A Hagia Sophia után újabb bizánci templomot fognak mecsetként használni Isztambulban

A török média beszámolói szerint az időpontról már döntöttek: február 23-án a Kariye (Chora) templom megnyitja kapuit a pénteki imák számára. Az egykori bizánci templom a Hagia Sophiához hasonlóan az UNESCO-világörökség részét képezi. A múzeum iszlám imaházzá alakításának terve 2020-ra nyúlik vissza, és még ugyanezen év októberében kellett volna megvalósulnia. Akkor

a török kormány átalakításról szóló bejelentése kiváltotta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, az ortodox keresztény egyházak és a művészettörténészek tiltakozását. 

A tiltakozások hatására a döntés végrehajtását felfüggesztették – amint arról korábban hírt adtunk –, hogy lehetővé tegyék a restaurálási munkálatok elvégzését. A híradások azzal vádolták Recep Tayyip Erdoğan elnököt, aki a média figyelmétől kísérve 2020. július 24-én részt vett az akkor mecsetté alakított Hagia Sophiában a pénteki imán, hogy bátorítja muszlim nacionalista támogatóit.

Most a török média arról számol be, hogy az úgynevezett Kariye mecset „hosszú restaurálása” véget ért. A Chora templom Isztambul óvárosának északnyugati részén található, nem messze az Adrianopoli bizánci kaputól. A bizánci szakrális építészet egyik legfontosabb fennmaradt példájaként tartják számon. Az ősi kolostorkomplexumot a 6. században alapították. A templomot a 12. században építették, és a 14. század elején teljesen felújították. Konstantinápoly oszmán meghódítása után az épület továbbra is templomként szolgált, és csak 1511-ben alakították át mecsetté, a mozaikokat és a freskókat mésszel fedték be, de nem pusztították el. A második világháború végén az épületet az Amerikai Bizánci Intézet és a Dumbarton Oaks Center for Byzantine Studies régészei és szakértői restaurálták, és 1945-ben az akkori minisztertanács utasítására állami múzeummá alakították át.

A templom belsejét díszítő mozaikok és freskók a bizánci művészet legfontosabb alkotásai közé tartoznak.

A freskók és mozaikok középpontjában Isten megtestesülése mint a megváltás eseménye áll. A bazilika görög neve „A Szent Megváltó temploma a városon kívül”. A Kariye (Chora; görögül Χώρᾳ) kifejezés, amelyet mindig használtak az épületre, szó szerint azt jelenti: „vidéken”, a „városfalakon kívül”. 2020 augusztusában Recep Tayyip Erdoğan török elnök megerősítette az Államtanács döntését, amely 2019. november 19-én visszavonta a templomot 1958-ban múzeummá alakító határozatot. Amíg az épületet iszlám istentiszteletre használják, a freskókat speciálisan kialakított vörös szőnyegekkel borítják.

Forrás: Fides

Fotó: Wikimedia Commons

Kuzmányi István/Magyar Kurír