Szentmise a rózsamáli szőlőskert kápolnájánál Jézus Szíve ünnepén

Az épületen látható Kovács Miklós püspök címere, aki feltételezések szerint a kápolnát állíttatta. Az erdélyi főpásztorok sorában többen – köztük Fogarasi Mihály püspök is – Jézus Szívének áhítatos tisztelői voltak.

Június 27-én, pénteken reggel Kerekes László segédpüspök mutatott be szentmisét a rózsamáli szőlőskert kápolnájánál.

A búcsúünnepen a Gyulafehérvári Érsekség munkatársai is részt vettek.

„Jézus Szent Szívének ünnepén a gyulafehérvári rózsamáli szőlőrészen épült kápolnánál a szentmisében együtt imádkozunk – kezdte homíliáját a segédpüspök. – Sokféle Jézus Szíve-ábrázolás jut eszünkbe, amint Jézus szelíden ránk tekint”, miközben vagy rámutat szent szívére, „vagy jól láthatóan kidomborodik az ő szentséges szíve”.

Jézus Szíve az Istennek irántunk tanúsított végtelenül nagy szeretetét jelképezi. A Szentírásban a szív az egész embert jelképezi: az ember szíve

tudatos, értelmes és szabad személyiségének a forrása; döntő választásainak a helye; az íratlan törvény őre, és Isten titokzatos cselekvésének színtere.

De a szavak és a viselkedés, ahelyett, hogy kifejeznék a szív szándékait, színleléssel el is takarhatják. Az embernek megvan az a kétes értékű képessége, hogy kétszínű legyen – mondta Kerekes László püspök.

Majd a Szentírás ígéreteit idézte: „Megtisztítlak titeket. És új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek, elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek” (Ez 36,25). És Isten megmutatja az ő nagy szívét, nagy szeretetét egyszülött Fia keresztáldozatában, szolgai alakot öltve.

A mai nap jó alkalom, hogy ismét tudatosan erre a nagy szeretetre gondoljunk, miközben Jézus Szentséges Szívére tekintünk – hangsúlyozta a gyulafehérvári segédpüspök.

Majd fohásszal zárta szentbeszédét. Kérjük Jézusunkat:

Szelíd és alázatos szívű Jézus: alakítsd szívünket a te szent szíved szerint!”

*

A püspökség szőlőterületei az Erdély-hegyaljai borvidéken helyezkednek el. Az onnan származó bor első írásos említése a 13. században történt; a 15. században már Alsó-Fehér vármegye legnagyobb szőlőterületeivel rendelkezik. Az 1875-ös filoxéra pusztítása után a püspökség tulajdonában levő rózsamáli szőlőt újra kellett ültetni.

1903-ban kövérszőlő, királyszőlő és járdovány még karikás műveléssel alkotta a rózsamáli fajtaösszetételét; 2023-ban 5,35 hektáron fémoszlopos támrendszerrel 24 ezer tőkét telepítettek újra: ezek a tramini, szürkebarát, neuburger és sauvignon blanc.

Ma Sebestyén Dániel István szőlész-borász irányításával a Gyulafehérvári Érsekség készíti a misebort elsősorban a gyulafehérvári főegyházmegye plébániái számára, de a szépet, tisztát, minőséget szeretők részére is.

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye

Magyar Kurír