Három új könyvet mutatott be a Vigilia Kiadó

Kultúra – 2018. november 27., kedd | 18:00

A Vigilia Kiadó három új kiadványát mutatták be november 26-án a budapesti Piarista Gimnáziumban: „DOCAT – Mit kell tennünk?” és „YOUCAT Gyónás – Megújulás” címmel, valamint Walter Kasper „Az Amoris laetitia üzenete – Ferenc pápa apostoli buzdításának hiteles kommentárja” című kötetét.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nobilis Márió pápai káplán, főiskolai adjunktus a DOCAT – Mit kell tennünk? című kiadványt ismertette, amely napjaink kérdéseire választ adó erkölcstan, Ferenc pápa előszavával. Kifejtette: A YOUCAT-sorozat – és ezen belül ez a könyv is – a hitet szeretné elérhetővé tenni, átadni a mai fiatalok számára. Régen egyértelmű volt, hogy a gyermek átveszi szüleinek a hitét, napjainkban azonban ez már egyáltalán nincs így. Márió atya rendszeresen tart ifjúsági katekézist. Ezzel kapcsolatban felidézte: a közelmúltban az egyik fiatal 17, az élet különböző területeit érintő kérdést állított össze az egyik órára. Ezeknek a kérdéseknek döntő része kapcsolódik a DOCAT-hez, vagyis, hogy mit kell tennünk, mit tegyen az Egyház morális és társadalmi kérdésekben.

Nobilis Márió tapasztalatai alapján állítja: a fiatalok kérdései jellemzően ahhoz kapcsolódnak, hogy mit kellene tennie az Egyháznak az említett területeken, miért nem nyilatkozik meg. A DOCAT nagyon jó példáját adja annak, hogy ha türelemmel odafigyelünk az Egyházra, akkor kiderül, hogy minden lényeges kérdésben megnyilatkozik. Az is tény azonban, hogy a kamaszoktól nem lehet türelmet várni, ők azonnali választ akarnak a kérdéseikre. A válaszok befogadásához is sok türelemre és jó kommunikációs készségre van szükség. A fiatalok – még a katolikusok is – sokszor egészen mást értenek az olyan alapvető fogalmakon is, mint szerelem, szeretet, érték, teremtés, cél. Ha szemrehányást teszünk nekik: „hogyhogy nem érted, hiszen itt világosan le van írva” – akkor nem fogunk szót érteni velük. A kérdező lelkivilágába való beleérző képességre is szükségünk van. Figyelembe kell vennünk az ő szempontjait is. A DOCAT sok alapot ad a kérdezősködésre, rengeteget segítenek ebben a könyv szélén található szómagyarázatok, idézetek. Szükség van arra, hogy együtt definiáljuk, mit is értünk a szavakon. A DOCAT nagyon jó abból a szempontból is, hogy a fiatalokat érintő konkrét kérdésekből lehetséges lemenni a mélységekig, komoly felfedezéseket tenni, önmagunkkal, a közösségünkkel, az Egyházzal és rajta keresztül Jézus tanításával kapcsolatban.

A YOUCAT Gyónás – Megújulás című könyvet Monostori László esperes, plébániai kormányzó, főiskolai tanár mutatta be. Az Egyház hatalmas ajándékának nevezte a szentgyónást: nincs az a bűn, amelyet Isten meg ne bocsátana, ha a bűnös őszintén megbánja vétkeit. Ez esetben a gyilkos is eljuthat a mennyországig. Monostori László felhívta a figyelmet, hogy az Egyház egyetlen személyről sem állította eddig, hogy a pokolba jutott. A most megjelent könyvecske legnagyobb erényének azt nevezte, hogy kicsit újraértékeli a lelkitükröt. A szerzők elérték, hogy a gyónásra való felkészülés ne egyoldalú, ne kizárólag bűncentrikus legyen, hanem az emberi személyiség egészét vegye tekintetbe, úgy, ahogy Jézus is néz ránk. Nem azt jelenti ez, hogy ne beszéljünk a bűnökről, világosan le van írva a kötetben, hogy mit nem szabad csinálnunk, mit kell elkerülnünk. Ott van azonban a figyelmeztetés is: gondold végig, ember, hogy a legutolsó gyónásod óta mi az, amiben fejlődtél, jobb ember lettél; közelebb kerültél-e Istenhez, mire van szükséged, milyen kegyelmeket kérsz Istentől.

Monostori László arról is beszélt, hogy mostani lelkipásztori szolgálatának a helyén, a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templomban a Regnum Marianummal közösen – amelynek Monostori atya a házfőnöke – advent és nagyböjt idején megszervezik az „Adventi és Nagyböjti Gyónási Alkalmat”, az „ANGYAL”-t, most december 19-én már ötödik alkalommal. 2016 karácsonyán még csak hat pap gyóntatott, legutóbb már tizennyolc. Ez bűnbánati és imaest, elsősorban fiatalok százai vesznek részt rajta, de sokan mások is, minden korosztályból. Fontos közösségi esemény, amelyen a jelenlévők megtapasztalhatják, hogy jó dolog együtt lenni, énekelni, imádkozni.

Monostori László szerint Magyarországon – szemben a Nyugaton tapasztalható közömbösséggel – reneszánszát éli a gyónás.

Lukács László teológus, a Vigilia főszerkesztője Walter Kasper bíboros Az Amoris laetitia üzenete – Ferenc pápa apostoli buzdításának hiteles kommentárja című kötete kapcsán kifejtette: a Szentatya írása a családban megélt szeretetről szól, a család evangéliuma. Lukács atya emlékeztetett rá: az elmúlt évtizedekben Európában nemcsak a keresztény hit gyengült meg, de a család fogalma is kérdésessé vált. Ötven évvel ezelőtt, ha valakitől megkérdezték, mi a család, világosan megmondta: egy férfi és egy nő szeretetkapcsolata. Ma viszont beszélnek poligámiáról, poliandriáról, azonos neműek házasságáról. Utóbbiak kapcsán a Vigilia főszerkesztője felidézte: Európában 2001-ben Hollandiában emelték törvényerőre először az azonos neműek házasságát; azóta több országban is ez történt, néhány hete az osztrák parlament szavazta ezt meg. Nem egészen húsz év alatt gyakorlatilag egész Európa elfogadta házasságnak az azonos neműek együttélését. Az Egyház már a II. vatikáni zsinaton felismerte, hogy milyen kiemelt jelentősége van a családnak, később II. János Pál és XVI. Benedek is több pápai megnyilatkozásban foglalkozott ezzel.

Lukács atya Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítását elemezve kifejtette: a Szentatya ebben a családban megélt szeretetről szól. Az egyik, „Szabálytalan élethelyzetek” című fejezet azonban világszerte nagy felháborodást keltett, főleg konzervatív körökben. Ferenc pápa a tőle megszokott keménységgel fogalmaz: a templomban kötött házasságok jelentős része érvénytelen, mert a párok hitben nem voltak felkészülve, nem gondolták komolyan az ígéretüket. Ennek nyomán ki is adott egy instrukciót, amelyben megkönnyíti az úgynevezett semmisségi eljárást. A Szentatya azt is vizsgálta, hogy mi történik akkor, ha egy házasság meghal: a felek érvényes házasságot kötöttek ugyan, de öt-tíz év múlva kiderül, hogy képtelenek együtt élni. Elválnak, újraházasodnak, ami jól sikerül. Az egyházjog szerint a házasság nem bontható fel, és föl sem oldozhatók ebben az esetben. Egy gyilkos igen, de az elváltak és újraházasodottak nem, a tartós bűn állapotában élnek a hagyományos egyházjog szerint. Ettől rengeteg hívő szenved. Ferenc pápa ebben a kérdésben nagyon határozott álláspontot képvisel: Aquinói Szent Tamásra hivatkozik, hogy a gyakorlati igazság vagy szabály nem azonos mindenki számára a konkrét esetet tekintve. Az Amoris laetitia 305. pontja szerint:

„Éppen ezért egy lelkipásztor nem elégedhet meg azzal, hogy erkölcsi törvényeket alkalmaz azokra, akik »szabálytalan« helyzetekben élnek, mintha ezek a törvények kövek volnának, amelyeket az emberek életére vethetünk. (...) A feltételek, vagyis az enyhítő körülmények miatt lehetséges, hogy az objektív bűn helyzetében – amely szubjektív szempontból nem vétkes, vagy legalábbis nem teljesen az – valaki Isten kegyelmében élhet, szerethet, és növekedhet is a kegyelem és a szeretet életében, megkapva ehhez az Egyház segítségét.”

A Szentatya hozzátesz ehhez egy lábjegyzetet, ami robbant: „Bizonyos esetekben ez a szentségek jelentette segítséget is magába foglalhatja. Ezért »emlékeztetem a papokat, hogy a gyóntatószék nem lehet kínzókamra, hanem az Úr irgalmassága helyének kell lennie« (EG 44).”

Lukács atya rámutatott: konzervatív körökben óriási felháborodással fogadták ezt, azzal vádolták a Szentatyát, hogy hűtlen lett az Egyház tanításához. Ezzel szemben Walter Kasper tanulmányában megmutatja, hogy a buzdítás hűen követi az evangéliumot, és a II. vatikáni zsinat szellemében, elődei példáját követve hogyan folytatja tovább az egyházi hagyományt, s kulcsot ad a pápai dokumentum megértéséhez.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

 

Kapcsolódó fotógaléria