Van, ami mellett keresztényként nem mehetünk el szó nélkül – Veres András püspök a Café Francescóban

Tudja-e az Egyház alakítani a világ menetét? Vezet vagy reagál annak változásaira?

Az Egyháznak mindenekelőtt vezetnie kell, hiszen Jézus azt mondta: „ti vagytok a világ világossága” – kezdte válaszát a győri megyéspüspök az Egyház világban betöltött szerepét firtató első kérdésre. Veres András kiemelte: a hívő ember feladata lenne a világ alakítása, formálása, Isten országának építése. Az evangéliumnak minden kor embere számára van üzenete.

Kérdés, hogy amikor a világ vezetése nem a krisztusi értékrend szerint történik, hogyan reagáljon az Egyház, egyáltalán reagáljon-e.

Ha szól, az olaj a tűzre. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem szabad nem szólni és hagyni, hogy a világ a bűnben elmerüljön. „Feladatunk, hogy vezessük a világot Isten országa felé, és megfelelő módon és időben reagáljunk arra, ami a világban történik, próbáljuk azt jobbítani.”

A jelen problémái közül a hit válságát emelte ki Veres András, mely szerinte a hit elleni támadásokból és a szekularizációból fakad. Mint mondta, gyakran támadják az Egyházat és a hívő embereket azért az értékrendért, amit képviselnek. Ilyen helyzetben is fontos lenne, ha a hit szerinti és a világi értékrendet szembesíteni tudnánk egymással, és nem hasonulnánk ez utóbbihoz. Felhívta arra is a figyelmet, hogy „a társadalomban mi, keresztények elfogadtuk az alárendelt szerepet, mindig védekezésben vagyunk”. Éppen ezért bátorított, hogy a hitünk igazságait hirdetve, a nem hívők felé fordulva merjünk szólni, tanúságot tenni a saját értékrendünkről.

Kényes kérdés, hogy az Egyház mely közéleti kérdésekre reagál és melyekre nem. Veres András elmondta, korábban a püspöki konferencia titkáraként és a Katolikus Egyház sajtószóvivőjeként igyekezett a munkatársaival együtt mérlegelni, mikor és hogyan kell megszólalni. Nem mehettek el szó nélkül a genderideológia, az élet védelme vagy a lombikprogram kérdése mellett. „Tiszteletben tartom a nem hívő véleményét, de nem fogadom el. Ezt megtehetnék viszont is” – utalt arra, hogy ezt a hozzáállást a másik oldalon is gyakorolhatnák.

Miért van a ma emberének szüksége Jézusra?

A hit személyiségünket és a világot formáló erő. Minden emberben ott van a vallás igénye, hiszen minden ember Isten teremtménye. „Külön ajándék a keresztények számára, hogy a kinyilatkoztatást nemcsak az emberi következtetés útján ismerhetjük meg, hanem Jézus Krisztus által.” Hozzátette:

az ember nem tud Isten nélkül létezni. Ha nem talál rá a személyes Istenre, bálványokat fog magának készíteni.

Mindnyájunknak szüksége van Istenre, de nem mindenki jut el a vele való személyes találkozásra. A körülöttünk élők látását nyitogatnunk kell, hiszen Isten mindenkit meg akar érinteni. Ha hívő emberként vagyunk jelen, minden cselekedetünkkel, szavunkkal hathatunk rájuk, hogy felismerjék Isten jelenlétét. 

Az Egyházra is szükség van

Sokan gondolják: Krisztus igen, Egyház nem. De Jézus akarta az Egyházat. „Hívő emberek sem mindig tudjuk a jézusi evangéliumot megélni, és ez gyengíteni fogja az Egyház mint intézmény elfogadását.” Veres András rámutatott az alázat fontosságára: a hibákat és bűnöket be kell ismerni, és bocsánatot kell kérni miattuk.

Az Egyház isteni eredetű. Gyenge pontja ott mutatkozik meg, hogy ezt mi, emberek nem tudjuk megmutatni a világnak úgy, ahogy Jézus várná tőlünk.”

Csökken a papi és szerzetesi hivatások száma

Magyarországon válságban vannak a hivatások. Ez visszavezethető arra, hogy régen a nagycsaládokban szinte ki volt jelölve a gyerekek útja – most kevesebb gyerek születik, és még a hívő családokban is igyekeznek lebeszélni azt, aki egyházi hivatásra érez indíttatást. Ugyanakkor a világban is emberhiány van azokon a pályákon, melyekben „a másikért kell élni”, ilyen a tanár, az orvos vagy a betegápoló.

Fontos lenne, hogy a médiában se a hiányokat és a bűnt mutassuk fel mindig, hanem a jó példát – figyelmeztetett a püspök. Hozzátette: szerinte nem a társadalmi megbecsültség hiánya a fő probléma, hiszen amikor a kommunizmus alatt a szülőfalujában kivégezték a jegyzőt és halálra ítélték a plébánost, a következő néhány évben hat papi hivatás is született.

A győri papi szemináriumban ideiglenesen abbahagyták a papképzést, hogy a kispapok máshol, nagyobb közösségben nevelődjenek. Veres András elmondta, az Egyház sokat, de talán nem eleget tesz a hivatások kialakulásáért: lelkigyakorlatokat, nyílt napokat tartanak a szemináriumban, nyaranta lelkigyakorlatokat szerveznek a hivatások iránt érdeklődőknek, bátorítják a helyi közösségeket, hogy támogassák azt, akinél a hivatás nyiladozik.

Isten ma is hív meg fiatalokat, sokkal többet, mint akik elvállalják a hivatást. Ha a környezet nem tud támogatást adni nekik, meggyengülhet ez a vágy a fiatalban.”

Az Iránytű mozgalom egész évben vezeti az érdeklődő fiatalokat – tette hozzá, és kiemelte: a legtöbb, amit tehetünk és meg is kell tennünk, az az imádság.

Ad limina látogatás Leó pápánál

A püspökök ötévente esedékes látogatására a Szentatyánál november közepén kerül sor. Ezen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai együtt vesznek részt, egyénileg és közösségileg is találkoznak a pápával és a dikasztériumok vezetőivel. Veres András elmondta, hogy Leó pápát előbb ismerhette meg személyesen, mint hogy pápa lett, hiszen Ferenc pápa látogatásakor három napon keresztül kísérte a vatikáni delegációt. A világra nyitott, a mai kor kihívásaival kapcsolatban világos, egyértelmű felfogással rendelkező embernek tartja.

Egyház és világ

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogyan lehet visszacsábítani az embereket a templomba. Ezt a problémát szokás a covidra visszavezetni, ami sok ember templomlátogatási szokásait megváltoztatta, hiszen a szentmiséket és liturgiákat kommunikációs csatornákon lehetett követni. A szentségek erejében és a közösségi imádságban ugyanakkor erő van.

Az Egyház szeretne a fiatalokkal is szorosabban kapcsolódni, és meghallani a hangjukat. Még ma is tapasztalható a nyáron Rómában megrendezett ifjúsági találkozó eredményessége, de a számtalan plébániai esemény is lehetőséget teremt a találkozásra velük. 

A Katolikus Egyház médiában való jelenlétével kapcsolatban a püspök kifejtette, sok fórumon meg lehet jelenni vallásos tartalommal, de szerinte elaprózzuk az erőnket. A hatékonyság érdekében, úgy látja, koncentrálni kell a tudást és az eszközöket.

Szó esett arról is, hogy egy pap politizálhat-e. Veres András rámutatott, hogy a pártpolitizálás kerülendő, hiszen a pap célja az evangélium hirdetése. „A pap, püspök pártpolitikai tevékenységet ne végezzen, de elmondhatja és el is kell hogy mondja a véleményét, csak ne a szószékről tegye.” A közbeszéd állapota kapcsán hangsúlyozta, egyetlen keresztény ember sem süllyedhet le az „iszapbirkózás” szintjére. „Az evangélium igazságát hirdetve beszéljünk. Az igazsághoz ragaszkodunk, de senkit személyében, világnézetében, erkölcsében nem bánthatunk. A személyt tisztelnem kell, a cselekedeteivel nem kell egyetérteni” – fogalmazott.

Házasság és párválasztás a mai világban

A hallgatóság rákérdezett a válások magas számának okára és arra is, érdemes-e belemenni olyan kapcsolatba, ahol az egyik fél nem gyakorló katolikus. Veres András elmondta, meghatározó a családból hozott példa, valamint a korszellem is, melyben benne van a szexuális szabadosság.

A házasságot azonban nem lehet kipróbálni – nem lehet kipróbálni az elköteleződést elköteleződés nélkül.

A püspök úgy látja, aki nem hű a bérmálási ígéretéhez, azt nem érdemes párnak választani sem, hiszen ha valaki nem hű Istennek tett ígéretéhez, miért lenne hű ahhoz, amit az embernek tett. A hit alapján egy házaspár azonos értékrend szerint tudja megoldani a problémákat, Istennel együtt, aki számukra kapocs – magyarázta, majd hangsúlyozta azt is, hogy vannak kivételek, amikor a hívő fél megszenteli a hitetlen házastársát.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír