Zuppi bíboros Moszkvában ukrán hadifoglyokat látogatott meg és tárgyalt a kiskorúak hazatéréséről is

A moszkvai küldetés egyik célja volt meglátogatni egy ukrán hadifoglyokat őrző fogolytábort, és párbeszédet folytatni a rabokkal. Matteo Zuppi látogatására szeptember 29-én, kedden, az Oroszországi Föderációban tett útjának második napján került sor. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a hatóságok beleegyeztek a Vatikán kérésébe.

„Nagyon fontos találkozó volt” – mondta Zuppi. Júliusban Ukrajnában is történt hasonló, amikor Lviv környékén belépett egy büntetés-végrehajtási telep páncélozott kapuin, ahol az orosz hadsereg foglyait tartották fogva. A bíboros hangsúlyozta, hogy XIV. Leó közelségét szerette volna közvetíteni az oroszországi létesítményben azoknak, akiket a harctereken fogtak el. És „annak reményét is, hogy mindenki hazatérhet”.

Zuppi arról is beszámolt, hogy „személyesen beszélhetett néhányukkal, hogy ellenőrizze fogva tartásuk körülményeit”. Majd hozzátette: „Nagyon vágynak arra, hogy újra átölelhessék szeretteiket: ezért remélem, hogy ez a látogatás ösztönözheti a fogolycserét, és további fejleményekhez vezethet.”

Az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) elnökének háromnapos moszkvai látogatása szeptember 30-án este ért véget. Az apostoli nuncius, Giovanni d’Aniello érsek kísérte a programokon. Ez volt a harmadik küldetése az Oroszországi Föderációban az ukrajnai háború kezdete és a 2023-ban Ferenc pápa által kezdeményezett, majd XIV. Leó által megerősített humanitárius diplomácia jegyében folytatott békemissziója óta.

A kezdeményezés

célja, hogy enyhítse az emberek szenvedését azzal, hogy a két ország között elősegíti a találkozást, a párbeszédet Kijev és Moszkva között,

többek között az Államtitkárság és a nunciatúrák hálózatán keresztül. Ezeken a csatornákon három év alatt több ezer hadifogoly, gyermek és mindkét országban eltűnt ember neve került elő.

Az első – és a leginkább „politikai” jellegű – találkozó Jurij Viktorovics Usakovval, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai főtanácsadójával zajlott. Kétórás egyeztetésre került sor öt témában. Elsőként a foglyul esett katonák cseréjéről tárgyaltak: ez mindkét állam vezetése számára fontos kérdés, amelyben Zuppi és a nunciatúrák azzal járultak hozzá a folyamathoz, hogy a Kijev vagy Moszkva által átadott névjegyzékeket eljuttatták a másik félhez, és közreműködtek a szabadon bocsátásokban.

Ezután a civilek cseréje következett. Ezt Ukrajna szorgalmazta, tekintettel arra, hogy az elfogott „nem katonák” száma jóval magasabb az ukrán oldalon. Ugyanakkor Moszkva számára is napirenden lévő kérdés a kurszki hadművelet során a kijevi erők által a Kurszki régióból elűzött orosz civilek ügye.

A harmadik téma „az eltűnt személyek felkutatása” volt – közölte a külügyminisztérium.

A negyedik terület a családegyesítés és azoknak a gyermekeknek az ügye, akik a háború miatt a másik ország területére kerültek (vagy oda szállították őket).

Végül

szóba került az a humanitárius válság, amely egy, a frontvonal mentén fekvő településen bontakozik ki: Oleszki városában,

a Herszoni régióban, a Dnyeper folyó partján, amelyet az oroszok megszálltak, és amely a két hadsereg kereszttüzében van, miközben a lakosság a végkimerülés határán van.

Moszkva szerint „a civil lakosságot túszul ejtették” a kijevi katonák, akik „megakadályoznak minden kísérletet élelmiszer és gyógyszerek eljuttatására, illetve a megmaradt civilek evakuálására”. Zuppi azt kérte, létesítsenek humanitárius folyosót, hogy lehetővé váljon a lakosság távozása.

Minden lehetséges megoldást meg kell vizsgálni – jelentette ki a pápa megbízottja –, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsünk mindenkit biztonságba helyezni, különösen a gyermekeket.”

Tárgyalás a fogolycseréről

Zuppi részletekbe menő megbeszélést folytatott az Oroszországi Föderáció új emberi jogi biztosával, Jana Lantratovával is, aki tavaly május óta tölti be tisztségét. A középpontban a foglyok szabadon bocsátása állt, amely során – hangsúlyozta a bíboros – „fel kell mérni azokat a helyzeteket, ahol az információk cseréjére van szükség; vannak olyan helyzetek, amelyek közvetlenül a felek között valósulnak meg, míg másokban a Szentszék közvetítésével nyújtanak segítséget”.

Lantratova egy közleményben megköszönte a CEI elnökének „konstruktív hozzáállását”, és megerősítette, hogy „közvetlen párbeszéd zajlik az ukrán ombudsmannal ezzel és más kérdésekkel kapcsolatban”. „Emellett – folytatta a biztos – kifejezetten foglalkoztunk a civilek hazatelepítésének kérdésével is. Az ilyen ügyek mögött minden esetben konkrét emberek állnak, akiknek szükségük van a segítségünkre.”

A gyermekek és a családegyesítés

Köszönetet mondott a bíborosnak az orosz gyermekjogi biztos, Marija Lvova-Belova is, egyrészt „az irántuk tanúsított figyelemért”, másrészt „a párbeszéd folytatására való készségért” – jelentette ki a találkozót követően.

Közölte: „Az egyik kulcsfontosságú téma a családegyesítés volt, amelyen Vlagyimir Putyin elnök megbízásából dolgozunk.” Ezután néhány adatot is ismertetett: „Az elmúlt négy évben a segítségünkkel – 24 családhoz tartozó – 32 gyermek egyesült újra szeretteivel Oroszországban, valamint 118 család 145 gyermeke találta meg ismét családtagjait Ukrajnában és harmadik országokban. Lépünk, amikor információt bocsátanak rendelkezésünkre.” Zuppi megjegyezte: „Ebben az esetben is meg kell erősíteni a kommunikációt annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek visszatérhessenek családjukhoz.”

A béke kilátásai is szóba kerültek

A bíboros három moszkvai napjáról szóló beszámolókból az rajzolódik ki, hogy a megbeszéléseken szóba kerültek, mik  „a kilátások a konfliktus megoldására”, vagyis a vatikáni humanitárius diplomácia reményeik szerint hozzájárulhat a felek közeledéséhez. Az orosz külügyminisztérium pedig hangsúlyozza, hogy a látogatás megerősíti a Szentszék és Oroszország közötti kapcsolatok „konstruktív és rendszeres jellegét”.

Forrás: Avvenire

Fotó (archív): Lambert Attila 

Magyar Kurír