Negyven éve indult újra a pekingi papképzés

A pekingi egyházmegyei szeminárium működése negyven éve alatt más egyházmegyék, különösen a perifériák, elzárt területek számára is képzett papokat. Az itt tanuló kispapok többsége nem pekingi származású, és sokan hazatérnek egyházmegyéjükbe papszentelésük után.

Az egykori pekingi szemináriumi kápolna, ma Szent Mihály-plébánia hívei saját gyermekeiknek tekintik a szeminaristákat. A kápolna 2003-ban nyert plébániai rangot a környék lelkipásztori szükségleteire való tekintettel, de megmaradt a pasztorális képzés helyszínének is. A hívek a könyvektől az ételig mindennel ellátják a kispapokat, nemcsak a nagyobb ünnepeken, hanem a hétköznapokban is, mert

meggyőződésük, hogy a szeminárium az egyházmegye szíve, és a papnövendékek az Egyház jövője.

A legutóbbi hivatások világnapján (húsvét negyedik vasárnapja, Jó Pásztor ünnepe), annak ellenére, hogy a fizikai találkozás, személyes jelenlét nem volt lehetséges, minden plébánián mozgósították a híveket, hogy lelkileg és anyagilag is támogassák a papképzést.

1980-ban, nem sokkal azután, hogy a kényszerű tétlenség évei után újra engedélyezték a katolikus egyház működését, a pekingi egyházmegyei szeminárium is újraindult a Szeplőtelen Fogantatás-templom kis udvarában. A templomot még Matteo Ricci, a neves jezsuita misszionárius építtette. A húszéves zárvatartás után rögtön egy tucat fiatal jelentkezett a szemináriumba. Helyszűke miatt az intézmény innen 1989-ben átköltözött a pekingi székesegyházba, majd a hivatások növekvő száma miatt 1992-ben ismét nagyobb helyet kellett keresniük. 2001-ben végül felépülhetett egy modern, 476 négyzetméteres épületegyüttes, melyben a papképzés mellett szerzetesnővérek és világiak képzése is folyik.

A pekingi szeminárium a Fides hírügynökséget arról tájékoztatta, ezidáig 320 kispap tanult náluk, nem számolva ebbe az idén végző növendékeket.

Giuseppe Li Shan püspökségének 13 éve alatt 41 papot szenteltek Pekingben; 2020 szeptemberében például a pekingi főegyházmegye nyolc diakónusát, az északi székesegyházként ismert Megváltó-templomban, amely nemrégiben teljes körű renováláson esett át. 2021-ben jóval kevesebb papszentelésről kapott hírt a Fides missziós hírügynökség.

*

1983-ban nyílt meg a Kínai Katolikus Egyház Nemzeti Szemináriuma Pekingben. A Kínai Népköztársaság és a Vatikán sok szempontból problémás viszonyát a papképzés is tükrözi: 2014-ben például a végzős kispapok bojkottálni akarták a saját szentelésüket, mert kiderült, hogy a szeminárium rektora, az illegitim, exkommunikált Ma Yinglin püspök fogja bemutatni a szentelési misét (a püspök kiközösítését csak Ferenc pápa oldotta fel 2018-ban) – írta a Catholic World Report. Amikor a kispapok tiltakoztak a pápával közösségben nem lévő püspök ellen, ismét egy „hazafias” főpásztort jelöltek ki. A protestáló kispapokat hazaküldték, ám előtte még a szeminárium vezetésének levélben is kifejezték: nem szeretnének a pápával szembemenni. Ha emiatt nem is lehetnek papok, „de legalább tiszta a lelkünk, közösségben vagyunk az egyetemes Egyházzal, Krisztus szeretetében”.

A kínai katolikus tudományos intézmények 2005-től indulhattak fejlődésnek; az Asia News portál 2016-os írása szerint tíz év alatt négy ilyen intézmény jöhetett létre, ebből is egy Hongkongban, egy pedig az olaszországi Maceratában, Matteo Ricci szülőhelyén.

2021-ben Francis Kuj Csingcsi OFM személyében nevezte ki Ferenc pápa a hatodik kínai püspököt azóta, hogy 2018-ban a Vatikán megállapodást kötött a Kínai Népköztársasággal. Az egyezményt, amely elsősorban a püspöki kinevezések problematikus témakörét érinti, 2020-ban további két évre meghosszabbították.

Az UCA News adatai szerint Kínában jelenleg mintegy 23 millió a különböző protestáns felekezetekhez tartozó keresztények száma; a katolikus hívek számát hivatalosan 6 millióban állapították meg, egy hongkongi intézet szerint azonban a valóságban ez a szám 12 millió körül járhat, beleszámítva a nem regisztrált katolikusokat, akik elutasítják a kormányzat által támogatott Kínai Katolikus Hazafias Szövetséget.

Összeállította: Verestói Nárcisz

Forrás  és fotó: Fides.org; Asia News; Wikimedia Commons

Magyar Kurír