Díszdoktori címet kapott Claudio Gugerotti bíboros Kolozsváron

Az ünnepség kezdetén Horea Poenar professzor, a tudományegyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés a tanintézmény részére, hogy díszdoktorai közé fogadhatja Claudio Gugerotti bíborost. A rektorhelyettes ismertette az egyetem történetét, kiemelte multikulturális jellegét, hangsúlyozta többek között a magyar nyelvű oktatás fontosságát.

Cristian Barta, az egyetem görögkatolikus teológiai karának dékánja azt emelte ki, hogy olyan nemzetközileg elismert személyiség részesül a doctor honoris causa kitüntetésben, aki a béke kultúrájának hathatós előmozdítója. Hiteles ember, felkészült főpap.

Cristian Barta ismertette az új díszdoktor életútját. Megtudtuk: Claudio Gugerotti diplomáciai szolgálata során többek között sikerült javítania a belarusz diktatórikus kormány és a helyi katolikus egyház közötti kapcsolatokat, előkészítve ezzel a terepet II. János Pál pápa 2002-es látogatásához. Egyike azon keveseknek, aki politikai foglyokat látogathatott. Évekkel később, 2020-ban sikerült elérnie Tadeusz Kondrusiewicz száműzött érsek visszatérését Belaruszba.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Gugerotti a Vatikán diplomáciai álláspontjával összhangban következetesen a megbékélés és a béke mellett állt ki.

Az orosz és ukrán viszonyok ismerete döntő szerepet játszottak ezekben az erőfeszítésekben. A 2023. szeptember 30-i bíborosi kinevezését megelőző konzisztórium előtt tartott sajtótájékoztatón a Keleti Egyházak Dikasztériumának új prefektusaként „mészárlásnak” és „barbár háborúnak” nevezte az orosz agressziót Ukrajnában. A találkozó jegyzőkönyve szerint ő is támogatta Ferenc pápa béketörekvését. Amikor ukrán nunciusként szerzett tapasztalataira való tekintettel a háborúról kérdezték, azt válaszolta, hogy az emberek „csodálatosak, de történelmi okokból sok megosztottság van: kelet és nyugat, latin és görögkatolikusok között. Az ortodoxok ma már két egyház, az egyik kormány a másik után következik, nagyon különböző felfogásokkal és elképzelésekkel”. Ukrajna fő problémája – tette hozzá –, hogy megtalálja a belső egységét. Paradox módon – mondta –, a háború segít egyesíteni a nemzetet: „Egyesíti az ukránokat, mert egyetlen ellenséggel kell harcolniuk, így nincs helye belső viszályoknak.”

Claudiu Pop kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus püspöknek a romániai görögkatolikus hívekre fordított figyelmét, segítségét köszönte. Fontosnak tartotta ez alkalommal is megemlíteni Boldog Iuliu Hossu püspök példaadását. Idézte XIV. Leó pápa a remény jubileumi évében, 2025. június 2-án a Sixtus-kápolnában elhangzott szavait: „Hossu bíboros üzenete ma aktuálisabb, mint valaha… Az, amit a romániai zsidókért tett, a kockázatok és veszélyek ellenére a felebarátai védelmében tett lépései azt mutatják, hogy ő a szabad, bátor és nagylelkű ember példaképe, aki akár a legnagyobb áldozatot is képes meghozni. Ezért mottójának – hitünk az életünk – mindannyiunk mottójává kell válnia.”

Ezt követően a rektorhelyettes felolvasta a címet adományozó okiratot, amelyet ő és Florin Streteanu professzor, a tudományegyetem szenátusának elnöke adott át a bíborosnak. A lelki Kelet- és Nyugat-elemzés címmel tartotta székfoglaló előadását Claudio Gugerotti. Rámutatott, hogy az általa vezetett kongregáció számos lehetőséget kínál a béketeremtésre és a diplomáciára. „Ezen alkalomból szerettem volna elmélyíteni néhány korábbi gondolatomat a Kelet és Nyugat fogalmáról, ahogyan az idők során, a közelmúltbeli időszakban, valamint a történelmi kontextusban fejlődött.” A bíboros az ókor időszakával, az orientalizmus témájával és annak az Egyházra gyakorolt hatásával foglalkozott, végül pedig Románia helyzetére irányította a gondolatmenetet, „egy olyan országra, amely közelebbről megvizsgálva könnyen kikerüli azokat a kategóriákat, amelyek keletiként azonosítják; a lakosság túlnyomó többsége ortodox vallású, és ezért keleti. (…)

Románia valóban kivételes kulturális és ideológiai áramlatok gazdagságát kínálja, amelyek gyakran felkavaróak, de amelyek – ha jól értelmezik őket – a sebek begyógyulása után valódi összetett identitást alkothatnak. A hit fejlődése és az identitás megértése szempontjából elengedhetetlen, hogy népetek liturgiája, a népi ünnepségek, a lelkiségi szerzők és teológusok írásai teljes mértékben integrálódjanak a tudás egyetemébe. Csak így kerülhető el, hogy elhanyagoljuk és marginalizáljuk az egyének bensőséges döntéseiben meghatározó tényezőt mindezen évszázadokon át a számszerűsíthető és megszámlálható »dolgok« és »cselekmények« javára. Országaink ismerete, amelyből hiányzik a spirituális lehelet, amelyet más összefüggésekben is megpróbáltam kiemelni, lényegében egy múzeum. De ami még rosszabb: egy élő emberek által lakott múzeum. Természetesen ez nem gazdagít minket” – mutatott rá végül a bíboros.

Claudio Gugerotti életrajza ITT olvasható. 

Az ünnepségen részt vett Giampiero Gloder érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa, Románia és a Moldovai Köztársaság összes római katolikus és görögkatolikus püspöke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem teológiai karának képviselői, hivatalos vendégek, a kolozsvári tudományos, politikai és a közélet személyiségei.

Szeptember 4–6. között tartották a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia őszi plenáris ülését a 2025-ös Boldog Iuliu Hossu-év égisze alatt, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye szervezésében a hitvalló püspök egykori székhelyén. A püspöki konferencia ülésén jelen volt Giampiero Gloder, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa is.

Szeptember 5-én reggel a püspökök közösen celebráltak ünnepélyes szentmisét a Szent Mihály-templomban. A liturgia kezdetén László Attila főesperes-plébános köszöntötte az egyházi méltóságokat, minden jelenlevőt, bemutatta az ősi istenháza hitbeli, egyháztörténeti, művelődéstörténeti szerepét, Erdély története szempontjából is fontos, emberi életünk fordulópontjait megszentelő helyét. Megemlékezett Tiszteletreméltó Márton Áronról is. A főcelebráns és szónok Aurel Percă bukaresti érsek-metropolita volt, vele koncelebrált többek között Claudio Gugerotti bíboros, Giampiero Gloder nuncius és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is.

Az ülés lezárását szeptember 6-án egy másik jelentős ünnep is követte: az Istenanya Születésének kolostora (a kolozsvári Isten Anyja Nővérek Kongregációjának főegyházmegyei kegyhelye) búcsúünnepén a romániai római katolikus és görögkatolikus püspökök Giampiero Gloder érsek, apostoli nuncius és Claudio Gugerotti bíboros-prefektus részvételével ünnepi hálaadó szentmisét mutattak be.

Forrás: Romkat.ro

Szöveg: Fodor György

Fotó: Babeș–Bolyai Tudományegyetem; Cziple Hanna Gerda

Magyar Kurír