azzal a céllal, hogy a keresztény szakemberek véleménye hangsúlyt kapjon a társadalomban, a közbeszédben és lehetőséget teremtsen a közéletet is foglalkoztató kérdések alapos átgondolására, segítse őket a hiteles keresztény válasz megismerésében.

A mozgalom Részigazság Klub néven új közéleti beszélgető és találkozóhelyet hoz létre. Az első találkozó – amelyet október 4-én 18 és 21 óra között tartanak – címe Tömegegyház vs. apostoli egyház lesz, a meghívott vendég Pákozdi István teológus, főiskolai tanár. A találkozók helyszíne az S4 ( Budapest, V., Semmelweis utca 4.).

A konferencia társszervezői között volt a Naphimnusz Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a KETEG
Csoport, az ÉRME Üzleti Hálózatot, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, valamint a református Ökogyülekezetek és az Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoportja.

Fotó: Lafferton Zsolt, MTI

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
lezarult-brenner-janos-emlekev
Lezárult a Brenner János-emlékév – A boldoggá avatásra készül a Szombathelyi Egyházmegye

Vesperessál és ünnepi szentmisével ért véget december 15–16-án a Brenner János-emlékév a Szombathelyi Egyházmegyében. Az ünnep azonban folytatódik: jövőre május 1-jén Szombathelyen boldoggá avatják a hatvan évvel ezelőtt vértanú halált halt lelkipásztort.

16:40
miert-nem-mondta-meg-keresztelo-janos
Miért nem mondta meg Keresztelő János?

Advent 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 1,6–8; 19–28)

16:00