Az európai püspökök békéért való imádságra és missziós elköteleződésre hívnak Fatimából

Az alábbiakban a találkozó záróközleményét adjuk közre magyar fordításban.

Őexcellenciája José Ornelas Carvalho SCI leiria-fatimai püspök, a Portugál Püspöki Konferencia elnökének meghívására 2025. október 7–10. között Fatimában tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) plenáris közgyűlését. A püspöki konferenciák elnökei a közgyűlés során a következő téma kapcsán folytattak tárgyalásokat: „Hogyan lehetünk missziós tanítványok egy elvilágiasodott Európában?”

Megnyitóbeszédében Őexcellenciája Gintaras Grušas püspök, a CCEE elnöke kifejezte háláját XIV. Leó pápának a CCEE iránt tanúsított közelségéért, valamint azért, hogy a Szentatya bátorítja az evangelizáció, a szinodalitás, az ökumenikus párbeszéd és a béke iránti elkötelezettség terén vállalt erőfeszítéseket. Kiemelte továbbá az Egyház ökumenikus küldetésének fontosságát, és felhívta a figyelmet az újonnan megfogalmazott Ökumenikus Chartára (Charta Oecumenica), amelyet ünnepi keretek között írnak alá Rómában, november 5-én.

A közgyűlés résztvevői Európa jelenlegi helyzete kapcsán felidézték azokat a szenvedéseket, amelyeket az Ukrajnában és a Szentföldön, valamint számos más, gyűlölet és erőszak által szétszabdalt térségben zajló háborúk okoznak.

Ezért Európa püspökei szívből jövő felhívással fordulnak minden hívőhöz, hogy imádkozzanak a „lefegyverzett és lefegyverző békéért”, amint azt XIV. Leó pápa is kéri buzdításában. Az igazi béke nem csupán a fegyverek elhallgatását, hanem elsősorban az emberi elmékben, szívekben és kapcsolatainkban megvalósuló békét jelenti. Csak így lehetünk Krisztus üzenetének hiteles tanúi, és csak így győzhetjük le a gyűlöletet, a megosztottságot és az erőszakot. A Fatimai Szűzanya üzenete ma is rendkívül időszerű: arra hív, hogy ragadjuk meg a béke fegyvereit, az imádság és a megtérés fegyverét.

Európa püspökeiként és pásztoraiként arra vagyunk hivatva, hogy szinodális úton járjunk: hallgassuk meg híveinket, folytassunk párbeszédet a szekularizált világgal, és ismerjük fel, hogy a Szentlélek még ott is működik, ahol azt a legkevésbé várnánk.

A szinodalitás nem csupán egy egyházi módszer, hanem elsősorban egy missziós magatartás, egy irgalmas tekintet, amivel a világ felé fordulunk. Nem arra kaptunk küldetést, hogy érvekkel győzzük meg Európát, hanem arra, hogy szeretettel visszanyerjük.

A közgyűlés központi témája kapcsán a résztvevők megfogalmazták, hogy bár sok nemzet elfelejtette keresztény gyökereit, az igazi megtérés az egyének szívében kell hogy elkezdődjön. Mint Isten irgalmasságát megtapasztaló missziós tanítványoknak, a mi feladatunk nem az ítélkezés, hanem a remény újjáélesztése. Ezt a megújulást képes elhozni a kultúrával folytatott párbeszéd, a hiteles tanúságtétel, valamint a szinodalitás, amely által az Egyház újra felfedezheti minden megkeresztelt ember hivatását.

A közgyűlés főelőadásai mély gondolatokat kínáltak a választott témához. Isabel Capeloa Gil, a Portugál Katolikus Egyetem rektora rámutatott a technológiai fejlődés és az emberi törékenység paradoxonára, megjegyezve, hogy a háborúk, a klímaválság, a mesterséges intelligencia és az egyenlőtlenségek nem csupán anyagi hiányosságokat tárnak fel, hanem egy mélyebb, egzisztenciális és lelki válságot is.

Hangsúlyozta, hogy Európa kulturális öröksége – különösen keresztény gyökerei – továbbra is nélkülözhetetlenek a párbeszéd, a megbékélés és a remény számára, és sürgette az Egyházat, hogy legyen a lelkiismeret hangja a közéletben.

Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzora a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó múltbéli szakadékról és annak máig fájó következményeiről szólt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelen kihívásai – a migráció, a világjárvány és az ukrajnai háború – egész Európát érintik.

Arra hívta az Egyházat, hogy a remény, az irgalmasság és a bizalom megtestesítője legyen, maradjon mentes a politikai befolyástól, és vezesse Európát, ezt a „megsebzett kontinenst”, a remény zarándokútján.

A munkacsoportok ülései és a plenáris viták értékes lehetőséget kínáltak a párbeszédre és a tapasztalatcserére, lehetővé téve, hogy a résztvevők a közgyűlés fő témáját még jobban elmélyítsék. Ezenkívül a CCEE közgyűlése meghallgatta az Európai Közösséghez akkreditált szentszéki képviselőnek, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) és a Caritas Europa elnökének beszámolóit, valamint a CCEE család- és életvédelmi, evangelizációs és kulturális, ifjúsági, valamint szociális bizottságainak tevékenységéről szóló friss jelentéseket is.

Európa püspöki konferenciáinak elnökei mély aggodalmukat fejezték ki a teremtett világ védelme kapcsán.

Megállapodtak abban, hogy közös levelet küldenek Ursula von der Leyen asszonynak, az Európai Bizottság elnökének a 2025 novemberében a portugáliai Belémben megrendezendő COP30 csúcstalálkozó előtt, sürgetve az európai intézményeket, hogy tegyenek határozott lépéseket közös otthonunk védelmében.

A záró munkaszakasz, a szinodalitásról szóló püspöki szinódus lehetőségei és megvalósítása kapcsán hangsúlyozta, mennyire fontos kísérni és támogatni a megvalósítási szakaszt egyházmegyei és nemzeti szinteken, illetve folytatni a közös utat kontinentális szinten is.

Európa püspöki konferenciáinak elnökei megosztották egymással az imádság és a zarándoklat pillanatait is. Szentmisét ünnepeltek naponta a fatimai kegyhelyen, ahol a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlották küldetésüket és az egész kontinenst. Közösen imádkozták a szentolvasót és együtt vonultak a gyertyás körmenetben, illetve felkeresték a Batalha-kolostort és a nazaréi kegyhelyet is.

A következő plenáris közgyűlést 2026. október 27–30. között tartják Salzburgban, Ausztriában, Franz Lackner OFM érsek meghívására.

Fatima
2025. október 13.

Forrás: CCEE/Nagyváradi Egyházmegye

Fotó: CCEE

Magyar Kurír