Washingtoni konferencia a vallásszabadságról – Magyarország támogatja a közel-keleti keresztényeket

A konferencia első két napját a civil társadalom képviselőinek és a vallásüldözés elől menekültek beszámolóinak szentelték, csütörtökön pedig miniszteri szintű tanácskozást tartottak. A zárónapon felszólalt Mike Pence amerikai alelnök is. 

A magyar kormány folytatja a közel-keleti keresztény közösségeket támogató politikáját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonból telefonon az MTI-nek. A tárcavezető ismertette, az amerikai külügyminisztérium a vallási közösségek védelme és a vallásszabadság világszintű biztosítása érdekében szervezte a konferenciát. Mike Pence amerikai alelnök beszéde értelmében ezt a tanácskozást minden évben megrendezik, ugyanis a Trump-kormányzat egyik prioritása a vallásszabadság biztosítása világszerte. Nyolcvan ország képviseltette magát a konferencián, amelyen húsz miniszter vett részt.

A miniszter elmondta, hogy a keresztény közösségek megvédésének fontosságáról szólt a konferencián. „Elfogadhatatlan az a nemzetközi nyilvánosságban fel-felsejlő kontextus, amely értelmében a keresztényellenesség a diszkrimináció utolsó elfogadható formája lenne, mi ezt a lehető leghatározottabban visszautasítjuk” – fogalmazott. Hozzátette, kiállnak amellett, hogy a keresztényeknek ugyanúgy jár a vallásszabadság és a biztonságos élethez való jog, mint bármely más vallási közösség tagjainak a világon.

Szijjártó Péter szerint ugyanakkor látni kell, hogy a terrorszervezetek – elsősorban az Iszlám Állam – miatt a Közel-Keleten a keresztény közösségek példátlan üldöztetésnek és szenvedésnek vannak kitéve. – Több százezer keresztény családot kényszerítettek az elmúlt években arra, hogy elhagyják az otthonukat, a földet, ahol minden más vallási közösség előtt jelen voltak és több évszázada békében és nyugalomban éltek – mutatott rá.

A külügyminiszter kijelentette: éppen ezért fontos az Iszlám Államot teljes egészében felszámolni, de nem nyugodhatunk addig, amíg nem biztosítja a nemzetközi közösség azt, hogy a Közel-Keletről elüldözött keresztények visszatérhetnek az otthonukba, hogy a keresztény közösségek üldöztetése megszűnik a Közel-Keleten, és hogy minden más közösséggel egyenlő jogokat élveznek a térségben.

Az elmúlt két évben 4,5 milliárd forintot fordítottak a közel-keleti keresztény közösségek támogatására, hogy ne kelljen elhagyniuk az otthonukat, mondta a tárcavezető, ennek jegyében egy nemzetközileg is elismert projekt keretében az iraki Telszkuf településen mintegy ezer, korábban elüldözött keresztény család lerombolt házát építették újjá. Ezzel próbálják ellensúlyozni azt „a felháborító folyamatot, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben egyötödére csökkent a keresztény közösség létszáma Irakban”. 

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy harmincegy keresztény templom felújításában vesz részt Magyarország Libanonban, keresztény közösségek iskoláit, kórházait és templomait támogatják a Közel-Keleten, Lengyelországgal közösen pedig árvaházat újítanak fel.

* * * 

A vallásszabadságról szóló háromnapos nemzetközi konferencia nyilatkozattal és akciótervvel zárult július 26-án, csütörtökön Washingtonban. A Potomac Nyilatkozatnak nevezett dokumentum – az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint – híven tükrözi az amerikai kormány álláspontját, miszerint a vallásszabadság és az egyetemes emberi jogok előmozdítása eszköz a nemzetek közötti békesség és stabilitás biztosításához, a Potomac Akcióterv pedig javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi közösségnek arra, hogyan és mit tegyen a vallásszabadság előmozdítása és a hitük miatt üldöztetést szenvedők megsegítése, illetve az ilyen jellegű erőszak visszaszorítása érdekében.

A nyilatkozat – idézve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat – a többi között leszögezi, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. De ennek megvalósulásától még távol vagyunk. „E jogokat a világon mindenütt támadások fenyegetik” – hangsúlyozza a deklaráció, megemlítve, hogy a Földön lakók legalább 80 százalékának e jogok komoly korlátozását kell megtapasztalnia, a vallás alapján történő üldöztetés, elnyomás és hátrányos megkülönböztetés manapság túl sokak számára napi valóság.

„Világunk jobb hely ott, ahol a vallásszabadság virágzik” – áll a nyilatkozatban.

A Potomac Akcióterv a vallásszabadság jogának védelmét és az ehhez szükséges tennivalókat helyezi előtérbe. Leszögezi, hogy az egyes országoknak erőteljesebben kell pártolniuk a vallásszabadság ügyét, és jobban egyeztetniük kell egymással e szabadságjog érvényesítése és a vallásuk miatt üldözöttek megsegítése érdekében. Az akcióterv sürgeti, hogy az államok vegyenek igénybe megfelelő diplomáciai, humanitárius és más szükséges eszközöket annak érdekében, hogy megvédhessék népüket a népirtástól, a háborús bűnöktől és az etnikai tisztogatásoktól.

A dokumentum augusztus 3-át a vallásuk miatt üldöztetést szenvedő túlélők emléknapjává nyilvánítja. 2014-ben ezen a napon kezdődött az Irakban élő jazidi kisebbség üldözése, férfi tagjainak lemészárlása az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet által.

Forrás: MTI

Fotó: MTI; Agensir

Magyar Kurír