Az írországi knocki kegyhelyen találkoztak az Európai Máriás Háló képviselői

A legnagyobb Mária-kegyhelyeket tömörítő szervezet alapjait Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspök rakta le, amikor 1996-ban az európai Mária-kegyhelyek vezetőinek első kongresszusát Róma helyett Máriapócson tartották.

A később, 2003-ban megalakult Európai Máriás Háló tagjai évről évre találkoznak, hogy megvitassák a kegyhelyek lehetőségeit, nehézségeit, eredményeit és lelki programjait, valamint hogy reflektáljanak a világ kihívásaira, a Szentatya buzdításaira és üzeneteire.

1879. augusztus 21-én a nyugat-írországi Knock falucska templomának oldalfalán, a szakadó esőben jelenés történt: Szűz Mária aranykoronát viselő alakja jelent meg égre emelt tekintettel; mellette Szent József, másik oldalán pedig Szent János apostol és evangélista mitrával, nyitott evangéliumos könyvvel a kezében. A jelenés során nem hallatszott hang, a három órán át tartó eseményt tizenöt helybéli látta. A tanúk a szakadó eső ellenére teljesen szárazon maradtak, akárcsak a föld a lebegő alakok alatt.

A knocki Mária-tiszteletet 1936-ban engedélyezték, azt követően, hogy az erre a célra felállított egyházi bizottság megvizsgálta és hitelesnek ismerte el a jelenéseket. Hamarosan zarándokok ezrei érkeztek a templomhoz. Bár a szkeptikusok szerint a helyi plébános „vetíthette” a jelenést, a kegyhelyen csodás gyógyulások is történtek, melyek közül a Vatikán is elismert egyet.

XII. Piusz pápa megáldotta a knocki Szűzanya szobrát, XXIII. János pápa gyertyát küldött a kegyhelynek, VI. Pál megáldotta az új knocki bazilika alapkövét, II. János Pál pedig a jelenés századik évfordulóján személyesen is ellátogatott a helyszínre. Ferenc pápa szintén felkereste a kegyhelyet 2018-ban, majd 2021. március 19-én nemzetközi Mária-kegyhellyé nyilvánította.

A templom oldalát, melynél a jelenés történt, belefoglalták az új bazilikába, így az most az oltár mögött látható.

Szöveg: Király András

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia

Magyar Kurír