Lezárult a jubileumi ferences műhelykonferencia-sorozat Kolozsváron

Ezek fontos állomása volt a tavaly és tavalyelőtt novemberben megtartott műhelykonferencia két alkalma, amelyen domonkos, unitárius, református és jezsuita egyháztörténészek, valamint művészettörténészek, történészek és építészek mutatták be az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek történetét. A konferenciasorozat harmadik és egyben utolsó alkalmára november 22-én került sor a kolozsvári ferencesek kolostori refektóriumában, központi témája pedig a kolozsvár-óvári kolostor és templom 20–21. századi élete volt.

A jelenlévőket Orbán Szabolcs OFM köszöntötte a kolozsvári ferences közösség nevében. Ezt követően Urbán Erik OFM, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartomány elöljárója mondott köszöntőbeszédet, amelyben rámutatott arra, hogy

egy egyházi épület egy nagyvárosban nem csupán vallási funkciót tölt be, hanem kulturális, művészeti és társadalomtudományi jelentőséggel is bír.

Éppen ezért fontos, hogy újra felfedezzük és értelmezzük a helyi egyházi és kulturális közösség közös értékeit.

Az előadás-sorozatot imádsággal nyitotta meg Urbán Erik, hálát adott a kisebb testvérek 300 éves szolgálatáért a kincses városban, majd az Úr áldását kérte az előadók munkájára.

Bodó Márta, a Verbum Kiadó főszerkesztője, irodalom- és színháztörténész tartotta az első előadást A Szent Bonaventúra nyomda és könyvkötészet jelentősége címmel. Őt Hunyadi Attila, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történésze követte; előadásának középpontjában a kolozsvári Alverna épületegyüttes története állt, a tervezési fázistól egészen a jelenlegi állapotáig. Ezt Orbán Szabolcs OFM kiegészítette azokkal az adatokkal és összefüggésekkel, amelyek a visszaszolgáltatás rendszerváltástól napjainkig húzódó, rendkívül összetett folyamatából említésre méltóak.

Rövid szünet után Hegedűs Enikő művészettörténész A kolozsvári ferences kolostor liturgikus tárgyai című előadása következett, majd délután Sipos Dávid hivatásos idegenvezető Sámuel szamár! – Elmélkedés a kolozsvári ferences épületegyüttes turisztikai hasznosításáról című előadásában azon lehetőségeket bontotta ki, hogyan lehetne megnyitni, érdekessé tenni a látogatók számára a kolozsvári ferences kolostort és templomot, hogy az aktív szerzetesi élet és a turizmus megvalósulhasson anélkül, hogy zavarnák egymást.

A konferencia zárásaként Urbán Erik OFM A kolozsvári ferences jelenlét és szolgálat napjainkban című előadásában arra vállalkozott, hogy bemutassa, hogy a kolostorban és templomban ma is aktív élet folyik, az ott lakó ferences közösség munkája ma is kulcsszerepet játszik a kolozsvári vallásos és kulturális életben egyaránt.

A konferenciát Szélesné Hermann Ágnes konzul beszéde zárta, amelyben kiemelte a ferences örökség sokrétűségét és gazdagságát, amivel gazdagítják a város szellemi és kulturális értékeit mind a mai napig. A műhelykonferenciát a kolozsvári ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.

Az elmúlt három év műhelykonferencia-előadásainak írott változata várhatóan jövőre jelenik meg. Az idei jubileumi év ugyanakkor nem maradt nyomtatott ajándék nélkül: megjelent A mi templomunk és kolostorunk 1725–2025 – A kolozsvári ferencesek 300 éve című kiadvány Orbán Szabolcs OFM és Szabó Xénia szerkesztésében, amely a Havas Boldogasszony-templom és a ferences kolostor három évszázados múltját foglalja össze, illetve jelenlegi állapotát mutatja be. A könyv megvásárolható a kolozsvári ferences templom kegytárgyüzletében.

Szöveg: Tankó-Erdély Boglárka

Fotó: Tankó-Erdély Csanád

Forrás: Romkat.ro

Magyar Kurír