A nyíregyházi görögkatolikus parókia pontos alapítási évét nem ismerjük, valószínűleg a 17. század közepe tájára tehető.
Első fatemplomát feltehetően 1662-ben szentelték fel. Tíz évvel később egy Pentekosztáriont (bizánci rítusú szertartási könyv, mely húsvéttól a mindenszentek vasárnapjáig terjedő időszak istentiszteleteinek énekeit és szövegét tartalmazza), 1699-ben evangéliumos könyvet vásároltak – ez utóbbit a szomszédos királytelki parókiától. A helyi papot ekkoriban Királytelki Györgynek hívták.
Az 1747-ben és az 1751-ben végzett összeírások során is leírták a templomot. Az előbbi zsindellyel fedett, fából épített; az utóbbi pontosabb technikai meghatározással paticsból (sárból tapasztott vesszőből) épített templomot említ. Pontos építési idejét nem adták meg, de 1751-ben arra is kitértek, hogy az antimenzionját Bizánczy püspök adta, a templomot pedig Olsay Mihály helynök áldotta meg.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy a 17. században épített első templomot 1720 körül vagy újjáépítették, vagy teljesen újat emeltek helyette, amelyet újra meg is kellett áldani. Az Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök idejében végzett vizitáció idején a szükséges liturgikus könyvekkel és felszereléssel el volt látva, ikonosztázát szépnek találták, három harangja is volt.
1771-ben gróf Károlyi Antal adományozott telket az új, szilárd anyagból építendő templom számára. Az építkezéssel járó kiadásokról és bevételekről az 1770–1777 között vezetett napló számol be: ez alapján az alapkövet 1772. május 9-én szentelték meg; a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én. A templom tervezőjét nem ismerjük, a kivitelezésen egy Leopold nevű építőmester dolgozott.
Az új, torony nélküli templomról az 1781-es kánoni látogatás jegyzőkönyvében részletesen beszámoltak.
Az egész épületet szépnek és arányosnak minősítették. Fa haranglábján három harang függött, ezek közül kettőt 1775-ben áldottak meg.
A belseje is megfelelő volt; a régi fatemplomból származó, 1745-ben készült ikonosztáziont és a Bizánczy püspök által 1718-ban megszentelt antimenziont emelték ki. A liturgikus könyvek többségét Lembergben nyomtatták a 17. század második felében, valamint a 18. század elején. A templomhajóban a nők és a férfiak számára kijelölt helyet egy korlát választotta el egymástól.
Újabb részletesebb leírás maradt fenn a templomról az 1822-es egyházlátogatás után is. Tornya még ekkor sem volt, fa haranglábján két harang függött. Az ikonosztáziont már réginek találták, a szószék azonban új volt. Vasár- és ünnepnap a Szent Liturgia után magyar és ruszin nyelven prédikáltak.
Későbbi forrásokból tudható, hogy 1834-től kezdve egy kézzel írott, magyar nyelvű evangéliumos könyvet is használtak, amelyet Répásy András (1832–1850) fordított (sajnos a könyv jelenleg lappang).
Az első, szilárd anyagú görögkatolikus templom építése után nyolcvan évvel – a város anyagi támogatásával – megépült a torony is, klasszicista stílusban.
A város megyeszékhellyé válása és a hívek létszámának növekedése miatt a barokk templom kezdett kicsinek bizonyulni, s úgy érezték, hogy már nem felel meg a városiasodó parókia reprezentációs igényeinek sem. Hamarosan felmerült egy új templom építésének ötlete is. A cél megvalósulását, a gyűjtés kezdeteit és folyamatát az akkori káplán, Orosz Pál, 1887-es emlékiratában hagyományozta át az utókorra.
A régi templom bontása 1895 szeptemberében kezdődött, amiről a Nyírvidék című helyi lap is részletesen beszámolt. Ennek helyén, az Egyház és Szentmihályi utcák kereszteződésében kezdték meg az új templom építését, de nem nyugat–keleti, hanem déli–északi tájolással. A tervezést és a kivitelezést Barzó Mihály és Vojtovics Bertalan építőipari cége végezték.
Az alapkövet 1895. október 1-jén áldották meg, amelybe az ilyenkor szokásos okmányokon kívül elhelyeztek még egy 1709-es, illetve 1772-es, az előző templom alapkövéből előkerült pénzérmét is. Az évszámok egyértelműen utalnak az előző templom(ok) építési dátumaira.
A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú, eklektikus stílusú templomot 1897. október 10-én Firczák Gyula munkácsi püspök szentelte fel.
A szószéket az építő cég, a főoltárt – a szentségház hátulján olvasható felirat szerint – Kovaliczky Péter ungvári fafaragó készítette 1897-ben. Az előkészítő oltárok Opris Oszkár helyi mester munkái.
Az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye első székhelye Debrecen lett, de a két évvel későbbi bombamerénylet után a püspökség Nyíregyházára költözött.
A templomban mellékoltárokat állítottak fel (1917), a hajó boltozatára a négy evangélistát ábrázoló képek kerültek (1931), majd stallumokat állítottak a szentélybe a káptalan számára (1932).
Miklósy István megyéspüspök szerette volna a templomot bővíteni, halála után az egyházközség képviselő-testülete tett erőfeszítéseket ennek megvalósításra, de nem jártak sikerrel.
A püspök emlékére készült egy, a főoltár mögé helyezett, keresztre feszítést ábrázoló vászonkép. 1953 és 1979 között Miklósy püspök földi maradványai a templomban nyugodtak, majd a máriapócsi bazilika altemplomában helyezték el.
A II. világháború idején a templom megrongálódott, kijavítására csak 1949-ben került sor. A bővítés gondolata újból felmerült, de a háború után erre nem volt esély. A templombelsőt 1956-ban Szegedi Molnár Géza festette ki; az oltárokat egy év múlva aranyozták és márványozták újra.
A szentély színes üvegablakai Nagy Szent Bazilt, Aranyszájú Szent Jánost, valamint a Hajdúdorogi Egyházmegyét alapító Szent X. Piusz pápát ábrázolják – az 1958-ben készültek, Petrasovszky Manó festőművész tervei alapján. Szintén ő készített tervet 1965-ben egy teljes ikonosztázionhoz, amely azonban nem valósult meg. Monumentális, vászonra festett Keresztre feszítés című képe viszont a főoltár mögött függött.
1989-ben jelentős külső-belső felújítás kezdődött a templomban.
Két, a főbejárathoz közeli mellékoltárát áthelyezték a tornyok és a keresztszárak között ekkor kialakított kicsiny kápolnába; helyükre gyóntatószékek kerültek. Az oldalkarzatok alatti Szent Miklós- és Szent István első vértanú oltárok menzáját megrövidítették, a szószéket lebontották.
A templom hajójában a négy evangélista képét Nemcsics Antal tervei szerint festették fel.
2005-ben a szigetelést végezték el, majd a belső térben az oldalfalakat újrafestették.
2008-ban a külső is megújult, a fűtést korszerűsítették, új padlóburkolat készült, a faberendezés szakszerű restaurálása megindult. Szutor Katalin festő-restaurátor művész két alapképe ekkor váltotta fel Bélaváry Alice műveit. A munkálatok befejezését jelentette, hogy 2009. december 6-án Kocsis Fülöp megyéspüspök megáldotta a templomot.
2011-ben épült meg Kárpáti László tervei szerint a klasszikus építészeti formákat mutató, faragott kövekkel burkolt, falazott ikonosztázion. A monumentális építmény ikonjait Seres Tamás festő-restaurátor művész készítette.
2013 februárjában a Szent Miklós parokiális templom társszékesegyházi rangot kapott.
Ferenc pápa 2015. március 19-én kelt, Ad aptius consulendum kezdetű apostoli konstitúciójával a Hajdúdorogi Metropólia részeként a Nyíregyházi Egyházmegyét is megalapította, a Szent Miklós-templomot pedig az új eparchia székesegyházául rendelte.
A székesegyház nagyszabású rekonstrukciója 2019-ben kezdődött. A tervező Szabolcsiné Rezsőfi Ágnes volt, a kivitelezési munkálatokat Gál Attila végezte. A régi sekrestye helyett az egész szentélyt körülölelő új sekrestye épült 2022-ben. Az ablakokba új nyílászárók kerültek.
A Petrasovszky-féle három nagy színes ablakot a szentélyből kiemelték, és a templom különböző pontjain helyezték el, a többi nagy ablakkeretbe Seres Tamás tervei alapján hatszárnyú kerubokat és szeráfokat ábrázoló új, ólmozott üvegek készültek.
A székesegyház falainak teljes bizánci stílusú kifestése Seres Tamás festő-restaurátor művész vezetésével és nagyarányú közreműködésével zajlott.
A munkák során két új kápolnát is kialakítottak: a pócsi Szűzanya, valamint Csodatévő Szent Miklós tiszteletére. A baldachinos főoltárt és a mellékoltárokat restaurálták, a hajóba új padok készültek.
A székesegyház ünnepélyes felszentelését Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vezette, Szocska A. Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspökök jelenlétében 2023. december 9-én.
A teljes képgaléria ITT található.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára
Fotó: Zadubenszki Norbert/Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
























