A klímaváltozás szempontjából kritikus időszakban kezdődik az ENSZ 30. Éghajlatváltozási Konferenciája (COP30) a brazíliai Belém városában, az Amazonas szívében. A Jézus Társasága egységesen és felkészülten vesz részt az eseményen, hogy hirdesse a kiengesztelődést Istennel, az emberekkel és a természettel, valamint felhívja a figyelmet, hogy a klímavédelmi intézkedések során kiemelten kell figyelni a hátrányos helyzetűekre.
A jezsuita jelenlét nem csupán megfigyelői státuszt jelent, hanem aktív érdekképviseletet, amely a Jézus Társasága Istennel, emberiséggel és a természettel való kiengesztelődés iránti mély elkötelezettségéből fakad.
Kiengesztelődés a teremtett világgal
A jezsuita megközelítés középpontjában a kiengesztelődés áll, amely Ferenc pápa Laudato si’ és Laudate Deum enciklikáinak szellemiségét visszhangozza. Ez arra hív, hogy meghalljuk „a föld és a szegények kiáltását”, felismerve, hogy a társadalmi és környezeti válság elválaszthatatlan egymástól. Az éghajlatvédelem nem lehetséges a globális élelmezés jelenlegi rendszerének igazságos átalakítása nélkül. A jezsuiták számára
az agrárökológia a kiengesztelődés egyik gyakorlati útja Istennel, az emberekkel és a teremtéssel.
Ez a szemlélet a legkiszolgáltatottabb közösségek, különösen a déli félteke lakóinak érdekeit helyezi előtérbe.
Konkrét követelések az igazságos jövőért
A „Hit és cselekvés” kampány részeként a Jézus Társasága – az Ecojesuit hálózattal, valamint más vallási és civil szervezetekkel karöltve – négy kulcsfontosságú követelést fogalmazott meg a COP30 résztvevői és a világ kormányai felé:
A szegény országok adósságának eltörlése – A jezsuiták hangsúlyozzák, hogy az igazságtalan és megfizethetetlen adósságterhek nem akadályozhatják a klímavédelmi alkalmazkodást és a kárenyhítést.
Kompenzáció – Sürgetik a Veszteség- és Kárenyhítési Alap (Fund for responding to Loss and Damage) hatékony működtetését és forrásainak bővítését, hogy azzal a klímaváltozás által leginkább sújtott, sérülékeny országokat segítsék.
Igazságos energiaátmenet – A fosszilis tüzelőanyagokról való átállásnak igazságosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a történelmi felelősséget, az emberi jogokat – különösen az őslakos közösségekét, akiknek földjein az átmenethez szükséges ásványkincsek jelentős része található –, valamint a természetet kell előtérbe helyezni a profitmaximalizálással szemben.
Élelmiszer-szuverenitáson alapuló globális élelmezés – Becslések szerint az élelmiszer-termelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felelős. A jezsuiták egy olyan globális átalakulást sürgetnek, amely az agrárökológiai gyakorlatokon és a helyben meghatározott agrár- és élelmiszer-politikán alapul. Ez támogatja a helyi, ellenállóképes és kulturálisan beágyazott élelmiszer-termelést, amely a kisgazdálkodókra és a közösségi önrendelkezésre épít.
A Jézus Társasága a COP30-konferencián arra hívja fel a figyelmet, hogy a technikai megoldások és a politikai egyezmények önmagukban nem elegendőek. Valódi, mélyreható változásra van szükség, amely a hitből, az igazságosságból és a Föld minden lakója iránti szolidaritásból táplálkozik, hogy a reményt tettekre váltsuk egy mindenki számára élhető jövő érdekében.
Forrás és fotó: jezsuita.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
